A finnugrisztika hazai intézményrendszere

A finnugor nyelvészet önálló szakként az 1960-as évek első felében jelent meg a felsőoktatásban. Mintegy két évtizeddel később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), majd a József Attila Tudományegyetemen (JATE) és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) bevezették a finn szakot. 1999-ben az ELTE-n megkezdődött az észt szak oktatása is.

{V-238.} A finnugor nyelvészet az 1990-es évek végén kötelező tárgy az egyetemek magyar szakán. Ezért valamennyi tudományegyetemen (ELTE, JATE, Janus Pannonius Tudományegyetem [JPTE], KLTE, Pázmány Péter Katolikus Egyetem [PPKE]) van Finnugor Tanszék, a főiskolák közül a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán (BDTF) Uralisztikai Tanszék, a többi, magyar szakot oktató intézményben pl. a Miskolci Egyetemen (ME), a Károli Gáspár Református Egyetemen (KGRE), a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (BGyTF), s általában a magyar nyelvészeti tanszék keretében dolgozik néhány, finnugor stúdiumokat oktató szakember. Valamennyi tudományegyetemen, valamint a BDTF-n dolgozik finn, az ELTE-n, a KLTE-n és a BDTF-en észt lektor is. Az 1990-es években rendszeresen oktatnak pl. a JATE-n és az ELTE-n az ún. kis finnugor népeket képviselő lektorok. Finnugor szakos előadói egyetemi oklevél jelenleg az ELTE-n, a JATE-n, a KLTE-n, a PPKE-n és a BDTF-n szerezhető.

Finnugor nyelvészetből két helyen, a szegedi és a budapesti Finnugor Tanszéken lehet PhD fokozatot szerezni és habilitálni.

A budapesti tudományegyetemen működik a szakma legrégibb, 1872-ben alapított tanszéke. Az eredetileg Altaji Nyelvészet Tanszék nevét 1928-ban Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékre változtatták. A tanszék első vezetője Budenz József (1872–1893) volt, akit Szinnyei József (1893–1928), Gombocz Zoltán, a finnugor összehasonlító nyelvészet mb. professzora (1928–1932), Zsirai Miklós (1932–1956), Lakó György (1956–1973), Bereczki Gábor (1973–1986), Hajdú Péter (1986–1991), majd Domokos Péter (1991-től) követett.

Hajdú Péter

A kolozsvári egyetemen 1914–1920 között Gombocz Zoltán volt az urál-altaji összehasonlító nyelvészet professzora, de már korábban is folyt – a magyar nyelv és irodalom tanszék keretében – finnugrisztikai oktatás (a 19. században Szinnyei József, Halász Ignácz révén). A Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemen 1921-ben létesült az Uralaltáji Philologiai Intézet, ennek tanára 1922-től Mészöly Gedeon volt. 1940-ben a Magyar Kir. Ferencz József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, de Szeged sem maradt egyetem nélkül, mert a kormányzat új egyetemet alapított a városban. Mészöly Gedeon Kolozsvárra költözésével Szegeden megszűnt az Uralaltáji Nyelvészeti Intézet, a finnugor tárgyú oktatást a Pécsről Szegedre költözött Klemm Imre Antal, a Magyar Nyelvtudományi Intézet vezetője látta el. 1947-ben a Kolozsvárról visszatért Mészöly Gedeon vezetésével megalakult a Finnugor Nyelvészeti Intézet. (Ezzel párhuzamosan Klemm I. Antal vezetésével magyar nyelvészeti tanszék alakult.) Mészöly 1958-ig vezette az intézetet, majd 1959-ben Hajdú Péter vette át az immár Finnugor Tanszéket. Hajdú Péter Budapestre távozása (1974) után Mikola Tibor került a tanszék élére.

A debreceni egyetem az 1912. évi XXXVI. tc. értelmében jött létre együtt a pozsonyi egyetemmel, de működését csak 1914 szeptemberétől kezdhette meg. Az alakuláskor jött létre a Magyar és Finnugor Nyelvészeti Tanszék, amelynek első vezetője Pápay József lett, aki 1908-tól a Debreceni Református Kollégium akadémiai tagozatának egyik professzoraként dolgozott. Pápayt Csűry Bálint (1941-ig), majd Bárczi Géza (1952-ig) követte. 1952-ben a tanszék kettévált, a magyar nyelvészet professzora Papp István, a finnugor nyelvészeté Kálmán Béla lett. Kálmán Bélát Vértes Edit, őt pedig Nyirkos István követte. Jelenleg (1999) Keresztes László a tanszék vezetője.

A pécsi egyetem története szorosan összefonódik az 1912-ben alapított pozsonyi egyetemével. Pozsonyban 1918-ban indult meg az oktatás; a magyar és az összehasonlító finnugor nyelvészet professzorává {V-239.} Zolnai Gyulát nevezték ki. 1919. szeptember 22-én azonban – a jogi kar kivételével megszűnt a magyar egyetem működése, s a bölcsészettudományi kar – a kolozsvárival együtt – egyelőre Budapestre költözött. Az 1921. évi törvényjavaslat alapján végül a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A Pécsett újraszerveződő bölcsészettudományi karon 12 tanszék létesült, ezek egyike a Magyar és Összehasonlító Finnugor Nyelvészeti Tanszék volt, Zolnai Gyula vezetésével. Az 1931/32. tanévben Klemm Antal került a Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékre. 1940-ben – a visszaállított kolozsvári egyetem miatt – megcsonkították a magyarországi egyetemeket: Pécstől elvették a bölcsészeti kart, Klemm Antal Szegedre került (ld. ott). – Az immár Janus Pannonius Tudományegyetemen 1988-ban, Pusztay János vezetésével jött létre az Uralisztikai Szeminárium, amely 1991-ben, Pusztay távoztával, a Finnugor Tanszék nevet vette fel (vezetői: az észt tudós, Paul Kokla, majd Bakró-Nagy Marianne, jelenleg [1999] B. Székely Gábor).

A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán 1991-ben alakult meg – Pusztay János vezetésével – az Uralisztikai Tanszék.

Az ország legfiatalabb finnugrisztikai műhelye 1993-ban alakult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, Csúcs Sándor vezetésével, Finnugor Intézet néven. Csúcs Sándor többéves finnországi kiküldetése alatt Zaicz Gábor látta el a tanszékvezetői feladatokat, jelenleg (1999) ismét Csúcs Sándor a tanszék vezetője.

A felsőoktatási intézményhálózat mellett megemlítendő a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Finnugor Osztálya, amely az 1980-as évekig olyan nagyszabású munkáknak volt színtere, mint A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. kötet. Főszerkesztő Lakó György. Szerkesztő Rédei Károly (1967, 1971, 1978; Szómutató, 1981); Uralisches etymologisches Wörterbuch. Szerkesztette Rédei Károly (1986–1988; Register, 1991).