Márkus László

(Bp., 1927. jún. 1.–Bp., 1985. dec. 30.): színész. 1951-ben a SzAk elvégzése után a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1957-től haláláig a Madách Színházban játszott. Sokoldalú, vérbeli színésztehetség volt, humora kiválóan érvényesült vj.-okan, bohózatokban. Színészi talentuma a drámai szerepekben is hiteles alakításokat hozott létre. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc darabjaiban. Számos film, tévéjáték, rádiófelvétel őrzi művészetét. Kossuth-díjas (1983), Jászai Mari-díjas (1956, 1963, 1972), érdemes (1976) és kiváló művész (1980). F.Sz. Claudius (Sh.: Hamlet); Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Piscsik (Csehov: Cseresznyéskert); Hlesztakov (Gogol: A revizor); Sévigné (Achard: A bolond lány); Krehl (Molnár F.: Olympia); Viktor (Hubay M.–Vas I.–Ránki Gy.: Egy szerelem három éjszakája); Albert herceg (Molnár F.: A hattyú); Orgon (Molière: Tartuffe); Pickering ezredes (Shaw: Pygmalion); Dr. Sárkány (Molnár F.: A doktor úr); Harpagon (Molière: A fösvény); Turai Molnár F.: Játék a kastélyban). – Ir. Harangozó Márta: M. L. (1984).

MÁRKUS LÁSZLÓ – Wandergelder (Wilder: Házasságszerző)