Szigeti Károly

(Pécs, 1930. jún. 29.–Bp., 1986. máj. 20.): koreográfus, rendező. Az Állami Népi Együttesben kezdte pályáját táncosként, amit a háromévi katonai szolgálat megszakított. Ekkor a gyerekek táncos nevelésével kezdett foglalkozni, 1956-tól bekapcsolódott az amatőr néptáncmozgalomba is. Először a Novák Ferenc vezette Bihari János Táncegyüttesben dolgozott Györgyfalvay Katalinnal, majd 1962–1972 között kettejük műv.-i vez.-ével vált a Vasas Központi Művészegyüttes tánckara a táncszínházi kísérletezések műhelyévé. E periódusban születtek legjelentősebb, a folklór korszerű értelmezésében úttörő jelentőségű koreográfiái, valamint énekes-táncos-prózai produkciók. 1972-től kibontakozó színházi rend.-i pályájával párhuzamosan továbbra is komponált még a Vasas, majd a Népszínház Táncegyüttese számára. Már 1966–1971 között koreográfusként dolgozott a Nemzeti Színházban, de az alakuló 25. Színházban már rend.-ként mutatkozott be. A Népszínházban főrend. lett, majd a kecskeméti Katona József Színházban folytatta rend.-i munkásságát haláláig. Jászai Mari-díjas (1975). F.K. Magyar verbunk (1964); Don Cristobal (1966); Vérnász (1968); Játék szavak nélkül (1974); Requiem a forradalomért (1976); Ellentétek (1980). F.R. Németh L.: Gyász; Alegria: Kötélen a Niagara felett; Gyurkó L.: Szerelmem, Elektra. – Ir. Földes A.: Koreográfusból rendező (Színház, 1971/2.