Baloldali nyugati emigráns társadalomfilozófusok

A pozitivista, szocialista, polgári radikális, illetve liberális eszmevilágból nőtt ki az eddig említetteken kívül több, 1918–1919 folyamán szerepet vállaló, s ezután Magyarországot elhagyó szociológus és társadalomfilozófus gondolatvilága. Ide tartozik a liberális szocialista, polgári radikális Jászi Oszkár (1875–1957) társadalomelméleti és politikaelméleti munkássága. A történelmi materializmus állambölcselete (1903) c. munkájában Jászi a gazdasági tényezők mellett az eszmei erők, a vallás és az erkölcs szerepét is hangsúlyozta. A társadalom emelésében a szocializálódás mellett az állam szervező és nevelő feladatát is kiemelte. Művészet és erkölcs (1904) c. művében rámutatott, hogy az ember eredendően nemcsak homo oeconomicus, hanem egyúttal homo philosophicus, aestheticus és moralis is. A pacifista Károlyi-kormány minisztereként eredménytelen tárgyalásokat folytatott a nemzetiségiekkel. Történeti munkáiban főleg a Habsburg-monarchia nemzetiségi problémáival foglalkozott. 1919 után Bécsben, majd az USA-beli Oberlinben élt. – Jelentős Mannheim Károly (1893–1947) munkásága, aki 1919-től Németországban, 1933 után Angliában működött. Fő műve: Ideologie und Utopie (1929). Mannheim szerint az ismeret problémája szorosan összefonódik a történelmi-szociológiai háttérrel, ezért jogosult az ismeretszociológiai vagy tudásszociológiai szemlélet. A történelemtől független szellem képzete a hamis tudat körébe tartozik. Az ideológia a fennállót igazoló, az utópia az ezen túllépni kívánó, de megvalósító szándék esetén szintén ideológiává váló eszme. Relácionizmusnak nevezett felfogása szerint a tudásszociológia feladata a gondolkodást befolyásoló tényezők feltárása. Elfogulatlanságot nézete szerint leginkább az osztályoktól elvált ún. lebegő értelmiség képvisel. További művei: Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése (1918); Lélek és kultúra (1918); Beiträge zur Theorie der Weltanschauungs-Interpretation (1923); Man und Society in the Age of Reconstruction (1940); Freedom, Power and Democratic Planning (1951); Essays on Sociology and Social Psychology (1953); Essays on the Sociology of Knowledge (1959); A konzervativizmus (1994); A gondolkodás struktúrái (1995). – A gazdaságfilozófus Polányi Károly (1886–1964) 1919-től Bécsben, 1933-tól Angliában működött, a II. világháború után Kanadában élt. Gazdasági antropológiája a gazdasági jelenségeket a társadalom összefüggéseiben értelmezi, így szól a gazdaság társadalmi beágyazottságáról, illetve kiszakadási folyamatáról. A társadalmi-gazdasági rendszerek két alaptípusát különbözteti meg: a piaci cseremechanizmust, valamint a reciprocitás-redisztribució elvére épülőt. Vonatkozó művei: The Great Transformation. The Political and Economic Origins of Our Time (1945); Trade and Market in the Early Empires: Economies in History and Theory (1957); Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Válogatás (1976). – Nemzetközi hatást gyakorolt Polányi Károly testvére, a tudományfilozófus Polányi Mihály (1891–1976) szintén nyugaton kibontakozott munkássága. Megkülönböztette a tudás hallgatólagos és kifejezett formáját (tacit knowledge, explicit knowledge). Társadalmi téren dinamikus és korporatív {V-33.} rendszerekről beszélt. Műveinek gyűjteményes magyar kiadásai: Filozófiai írásai, 1–2. (1992); Személyes tudás, 1–2. (1994). – Hauser Arnold (1892–1978) művészetszociológus a Tanácsköztársaság bukása után Bécsben és Berlinben, 1933 után Londonban élt. Fő művei: Sozialgeschichte der Kunst und Literatur (1953, magyarul 1980); A művészettörténet filozófiája (1958, magyarul 1978); Der Ursprung der modernen Kunst und Literatur (1964, magyarul 1980); Soziologie der Kunst (1974, magyarul 1982).

Jászi Oszkár

Mannheim Károly