Székely Gábor

(Jászberény, 1944. máj. 26.– ): rendező, színházigazgató. A SzAk rend. szakán végzett. 1968-tól a szolnoki Szigligeti Színház rend.-je, 1971–80-ban főrend.-je, 1972-től 1978-ig ig.-főrend.-je. 1980–1982 között a Nemzeti Színház főrend.-je. 1982-ben a Katona József Színház alapító tagja, 1989-ig ig.-ja. Jelentős szerepe volt e színház művészi arculatának kialakításában. A stuttgarti Theater tri-bühne rend.-je. 1973-tól a SzAk tanára. Rend.-i munkáját elmélyült elemzőkészség, a színpadi alakok emberi, lélektani hitelességének kidolgozása jellemzi. Előadásaiban ötvözötten érvényesül a magas fokú szervezettség, az esztétikai szigor és a szenvedélyek szélsőséges megjelenítése. Kossuth-díjas (1988), Jászai Mari-díjas (1974), érdemes (1978) és kiváló művész (1986). F.R. Büchner: Woyzeck; Miller: Bűnbeesés után; O’Neill: Utazás az éjszakába; Csehov: Sirály, Három nővér; Sh.: Athéni Timon, Troilus és Cressida, Ahogy tetszik, Coriolanus; Bulgakov: Menekülés; Mrożek: Emigránsok; Füst M.: Boldogtalanok, Catullus; Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála; Örkény I.: Tóték, Macskajáték.

SZÉKELY GÁBOR