A gyűjtőmunka folytatása | TARTALOM | A finnugrisztika hazai intézményrendszere |
Számos, még a 19. században gyűjtött nyelvi-népköltészeti anyag kiadása a 20. századra maradt. Reguly Antal kiadatlan s nagyrészt megfejtetlen vogul és osztják gyűjtésének helyszíni ellenőrzésére többen is vállalkoztak. Munkácsi Bernát {V-237.} Zsirai Miklós szavaival élve „szívós kísérletezés után megfejtette a Reguly hagyatékában maradt rejtelmes vogul szövegeket, megtalálta a »hét lakattal elzárt kincsek« már-már pótolhatatlanul elveszettnek hitt kulcsát”. Reguly és Munkácsi gyűjtése a Vogul népköltési gyűjtemény köteteiben jelent meg (14., 18921921). Munkácsi nem tudta véghezvinni a hatalmas anyag teljes kiadását, két kötet (Manysi [vogul] népköltészeti gyűjtemény. III. kötet, 2. rész: Az obi-ugor medvetisztelet. Tárgyi és nyelvi magyarázatok. Szómutató [1952], valamint a Manysi [vogul] népköltészeti gyűjtemény. IV. kötet, 2. rész Fejezetek az obi-ugor népköltészetből. Tárgyi és nyelvi magyarázatok. Szómutató [1963]) sajtó alá rendezése Kálmán Bélára maradt. Ugyancsak Kálmán Béla állította össze Munkácsi Bernát gyűjtései alapján a vogul nyelv szótárát (Wogulisches Wörterbuch, 1986).
Reguly osztják anyagának közzétételében több neves finnugor nyelvész működött közre. Pápay József, aki Zichy Jenő gróf expedíciójának szakértőjeként egy esztendőt töltött az északi osztjákok között, megfejtette Reguly osztják szövegeit (Osztják népköltési gyűjtemény. Reguly Antal hagyatéka és a saját gyűjtése alapján közzéteszi Pápay József [BudapestLeipzig, 1905]), ezen túlmenően pedig nagy mennyiségű új anyagot is gyűjtött (Északi osztják nyelvtanulmányok [1910]). Halála után még kétkötetnyi, a mitológiakutatás szempontjából is fontos anyag látott napvilágot. Fazekas Jenő tette közzé az Északi-osztják medveénekek (1934) című kötetet, Zsirai Miklós illetve a III/1. és a III/2. kötet esetében a Zsirai hagyaték felhasználásával Fokos-Fuchs Dávid adta ki a Reguly és Pápay hagyatékából összeállított Osztják hősénekek. IIII/12. (1944, 1951, 1963, 1965) köteteit, végül Erdélyi István az Ostjakische Heldenlieder aus József Pápay’s Nachlass (1972) című kötetet. Mindezzel azonban a Pápay-hagyaték feldolgozása és kiadása még nem fejeződött be. Vértes Edit 1987-ben kezdte meg Debrecenben a még nem publikált kéziratok megmentését. Időnyerő eljárása az, hogy a Bibliotheca Pápayensis című sorozatban az osztják szövegeket és magyar fordításukat Pápay ma még jól olvasható kézírásában fotoprint eljárással megörökíti, s ezzel egy később elvégzendő filológiai feltárás számára megmenti. A sorozat öt kötetében hősi énekek, hősiének-töredékek, valamint regék és regetöredékek jelentek meg. (Vértes Edit nem csupán Pápay hagyatékának megmentésében szerzett érdemeket; az 1950-es évek derekától ő adja ki a finn K. F. Karjalainen osztják gyűjtését.)
Beke Ödön cseremisz gyűjtése sem jelent meg a tudós életében. A legfájóbb hiány a hatalmas cseremisz nyelvjárási szótár kéziratban maradása, de a szövegek közzététele sem volt teljes. Az Akadémiai Kiadó által kiadott Mari szövegeknek az 1., a 3. és a 4. kötete látott napvilágot (1957, 1961, 1961), az egyébként készre szerkesztett 2. kötetet elveszettnek hitték. Szerencsés véletlen folytán az ugyancsak megszerkesztett állapotban lévő cseremisz nyelvjárási szótár kéziratos dobozainak egyikében megkerült a kézirat, s a szombathelyi Uralisztikai Tanszék Bibliotheca Ceremissica sorozatának első köteteként 1995-ben meg is jelent. Ugyanitt dolgozzák fel Bereczki Gábor által újjászerkesztve és adják ki a szótárt is Margarita Kuznecova közreműködésével (Mari nyelvjárási szótár [Tscheremissisches Dialektwörterbuch]. I. [1997]; II. [1997]; III. [1998]; IV. [1998]; a további négy kötet megjelenése 19992001 között várható).
A gyűjtőmunka folytatása | TARTALOM | A finnugrisztika hazai intézményrendszere |