Szervezetek

Az első pomológiai egyesület Nyíregyházán alakult 1820-ban. 1858-ban Lukácsy Sándor elnöklete alatt Országos Magyar Kertészeti Társulat alakult. 1861-ben létrejött Girókuti P. Ferenc szakirányításával az Országos Magyar Kertgazdászati Társulat, amely a tagok terményeinek értékesítésével foglalkozott, közlönye a Falusi Gazda volt. A Pesti Kertész Társulat az 1872-ben megszűnt céhrendszer helyett alakult meg és működött 1914-ig. Az 1880-as években Petz Ármin elnökletével a díszkertészek megalakították az Országos Ipartestület Kertészeti Szakosztályát.

A kertészek önálló egyesülete az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) 1885-ben jött létre Gillemot Vilmos és Szelnár Adolf virágkertészek szervező munkája nyomán. Az egyesület a kertészek érdekeinek védelmén kívül sürgette a „kertésztörvény” megalkotását, a kertészeti szakoktatás és a magtermesztés megszervezését, továbbá létrehozta a növényfajta-újdonságokat elbíráló bizottságot. Közreműködött a szőlők újratelepítésében, 1886-ban megrendezte az első virágkiállítást. Az 1890-es években kiállításokat rendezett, szakosztályokat alakított, kongresszusokat, nyilvános előadásokat tartott, megindította a Kertészeti Lapokat.

1912-ben Budapesten alakult meg a Magyar Kertészek Országos Szövetsége, amelynek tagjai voltak a kereskedelmi és díszkertészek Tost Ferenc elnöklete alatt. A szövetség 1933-ban szűnt meg. 1928-ban az okleveles kertészek külön egyesületbe tömörültek Okleveles Kertészek Országos Egyesülete néven. Megindították a Kertészeti Szemle című lapot. Az egyesület 1945-ben szűnt meg.

A gyümölcstermelők közös érdekeinek országos képviseletére megalakult 1932-ben a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete (GYOE), amelynek megyénként tagegyesületei működtek (1934-ben 30, 1942-ben 41). A kertészeti érdekképviseleti szervek legfőbb fórumának a termelők érdekképviseletén kívül szakvéleményezés, szaktanácsadás, előadások rendezése, szaktanfolyamok tartása, a gyümölcstermesztési tájak kialakítása, növényvédelmi akciók lebonyolítása stb. is a feladatai közé tartozott. A szakirányítást a Földművelésügyi Minisztérium részéről kirendelt szakigazgató intézte. Az egyesület állami támogatással működött. Hivatalos lapja a Magyar Gyümölcs című szakfolyóirat volt. A GYOE-nak nagy szerepe volt az 1930-as években megindult erőteljes fejlődésben.

{IV-668.} A Magyar Faiskolai Szövetség 1932-ben alakult meg az engedélyes gyümölcsfaiskola-tulajdonosok képviseletére, a faiskolai termelés előmozdítása, fejlesztése és védelme céljából, a termelés versenyképessége érdekében (1949-ig működött). A szövetség 1935-ben kidolgozta a faiskola törvény tervezetét. A szövetség és az 1939-ben életre hívott Magyar Faiskolai Szövetség Ellenőrző Bizottsága feladata volt többek között a faiskolákat hiteles, fajtaazonos szaporítóanyaggal ellátni.

Az agrárértelmiség tudományos társadalmi szervezete a Magyar Agrártudományi Egyesület 1951-ben alakult meg Micsurin Agrártudományi Egyesület néven (1957-ben szervezték újjá). A szakma társadalmi érdekképviseletén kívül célja segíteni a mezőgazdasági tudományok és a termelés fejlődését. Feladata többek között állást foglalni szakmai kérdésekben, javaslatokkal segíteni az állami és társadalmi szervek munkáját a mezőgazdasági termelés, kutatás, oktatás, szaktanácsadás és propaganda terén. A szakmai tudományos tevékenység 8 országos hatáskörű társaságban folyik – ezek egyike a Kertészeti Társaság, amelynek fontosabb szakosztályai: gyümölcs, zöldség, szőlész-borász, dísznövény.