Garas Dezső; Grósz

(Bp., 1934. dec. 9.– ): színész, rendező. A SzAk elvégzése után 1957-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1965–1980 között a Madách Színház, 1980-tól a Mafilm társ.-ának tagja volt. 1990–92-ben a szolnoki Szigligeti Színház művésze, 1993 óta szabadfoglalkozású színművész, illetve a Művész Színház alapító tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség elnökségi tagja is volt. Sokoldalú művész, fanyar egyénisége különösen jól érvényesül ironikus-groteszk figurák nagyvonalú megjelenítésében. Jelentős alakításai kapcsolódnak sikeres m. filmekhez. Kossuth-díjas (1988), Jászai Mari-díjas (1963, 1965), érdemes (1978) és kiváló művész (1983). F.Sz. Pápa (Brecht–Weill: Galilei); Sosias (Kleist: Amphitryon); Peachum (Brecht–Weill: Háromgarasos opera); Claudius (Graves–Mortimer); „AA” (Mrożek: Emigránsok); José Arcadio Buendía (García Márquez–Schwajda Gy.: Száz év magány). F.R. Müller P.: Búcsúelőadás; Kálmán I.: A csárdáskirálynő; Schwajda Gy.: Csoda. – Ir. Tarján T.: Garas (1991).

GARAS DEZSŐ – Peachum
(Brecht: Háromgarasos opera)