Kiállítások

A kertészeti termények kiállításában a Magyar Nemzeti Múzeumnak meghatározó szerep jutott. Az első országos terménykiállítás 1851-ben nyílt meg (gyakorlati szervezője Petz Ármin, a Ludoviceum [Orczy-kert] kertésze volt), amelyet még több nagy sikerű kiállítás követett. Terménykiállításokat vidéki városokban (Kolozsvárott, Kassán, Szegeden, Pozsonyban, Sárospatakon, Debrecenben) is rendeztek. 1852-ben a kolozsvári Gazdasági Egylet gyümölcstárlatot rendezett, 1853-ban gyümölcs- és terménykiállítás nyílt.

Országos kiállítás, amelyen kertészeti bemutató is volt, 1872-ben Kecskeméten és Szegeden, 1879-ben Székesfehérvárott nyílt. Kertészeti és gyümölcstermesztési kiállítást rendeztek 1881-ben Tiszafüreden és Nagyenyeden; Budapesten az OMGE gyümölcs- és konyhakertészeti kiállítását és a budapesti Virágkiállítást. Ezekkel a kiállításokkal hívta fel a figyelmet az állam az ajánlott gyümölcsfajtákra, termesztési módszerekre, a gyümölcsaszalás fontosságára.

A kertészeti kiállítások szervezésében jelentős részt vállalt az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) és a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete (GYOE). Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás előkészítésében az OMGE Kertészeti és Szőlőmívelési és Borászati Szakosztálya is kivette a részét. A 49 kertészeti kiállító között ott volt Mauthner Ödön, Mühle Vilmos és Petz Ármin (id. és ifj.) is. A 15 gyümölcsészeti kiállító egyike Bereczki Máté volt, aki Gyümölcsészeti vázlatok című alapvető pomológiai munkáját mutatta be.

1896-ban, a millenniumi ünnpeségek keretében rendezett kiállításon a hazai kertészet állandó és öt időszaki kiállítással vett részt. A mintegy 40 kiállító önálló pavilont kapott. A kiállítás idején az OMKE Budapesten Országos Kertészeti Kongresszust rendezett.

Az első mezőgazdasági kiállítást Szegeden rendezték 1899-ben. 1904-ben a Hódmezővásárhelyi Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon, 1907-ben a Pécsi Országos Kiállításon gyümölcsészeti és kertészeti bemutató is volt. 1908-ban Országos Rózsa és Pelargonium Kiállítás nyílt, 1909-ben Virágos Budapest–Virágos Magyarország címen a virágkultusz terjesztése érdekében rendeztek kiállítást. 1910-ben az OMKE megrendezte a II. Nemzetközi Tavaszi Kertészeti Kiállítást Budapesten a Városligetben. 1925-ben 10 különböző helyen nyílt kertészeti terményeket bemutató kiállítás, 1930-ban az OMGE Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt rendezett kertészeti és virágmag-bemutatóval. 1934-ben megrendezték a Városligetben az őszi {IV-667.} Mezőgazdasági Kiállítás Termény- és Gyümölcsbemutatóját.

A GYOE-központ utolsó és nagyméretű kiállítása 1942-ben volt Budapesten a városligeti állandó kertészeti kiállítási csarnokban, ahol az alma, körte, szőlő nagyüzemi termelését oktató kiállítást mutattak be.

1958-tól az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításokon szerepelt kertészeti anyag.

Magyar kertészek külföldi világkiállításokon is részt vettek termékeikkel. 1873-ban Bécsben világkiállításon vett részt a magyar szőlészet és kertészet. Az 1894-ben Szentpétervárott megrendezett kiállításon magyar kiállítók 8 díjat nyertek. Magyar kertészek részt vettek az 1897-ben Hamburgban nyílt nemzetközi kiállításon és az 1900-ban, majd 1906-ban Párizsban tartott világkiállításon. Az 1904-es düsseldorfi nemzetközi kiállításon feltűnően szép dísznövényekkel szerepeltek a magyar kiállítók.

Az OMGE keretein belül, 1869-ben, Budapesten megnyílt a Kertészeti és Gyümölcsészeti Múzeum (Üllői út 25.). Kezdeményezői között volt Deák Ferenc és Entz Ferenc. A múzeumot 1871-ben átszervezték Gazdasági Múzeummá, majd anyagát 1896-ban a Vajdahunyad vára termeibe helyezték át, ez volt a mai Mezőgazdasági Múzeum elődje.