operaháború

az újonnan megnyitott Pesti Magyar Színház műsorarányainak kérdéséről 1837–1843 között folyt vita. Pest-Buda egyetlen m. játéknyelvű színházában az opera és a dráma játszottsági aránya színházpolitikai, közönségszociológiai problémákat és egyéni karrierérdekeket takart. Az új színház a pesti német színházzal folytatott versenyében nem nélkülözhette az operát, amelyet közönségvonzó hatása miatt a színházat működtető vármegyei igazgatóválasztmány és a páholybérlő arisztokrácia is támogatott. Schodelné és Erkel Ferenc személyében az 1838-ban megszervezett operarészleg európai klasszisokkal rendelkezett. Befolyásuk növekedésétől Bajza József ig., az Athenaeum folyóirat köré csoportosult liberálisok és a drámai színészek a m. dráma ügyét féltették. A sajtóban, a röpiratirodalomban és a színpadon folyt polémia szükségszerű volt. A műsorarányok véglegesebben csak 1843-tól, Bartay András bérlő igazgatása alatt Schodelné visszaszerződtetésével, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának bemutatójával (1844) rendeződtek. A vita főbb dokumentumait kiadta Szalai A.: Tollharcok. Irodalmi és színházi viták 1830–1847 (1981). – Ir. Kerényi F.: Az operaháború (Színháztudományi Szemle, 1978, l.).