kabinetalakítás

a színikritikusok szóhasználatában egy (rendszerint kisebb terjedelmű) szerep virtuóz, művészileg hatásosan kidolgozott előadása. A kifejezés eredetileg a 18. sz.-i német főúri magángyűjtemények művészileg, tudományosan kisebb értékű, de esztétikus, rendkívül szép darabját (ásvány, régészeti lelet stb.) jelentette (Cabinet-Stück).