opera
(olasz): dalmű. Vokális-hangszeres drámai műfaj, színmű, amelyben a szerepeket éneklik. Három–öt, ritkábban egyfelvonásos. Többnyire nyitány vezeti be. 1600 k. Firenzében alakult ki, mint hangszerekkel kísért énekbeszéd (J. Peri, G. Caccini, C. Monteverdi). A 17. sz.-ban virágzott a velencei opera (Fr. Cavalli), megkezdődött a recitativo és az ária szétválása (A. Cesti), ami a nápolyi operában vált teljessé (A. Scarlatti). Mellettük egy francia operatípus is kialakult (J. B. Lully). A 18. sz.-ban az olasz vígopera (operabuffa) a komoly operánál (opera seria) életképesebbnek bizonyult, ugyanígy a komolyat vidám jelenetekkel tarkító opera semiseria is, mint azt W. A. Mozart művei is tanúsítják. A francia forradalomhoz kapcsolódó ún. szabadító – opera kései hajtása Beethoven egyetlen operája (Fidelio). A 19. sz. elején az olasz opera uralma töretlen (G. Rossini, G. Bellini, G. Donizetti), bár e század a nemzeti operák létrejöttének ideje (orosz: M. Glinka, m.: Erkel F., cseh: B. Smetana stb.). Chr. W. Gluck drámai reformja a 19. sz.-ban, a Wagner-féle szimfonikus zenedrámában ért be. Ezalatt Franciaországban a látványos nagyopera virágzott (Meyerbeer), G. Verdi a romantikus típustól öregkori remekművekig jutott el, és M. Muszorgszkij megteremtette az orosz zenés népdrámát, Bizet pedig a realisztikus verismót indította el (R. Leoncavallo, P. Mascagni). A századforduló legnépszerűbb szerzője Puccini volt. Ugyanakkor C. Debussy egy intim, befelé forduló típust kezdeményezett. A modern opera sokszor az oratóriumhoz közeledik (Bartók Béla), esetleg a hangszeres zene vívmányait is birtokba veszi (A. Berg), másrészt visszatérést mutat a zárt számokhoz (I. Sztravinszkij). – Ir. Vámosi Nagy I.: Az opera születése a dráma szelleméből (1944); Eősze L.: Az opera útja (1960); Hevesi S.: A drámaírás iskolája (1961); Az opera történetéből (szerk. Szabolcsi B., Bartha D., 1961); Kroó Gy.: A szabadító opera (1966); Fábián I.: Válságban az opera? (1969); Huszár K.: Operarendezés (1970); Kertész I.: Beszéljünk az operáról (1978); Németh A.: Operaritkaságok (1980).