RÉTEGMODELLEK (FÜGGELÉK)

FEJEZETEK

1. korszak

I. Gazdák

Rendies pozíciójegyek	Státusjegyek	Polgári pozíciójegyek
A) Elit réteg Formális és informális intézmények tisztségviselői és vezetői Saját tulajdonú kis- vagy nagycsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld értékének túlsúlya	Örökölt + szerzett föld	Szerzett föld
	Földbirtok 40/50–200 hold szántó, s arányosan birtokolt és használt legelő, erdő, rét	Egy tagban lévő birtok legelővel együtt
	Bérelt föld használata	Szabad bérlet
Igásállat = ökör	3 vagy több pár igásállat: munkavégzésre ökör, szállításra, közlekedésre ló
	A birtok méretének megfelelő állatállomány	Jelentős tenyészállat-nevelés, tehéntartás, baromfitartás
	Állati és kézi munkaeszköz túlsúlya
	Csekély, közös tulajdonú gépi munkaeszköz
	Élőmunka túlsúlya
Családfő irányítja a gazdaságot, nem vesz részt a mezei munkában	Korlátozott mértékű családi férfi munkaerő
	Állandó idegen kötött férfi munkaerő túlsúlya
	Időszakos idegen szabad férfi munkaerő
	Állandó idegen személyi függőségű férfi és női munkaerő
	Időszakos idegen kötött női munkaerő
	{8-517.} Munka: állandó, folyamatos, munkafélék cseréjével váltakozó, beláthatóan szervezett, rövid időre átláthatóan ütemezett
	Hagyományos paraszti szakismeret, üzemvezetési, üzemviteli családfői ismeret + speciális	Célszerűen alkalmazott szaktudás
	Vegyes gazdálkodás túlsúlya	A természeti adottságoknak megfelelő szakosodott gazdálkodás
		Csekély mértékben a piaci igények szerint
	Önellátó + felesleget termelő	Önellátó + piacra termelő
	Csekély mértékű pénzgazdálkodás
A falu gazdasági közössége által szabályozott, kötött gazdálkodás	A családfő és gazdasági társulások által szabályozott, kötött gazdálkodás	Szabad gazdálkodás
	Bérelt föld művelése a tulajdonos által kötött	Szabad gazdálkodás
	Reciprocitás elvű cserekapcsolat	Szerződéses
Dominancia érvényesülése	Termék- és szimbolikus csere	Piaci alku
	Patrónus-kliens kapcsolat
	Saját tulajdonú ház	Saját tulajdonú mezővárosi ház + 1–3 tanya
	Fogyasztás: halmozott, visszafogott	Fogyasztás: kiegyensúlyozott
B) Felső réteg Saját tulajdonú, kis- vagy nagycsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
C) Középső réteg Saját tulajdonú, kis- vagy nagycsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld értékének túlsúlya	Örökölt + szerzett föld	Szerzett föld
	Földbirtok 10–20–30 hold szántó, arányosan közösen birtokolt és használt legelő, erdő
	Bérelt föld művelésre
Igásállat = ökör + ló	1–2 pár igásállat, ló túlsúlya
	A birtok méretének megfelelő állatállomány	Tehéntartás tejtermelésre Baromfitartás
	Állati vontatású és kézi munkaeszköz túlsúlya
	Élőmunka túlsúlya
	Családi munkaerő túlsúlya
	Állandó idegen gazdasági társulás által kötött munkaerő
	Időszakos idegen, kötött gyermeki munkaerő
	{8-518.} Időszakosan idegen gazdaságban vállalt kötött munka
	Kölcsönös, közös munka rokon és szomszéd gazdaságokkal (kézi + igás + gépi)
	Munka: állandó, folyamatos, szoros
	Hagyományos paraszti szakismeret	Speciális szakismeret
	Vegyes gazdálkodás túlsúlya	Szakosodott gazdálkodás
	Önellátó
A falu gazdasági közössége által szabályozott kötött gazdálkodás	Gazdasági közösségek által szabályozott kötött gazdaság + szabad gazdálkodás
	Reciprocitás elvű cserekapcsolat (szimmetrikus)
	Termék- és szimbolikus csere	Csekély piaci alku
	Saját tulajdonú ház	Tanya
	Fogyasztás: visszafogott
D) Alsó réteg Saját tulajdonú, kiscsaládi művelésű és fogyasztású gazdaság
	Földbirtok 5–10 hold szántó
	Arányos birtoklású és használatú legelő, erdő
	Bérelt föld művelése 1 pár igásállat (főként ló)
	A birtok méretének megfelelő állatállomány
	Állati vontatású és kézi munkaeszköz
	Munkacsere révén szerzett gépi munkaerő
	Családi munkaerő kizárólagossága
	A férfi családtagok, a családfő is, rendszeresen vállal idegen gazdaságban munkát, kötött keretben	A férfi családtagok rendszeresen, a nők alkalmanként idegen gazdaságban vállalnak szabad bérmunkát
	Időszakonként a női családtagok idegen gazdaságban vállalnak munkát, kötött keretben
		Férfi családtagok alkalmanként mezőgazdaságon kívül vállalnak munkát
	Munka: állandó, folyamatos, kényszerűen szoros az idegen gazdaságtól függően, saját gazdaság rovására
	Hagyományos paraszti szakismeret	Speciális ismeretek
	Egyoldalú gazdálkodás
	{8-519.} Hiányos önellátás + kiegészítés csere révén	Hiányos önellátás + kiegészítés piacon
A falu gazdasági közössége által szabályozott kötött gazdálkodás	Gazdasági társulatok által szabályozott kötött gazdálkodás + szabad művelés
	Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)	Szerződéses kapcsolat
	Termék- és szimbolikus csere	Piaci alku
	Patrónus-kliens kapcsolat
	Saját tulajdonú ház
	Fogyasztás: hiányos, visszafogott

II. Parasztmunkások agrárproletárok

Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű és fogyasztású gazdaság

A) Parasztgazdaságban dolgozók
1. Gazdacseléd
2. Részesarató, kapás

Státusjegyek
Földbirtok 0–5 hold szántó
Csekély mértékű állatállomány
Kézi munkaeszközök kizárólagossága
Csere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
Családi kézi munkaerő kizárólagossága
A család női és férfi tagjai rendszeresen vállalnak idegen gazdaságban személyi függőségű munkát
A család női és férfi tagjai rendszeresen vállalnak idegen gazdaságban munkát patrónus-kliens kapcsolatban
Munka: állandó, folyamatos, szoros, váltakozósága az idegen gazdaságtól függ
Hagyományos paraszti ismeret + termelési eljárások és fogások ismerete
Egyoldalú gazdálkodás
Hiányos, önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Patrónus-kliens kapcsolat
Saját tulajdonú ház
Bérelt ház munkacsere révén
Fogyasztás: hiányos, visszafogott

B) Uradalomban dolgozók
1. Állandó jelleggel – uradalmi cselédek
Családi munkaerejét cserélő, családi fogyasztású gazdaság

Státusjegyek
Saját állat tartási joga
Munka: állandó, folyamatos, monoton, lassított
Hagyományos paraszti részismeret, termelési eljárások és fogások ismerete
{8-520.} Termék- és szimbolikus csere
Munkacsere révén bérelt lakás vagy lakrész
Fogyasztás: hiányos

2. Időszakosan – summások
Az I/D és a II/A rétegbe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság

Jellemzőik
Kézi munkaeszközök
Munka: állandó, folyamatos, szoros
Hagyományos paraszti szakismeret
Munkacsere-kapcsolat: termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Munkaszerzésre cserekapcsolat: reciprocitás elvű + patrónus-kliens kapcsolat
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó

3. Közvetítők – bandagazda, aratógazda
Az I/D és a II/A rétegbe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság

Jellemzőik
Szerződéses munkacsere-kapcsolat
Munkacsere-kapcsolat: termék- és szimbolikus csere + piaci alku
A munkaadó kliense, a munkavállalók patrónusa

C) Mezőgazdasági munkások
Csekély méretű saját tulajdonú vagy saját földtulajdonnal nem rendelkező családi művelésű és fogyasztású gazdaság

1. Kertészek
Státusjegyek
Földbirtok 0–5 hold
Bérelt föld használata
Kézi munkaeszközök
Munkacsere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
Családi munkaerő kizárólagossága
Munka: állandó, folyamatos, szoros
A hagyományos parasztgazdaságból kinőtt speciális szakismeret, szakmai fogások újítása
Egyoldalú gazdálkodás
Cserével szerzett önellátó + piacra termelő
Reciprocitás elvű cserekapcsolat + szerződéses kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Patrónus-kliens kapcsolat
Saját tulajdonú ház vagy munkacsere révén szerzett lakás
Fogyasztás: visszafogott

2. Napszámos
Szabad munkaerejét adja el vagy azonos a II/A rétegbe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaságokkal

Státusjegyek
Saját tulajdonú kézi munkaeszköz
Munkacsere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
Munka: szoros, váltakozó az idegen gazdaságtól függően
{8-521.} Általános paraszti ismeret + speciális szakismeret
Egyoldalú gazdálkodás
Cserével szerzett hiányos önellátó
Szerződéses kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó

D) Mezőgazdaságon kívül dolgozók
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság, lakóhelyüktől távol vállalnak munkát

1. Kubikosok

Státusjegyek
Saját tulajdonú kézi munkaeszközök
Munkacsere viszonyaik: szerződéses, piaci alku szerint
Munkaszervezetük: informális intézményi kapcsolathálózatú, fő jellemzője a szolidaritás; szoros kapcsolatban a politikai mozgalmakkal
Saját tulajdonú falusi vagy mezőváros peremvidéki ház
Fogyasztás: egyenlőtlen, szűkös + bőséges

2. Iparban, bányában, közlekedésben dolgozók
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és szerződéses munkakapcsolatú családi fogyasztású gazdaság

Státusjegyek
Munka: a hagyományos paraszti földművelő munkát és a nem mezőgazdasági munkát végzi
Munkakapcsolata: szerződéses kapcsolat, piaci alku

3. Házi cselédek, szolgálók
Az I/D és a II. válamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság fölös munkaereje vállal időszakosan szerződéses munkát

Jellemzőik
Csereviszonyai – a munkaadóval: szerződéses, termék- és szimbolikus csere, piaci alku; személyi függőség
– a falubeli cselédekkel: reciprocitás elvű

III. A parasztgazdaság kiszolgálói

Csekély méretű saját tulajdonú családi művelésű vagy tulajdon nélküli családi értékesítésű és fogyasztású gazdaság

A) Szegődményesek
1. Községi kovács, bognár

Státusjegyek
Saját tulajdonú kéziszerszámok
Használatra kapott műhely
Speciális szakismeret
Munkacserével szerzett önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Patrónus-kliens kapcsolat
{8-522.} Munkacsere révén szerzett ház
Fogyasztás: kiegyensúlyozott

2. Községi pásztor, csősz

Státusjegyek
Használatra juttatott föld
Hiányos önellátó + csere révén szerzett önellátó
Hagyományos paraszti szakismeretből kinőtt speciális ismeret
Munka: intézményi keretek között kötött, szabad munkavégzés
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Személyi függőség a munkaadóval
Patrónus-kliens kapcsolat a parasztgazdaságokkal
Bérelt vagy használatra kapott ház
Fogyasztás: hiányos

B) Specialisták, háziiparosok

Státusjegyek
Földbirtok 0–5 hold
1 pár igásállat
Kézi munkaeszközök, szerszámok
Családi munkaerő kizárólagossága
Munka: időszakos, a földműveléssel váltakozó, az idegen gazdaságtól függően
Hagyományos paraszti szakismeretből kinőtt speciális ismere
Hiányos + munkacsere révén szerzett önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Saját tulajdonú ház
Fogyasztás: hiányos

IV. A falu és a külvilág kiszolgálói

A) Iparosok, kereskedők

1. Paraszt iparosok, paraszt kereskedők
Az I/C, D rétegbe tartozó családi termelésű, értékesítésű és fogyasztású gazdaság

Jellemzőik
Saját tulajdonú kéziszerszámok + műhely
Családi munkaerő kizárólagossága
Munka: a földművelést kiegészítő, gyakran annak alárendelt
Speciális szakismeret
Önellátó + javító + piacra termelő
Reciprocitás elvű cserekapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + csekély mértékű piaci alku

2. „Szabad” iparosok és kereskedők
Családi termelésű, értékesítésű és fogyasztású háztartás

Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi és csekély mértékű gépi szerszámok + műhely
{8-523.} Családi munkaerő túlsúlya
Állandó idegen szerződéses munkaerő
Speciális és intézményi keretek között szerzett szakismeret
Pénzgazdálkodás
Szerződéses kapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku
Patrónus-kliens kapcsolat a parasztgazdaságokkal

B) Az elöljáróság hivatalnokai

Jellemzőik
Intézményi keretek között szerzett ismeretek
Cserekapcsolat: szimbolikus csere + dominancia érvényesülése
A megye kliense, a parasztgazdaságok patrónusa

C) Az elöljáróság alkalmazottai
Közvetítő réteg

Jellemzőik
Használatra juttatott föld
Intézményi keretek között szerzett szaktudás
Kapcsolatrendszere kettős: szerződéses, személyi függőségű; szimbolikus, dominancia érvényesül

D) Az elöljáróság szolgái
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság

Jellemzőik
Használatra juttatott föld
Hagyományos paraszti ismeretre épülő speciális ismeret
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere
Dominancia – függőség

2. korszak

I. Gazdák

Rendies pozíciójegyek	Státusjegyek	Polgári pozíciójegyek
A) Elit réteg Formális intézmények tisztségviselői, vezetői Saját tulajdonú családi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld értéke cím, tekintély, rang becsület tisztesség	Gazdasági hatalom értéke
	Földbirtok 40–50–200 hold szántó
	Arányosan birtokolt és használt legelő, erdő
	Bérelt föld művelése
{8-524.} igásállat = ökör + ló	3 vagy több pár igásállat, ló túlsúlya, külön munkavégzésre, szállításra, közlekedésre
	A birtok méretének megfelelő állatállomány	Juh- és marhatenyésztés, tehéntartás, disznóhizlalás, baromfitartás
	Állati vontatású kézi és gépi munkaeszköz	Saját tulajdonú gép vállalkozásra
	Élőmunka túlsúlya
Családfő irányítja a gazdaságot, nem vesz részt a mezei munkában	Korlátozott mértékű férfi családi munkaerő
	Állandó idegen munkaerő túlsúlya
Állandó idegen kötött férfi munkaerő	Állandó idegen férfi, női személyi függőségű munkaerő	Időszakos szabad munkaerő
	Időszakos idegen kötött női munkaerő
	Munka: állandó, folyamatos, munkafélék cserélhetőségével váltakozó, rövid időre beláthatóan ütemezett	Okszerűen szervezett Szabadidő jelenléte
	Hagyományos paraszti szakismeret, üzemvezetési, üzemviteli tudás	Intézményi keretek között szerzett szaktudás
	Célszerűen alkalmazott szaktudás	Racionális gazdasági számítások
	Vegyes gazdálkodás	Szakosodott gazdálkodás vállalkozásra
	Önellátó + felesleget termelő	Önellátó + piacra termelő
	Pénzgazdálkodás
Családfő által szabályozott kötött gazdálkodás	A föld használója által művelt szabad gazdálkodás (akár tulajdonos, akár bérlő)
	Reciprocitás elvű cserekapcsolat	Szerződéses kapcsolat
	Termék- és szimbolikus csere + piaci alku	Piaci alku
Patrónus-kliens kapcsolat	Dominancia érvényesülése
	Szövetkezetek által szervezett értékesítés
	Saját tulajdonú ház + saját tulajdonú 1–3 tanya
	Fogyasztás: halmozott, visszafogott	Kiegyensúlyozott
B) Felső réteg Saját tulajdonú, családi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld	Örökölt + szerzett föld	Gazdasági hatalom
	Földbirtok 20–30–40 hold szántó, arányosan birtokolt és használt legelő, erdő
	Bérelt föld művelése
{8-525.} Igásállat = ökör + ló	2–3 pár igásállat, ló túlsúlya
	A birtok méretének megfelelő állatállomány	Juh- és marhatenyésztés, tehéntartás, disznóhizlalás, baromfitartás
	Állati vontatású és kézi munkaeszköz túlsúlya	Gépi munkaeszköz
	Élőmunka túlsúlya
	Korlátozott mértékű családi munkaerő
	Állandó idegen munkaerő túlsúlya
	Állandó idegen kötött férfi munkaerő	Időszakosan szabad női-férfi munkaerő
	Állandó idegen személyi függőségű női-férfi munkaerő
	Időszakos idegen kötött női munkaerő
	Munka: állandó, folyamatos munkafélék cseréjével váltakozó, rövid időre beláthatóan ütemezett	Okszerűen szervezett
	Hagyományos paraszti + speciális szakismeret üzemvitelre, üzemszervezésre	Intézményi keretek között szerzett szakismeret
	Vegyes gazdálkodás	Szakosodott gazdálkodás
	Önellátó + felesleget termelő	Önellátó + piacra termelő
	Csekély mértékű pénzgazdálkodás
A családfő által szabályozott, kötött gazdálkodás	A használó által művelt szabad gazdálkodás
A családfő által szabályozott, kötött gazdálkodás	Reciprocitás elvű cserekapcsolat	Szerződéses kapcsolat
	Termék- és szimbolikus csere	Piaci alku
	Patrónus-kliens kapcsolat
	Saját tulajdonú ház	Mezővárosi ház + 1–2 tanya
	Fogyasztás: halmozott, visszafogott
C) Középső réteg Saját tulajdonú, családi művelésű és fogyasztású gazdaság
Örökölt föld	Örökölt + szerzett	Birtoklása az érték
	Földbirtok 10–20–30 hold szántó, arányosan birtokolt és használt legelő
	Bérelt föld művelése 1–2 pár igásállat (ló)
	A birtok méretének megfelelő állatállomány	Tehéntartás, baromfitartás
	Állati vontatású és kézi munkaeszközök túlsúlya	Közös tulajdonú gép
	Élőmunka túlsúlya
	Családi munkaerő kizárólagossága
Állandó idegen kötött férfi munkaerő	Időszakos idegen családi kötöttségű gyermek munkaerő
	{8-526.} Kölcsönös közös munka rokon és szomszéd gazdaságokkal (kézi, igás, gépi)
	Munka: állandó, folyamatos, szoros
	Hagyományos paraszti szakismeret túlsúlya	Célszerűen alkalmazott szaktudás
	Speciális szakismeret	Szakosodott a piaci kívánalmak szerint
	Vegyes gazdálkodás túlsúlya	Szakosodott a piaci kívánalmak szerint
	Önellátó	Önellátó + piacra termelő véletlenszerű sikerrel
Tulajdonos által kötött bérelt gazdálkodás	Szabad gazdálkodás
	Reciprocitás elvű cserekapcsolat	Szerződéses kapcsolat
	Termék- és szimbolikus csere	Piaci alku
	Saját tulajdonú ház
	Tanya ház nélkül
	Bérelt tanya
	Fogyasztás: visszafogott
D) Alsó réteg Saját tulajdonú, családi művelésű és fogyasztású gazdaság
	Földbirtok 5–10 hold arányosan birtokolt és használt legelő, erdő
	Bérelt föld művelése
	1 pár igásállat, kizárólag ló
	A birtok méretének megfelelő állatállomány	Disznó- és baromfitartás
Munkacserével szerzett állati vontatású munkaeszköz	Állati vontatású és kézi munkaeszközök	Bérfuvarozás
	Gép munkacsere révén
	Kizárólagos családi munkaerő
	Rendszeresen vállalnak férfi, női családtagok idegen gazdaságban kötött és szabad munkát	Szabad munkavállalás, nem mezőgazdasági férfiak rendszeresen, nők alkalmanként
	Munka: állandó, folyamatos, kényszerűen szoros idegen gazdaságtól függően, a saját kárára
	Hagyományos paraszti + speciális szakismeret
	Egyoldalú gazdálkodás
Kiegészítés csere révén	Hiányos önellátó + kiegészítés piacon
Tulajdonos által kötött művelésű bérelt föld	Szabad gazdálkodás
Nem tagosított	Reciprocitás elvű cserekapcsolat	Szerződéses kapcsolat
{8-527.} Patrónus-kliens kapcsolat	Termék- és szimbolikus csere	Piaci alku
	Saját tulajdonú ház
	Fogyasztás: hiányos, visszafogott halmozó

II. Parasztmunkások agrárproletárok
A) Parasztgazdaságban dolgozók Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű és fogyasztású gazdaság
1. Részesarató, kapás
	0–5 hold föld
Információval bizalom, hitel szerzés	Bérelt tanya
	Csekély mértékű állatállomány	Feles állattartás tanyán
	Kizárólag kézi munkaeszköz
	Munkacsere révén szerzett állati vontatású munkaeszköz
	Kizárólag családi kézi munkaerő
	A család női és férfi tagjai rendszeresen vállalnak munkát kötött keretben
	Időszakosan szabad bérmunkát
	Munka: állandó, folyamatos, szoros; az idegen gazdaságtól függően váltakozó
	Hagyományos paraszti szakismeret
	Egyoldalú gazdálkodás
	Hiányos önellátó
	Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Patrónus-kliens kapcsolat	Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
	Termék- és szimbolikus csere
Munkacsere révén bérelt ház	Saját tulajdonú vagy bérelt ház
	Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó

2. Gazdacseléd
Az I/D és a II/A/1 rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság férfi családtagja

Jellemzőik
Munka: állandó, folyamatos, szoros; főmunka: igásmunka + számtalan kiegészítő tevékenység a munkaadó parasztgazdaságtói függően
Hagyományos paraszti szakismeret szerzése
Családi kötöttségű munka
A családfőtől való személyi függőség
Termék- és szimbolikus csere
Fogyasztás: a munkaadó családtól függően – hiányos vagy visszafogott

{8-528.} B) Uradalomban dolgozók
1. Állandó jelleggel – uradalmi cselédek
Családi munkaerejét cserélő, családi fogyasztású gazdaság

Jellemzőik
Munka: állandó, folyamatos, monoton, lassított
Hagyományos paraszti részismeret, termelési eljárások és fogások ismerete
Termék- és szimbolikus csere, csekély mértékű piaci alku
Személyi függőség
Munkacsere révén szerzett lakás vagy lakrész
Fogyasztás: hiányos

2. Időszakosan – summások
Az I/D és a II/A valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság családtagja vagy családtagjai szerződéses keretben vállalnak munkát

Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi munkaeszközök
Munka: állandó, folyamatos, szoros
Hagyományos paraszti szakismeret
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Munkaszerző cserekapcsolat: reciprocitás elvű és patrónus-kliens kapcsolat
Fogyasztás: hiányos, visszafogott, halmozó

3. Közvetítők – bandagazda, munkafelügyelő

Jellemzőik
Az I/D és a II–III. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású családi gazdaság férfi családtagja
Közvetítő az uradalom és a munkavállalók között
A munkaadónak kliense, a munkavállalónak patrónusa
Személyi függőség – dominancia
Fogyasztás: visszafogott – bőséges

C) Mezőgazdasági munkások
Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű és fogyasztású gazdaság

1. Kertészek

Jellemzőik
Földbirtok 0–5 hold
Bérelt föld használata
Saját tulajdonú kézi munkaeszközök
Munka: állandó, folyamatos, szoros
Speciális szakismeret, célszerűen alkalmazott szaktudás, termelési fogások újítása
Cserével szerzett önellátó + piacra termelő
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Reciprocitás elvű cserekapcsolat saját csapatában és földbérletet szerző cserében
Saját tulajdonú ház faluban vagy mezőváros peremkerületén
Fogyasztás: visszafogott

{8-529.} 2. Napszámos
Az I/D és a II. valamely rétegébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság

Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi munkaeszköz
Munka: szoros, váltakozó, az idegen gazdaságtól függően
Általános paraszti ismeret + speciális szakismeret
Szerződéses munkakapcsolat
Piaci alku túlsúlya
Csekély mértékű termék- és szimbolikus csere
Saját tulajdonú vagy bérelt ház faluban vagy mezőváros külterületén
Fogyasztás: hiányos

D) Mezőgazdaságon kívül dolgozók
Csekély méretű földtulajdonú vagy saját tulajdonnal nem rendelkező családi önellátásra termelő és fogyasztó gazdaság; lakóhelyüktől távol dolgoznak időszakosan, a piaci kínálat szerint

1. Kubikosok

Jellemzőik
Saját tulajdonú kézi munkaeszköz
Szerződéses munkakapcsolat
Piaci alku kizárólagossága
Munkaszervezetüket reciprocitás elvű cserekapcsolat jellemzi, informális intézményi kapcsolatháló, fő jellemzője a szolidaritás; szoros kapcsolat a politikai mozgalmakkal
Fogyasztás: egyenetlen – szűkös, bőséges

2. Iparban, bányában, közlekedésben dolgozók

Jellemzőik
Kettős életforma, a paraszti földművelés kiegészítő tevékenység, az évi gabonaszükségletet szolgálja
Szerződéses munkakapcsolat
Piaci alku kizárólagossága
A réteg tagjai között reciprocitás elvű cserekapcsolat
Fogyasztás: szűkös, egyenetlen, visszafogott

3. Házi cselédek
Az I/C és a II/A/B/C/D rétegek valamelyikébe tartozó családi termelésű és fogyasztású gazdaság családtagja

Jellemzőik
Hagyományos paraszti szakismeret, speciális, polgári háztartási ismeretek szerzése
Szerződéses munkakapcsolat
Termék- és szimbolikus csere
Piaci alku túlsúlya
Személyi függőség
Fogyasztás: a munkaadó családtól függően kielégítő vagy hiányos

III. A falu kiszolgálói

Csekély méretű saját tulajdonú vagy tulajdon nélküli családi művelésű, értékesítésű és fogyasztású gazdaság

{8-530.} A) Vigyázók, őrzők – községi pásztor, mezőőr, éjjeliőr

Jellemzőik
Használatra kapott föld
Hiányos önellátó gazdálkodás + munkacsere révén szerzett kiegészítő önellátó
Általános paraszti részismeret; állóképesség, fizikai erő
Szerződéses munkakapcsolat
Termék- és szimbolikus csere + piaci alku
Személyi függőség – dominancia
Saját tulajdonú ház
Bérelt vagy használatra kapott ház
Fogyasztás: hiányos

B) Specialisták, kontárok

Jellemzőik
Földbirtok 0–5 hold
Saját tulajdonú kéziszerszámok
Állati vontatású munkaeszköz csere révén
Munka: időszakos, földműveléssel váltakozó
Hagyományos paraszti szakismeretből kinőtt speciális ismeret és hagyományos kézműipari szakismeret
Munkacsere révén önellátó
Reciprocitás elvű cserekapcsolat (aszimmetrikus)
Termék- és szimbolikus csere túlsúlya
Fogyasztás: hiányos

C) A falu intézményeinek alkalmazottai

Jellemzőik
Használatra juttatott föld
Munka: intézményi keretek között kötött
Általános paraszti szakismeret + speciális tudás
Munkacsere révén szerzett hiányos önellátó
Szerződéses munkakapcsolat
Termékcsere + piaci alku
Függőség és dominancia
Fogyasztás: szűkös, visszafogott

IV. Iparosok, kereskedők

A) Falusi iparosok, kereskedők
Az I/C/D és a II/A/C/2 valamely rétegébe tartozó családi termelésű, értékesítésű és fogyasztású gazdaság; az önellátás biztosítására

Jellemzőik
Saját tulajdonú műhely és kéziszerszámok
Intézményi keretek között szerzett szakismeret
Családi munkaerő túlsúlya
Időszakonként szerződéses gyermek- vagy ifjú munkaerő szakismeretszerzésre
Önellátó + piacra termelő
Reciprocitás elvű cserekapcsolat + szerződéses kapcsolat
Piaci alku + termékcsere
Fogyasztás: visszafogott

{8-531.} B) „Szabad” iparosok, kereskedők

Jellemzőik
Saját tulajdonú műhely, kézi és gépi munkaeszközök
Családi munkaerő túlsúlya
Állandó idegen, szerződéses munkaerő
Piacra termelő
Pénzgazdálkodás
Szerződéses munkakapcsolatok túlsúlya, piaci alku
Dominancia megléte
Patrónus-kliens kapcsolat

V. Urak
Papok, hivatalnokok, tanítók, orvosok, gyógyszerészek

Jellemzőik
Intézményi keretek között szerzett szakismeret
Szerződéses, intézményi keretek között végzett munka
Cserekapcsolat kettős: személyi függőség a munkaadóktól és dominancia a faluban