Ásványkincsek, természeti erőforrások

Az ország geológiai felépítéséből adódik, hogy az ércekben gazdag képződmények előfordulása korlátozott. Egyetlen vasérc-előfordulásunk Rudabányán az 1980-as években merült ki. Mangánércet is már csak Úrkúton bányásznak a Bakonyban. A Mátra rézércét (Recsk), kevés molibdén- és arany-előfordulását még nem termelték ki. Kis mennyiségű ólomérc is található a Mátrában, a Börzsönyben és a Velencei-hegységben, ugyanúgy cinkérc is. Uránérc egyedül a Mecsek perm korú rétegeiből (Kővágószőlős) termelhető. Az alumínium ércét, a bauxitot jelentős mennyiségben bányászták a Bakonyban (Nyirád, Fenyőfő, Iharkút), de a karsztvízszint kényszerű lesüllyesztése miatt a költséges kitermelést abba kellett hagyni. Emiatt nem hasznosítható a Gerecse bauxitja sem. Az Eperjes–Tokaji hegység vulkanikus eredetű, kőzetekben levő ipari nyersanyagait (kaolinit, perlit, bentonit és zeolit) csak az 1980-as évtizedtől termelik ki. Perkupán gipszet, Rudabányán gipszet és baritot hasznosítottak. Ipari mészkövet, dolomitot és homokot számos helyen (Aggteleki-karszt, Cserhát, Gerecse, Vértes, Villányi-hegység) fejtenek. A Szombathely közeli Vas-hegyen talkumot bányásznak.

A különböző érceknél jóval jelentősebb volt Magyarország szénvagyona, ami az 1990-es évekre részben kifogyott, részben kitermelése gazdaságtalanná vált. Feketeszén csak a Mecsekben (Komló, Pécs) volt. Eocén időszaki barnaszenet bányásztak Oroszlányban, Nagyegyházán, Mányon, valamint Tatabányán. Jelentős volt a Zagyva- és a Sajó-völgy miocén kori barnaszén vagyona. Az 1990-es évek elejétől a Mátraalja (Visonta) és a Bükkalja (Bükkábrány) lignitrétegeit is kitermelik villamos erőművek ellátására, a Szombathely melletti Torony lignitje azonban még hasznosításra vár.

Az első szénhidrogénmezőket Zalában termelték ki az 1930-as évektől. A zalai kőolaj és földgáz kitermelése – csökkentett ütemben – azóta is tart, de az 1970-es évektől már az alföldi előfordulások adják az itthon termelt mennyiség nagyobb részét. Szeged környékén főként kőolajat, a Körösök vidékén pedig földgázt tártak fel nagyobb mennyiségben. A hazai termelés az országos szükségletnek kőolajból csak kis részét, földgázból viszont nagyobb hányadát fedezi.

Az említett ásványokon kívül számos helyen tártak fel különböző építőipari nyersanyagokat (kő, kavics, homok, agyag) részben közvetlen felhasználásra, részben további feldolgozásra. Fejtőik és bányagödreik újrahasznosítása még sok helyen megoldatlan.

Az ország kedvező természeti adottságai közé tartozik – mélyszerkezeti vonalakkal való tagoltsága következtében – a különböző ásványi sókban gazdag felszín alatti termálvizek gyakori és jelentős mennyiségű előfordulása. Közülük 1985-ben 58 hivatalosan elismert gyógyvíznek, 23 ásványvíznek minősült. Mintegy ötszáz, 35 °C-nál melegebb vizű mélyfúrás az 1990-es évek elején 28 gyógyfürdőt táplált.