Garamszeghy-Géczy Sándor; Goics

(Mezőkövesd, 1879. márc. 9.–Bp., 1964. aug. 8.): színész, író. 1940-ig Garamszeghy, 1925-ig Géczy néven szerepelt. Katonatiszt volt. 1907-ben elvégezte a SzAk-t, s a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1914-ben bevonult katonának. Hadifogsága után, 1917-től ismét a Nemzetiben játszott. 1932-ben örökös tagságot kapott. 1936-ban nyugdíjazták, de mint örökös tag 1944-ig színpadra léphetett. Jellemszerepeket alakított. Versei, novellái jelentek meg, s két színművét bemutatták. 1911-ben megkapta a Farkas–Ratkó díjat. F.Sz. Tarján Gida (Herczeg F.: A dolovai nábob lánya); Ferkó (Szigligeti E.: A cigány); Lysander (Sh.: Szentivánéji álom); Kisfaludy Sándor (Berczik Á.: Himfy dalai). Drámái: Matyólakodalom (1914); Hung-Yü (A vörös drágakő, 1919); Matyószerelem (1935).