kabaré
(francia): eredeti jelentésében ’csapszék’ v. ’kocsma’. Párizsban, a Montmartre-on 1881-ben Rudolphe Salis festő és társasága egy pincehelyiségben Chat Noir néven kis előadásokat rögtönzött, ebből valóságos program alakult ki. Salis után Aristide Bruant alapított kabarét. Műsorában kigúnyolt mindent, ez teremtette meg azt a fölényes, cinikus francia modort, amivel a kabaré később a politika, a diplomácia, a művészet elé görbe tükröt tartott. A német Überbrettl (1895) inkább merészségével és brutalitásával hatott. A berlini Schall und Rauch kabaré (1901) Bp.-en is vendégszerepelt. A kabaré nagy megújulása a világháború alatt következett be, amikor 1916-ban Juzsnij vezetésével megalakult az orosz Kék Madár kabaré. A m. kabaré ősei az 1820-as években előadott egyvelegek voltak, szavalati tarkaságok: 1850–1870 között a Városház u.-i Komló Kertben és az akkori Nemzeti Színház mögött, a Beleznay Kertben (egy ideig Somossy Károly vezette). 1885-ben a Dohány u. elején a Magyar Dalcsarnokban kabaré-varietével kísérletezett Solymosi Elek, de ekkor a német nyelvű kabaré virágzott a zenés kávéházakban, orfeumokban. A m. kabaré első kísérlete 1901-ben Zoltán Jenő Tarka Színpada a Fővárosi Orfeumban. 1907-ben Kondor Ernő vezetésével a Bonbonnière kabaré legnagyobb érdeme Nagy Endre szerződtetése volt, aki a külfölditől eltérő, új hazai iskolát teremtett. Az ő vezetésével öt évig működő Modern Színpad Kabaréban kialakult az igényesebb, irodalmibb műsor, a magyar írók legkiválóbbjait vonta be, a jeleneteket commedia dell’arte-szerű bohózatokkal, irodalmi igényű versekkel, megzenésített költeményekkel (sanzonokkal), szatirikus kuplékkal vegyítette. A m. kabaréban egy új, sajátos szerepkör is született, a konferanszié, amely mind a mai napig éltetője. Előadói típusfigurákat alakítottak ki, jellegzetes képviselői tűntek fel színpadán s vitték tovább a politizáló kabarét. Több rövid életű vállalkozás mellett ismertebb kabaré volt a fővárosban az Apolló Kabaré, az Intim, a Pódium Nagy Endre Színpada, a Pódium Írók Kabaréja, a Terézkörúti Színpad, az Andrássy úti Színház. Története során főleg csípős, nemegyszer politikailag ellenzéki, támadó élű műsorszámai miatt a kabarét sok támadás érte, volt, hogy be is tiltották. A politikai kabaré 1957 után újjáéledt a Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad műsoraiban. – Ir. Nagy E.: A kabaré regénye (1935); Forgács L.: Pesti kabaré 1945–1966 (1966); Kalina: A kabaré világa (1968); Alpár Á.: A fővárosi kabarék műsora 1901–1980 (1978, ill. 1981).