{V-261.} Az altajisztika mai intézményi keretei

A budapesti turkológiai iskolák, amelyeket Németh és Fekete alapított, változatlanul egy tanszéken belül működnek. A Ligeti által létrehozott altajisztikai iskola ugyanakkor két tanszéken él tovább: Budapesten és Szegeden.

Németh Gyula Török Filológiai Tanszékét a budapesti egyetemen nyugdíjba vonulását követően (1966) egy ideig Ligeti Lajos irányította, 1971-től Kakuk Zsuzsa vezette.

Kakuk a tanszék irányítását – nyugdíjazásakor – Németh egyik utolsó tanítványának, Vásáry Istvánnak adta át (1990). A budapesti tanszéket jelenleg a Fekete-tanítvány Káldy-Nagy Gyula ma már nemzetközi hírű tanítványa, Dávid Géza vezeti.

A Ligeti Lajos vezette budapesti tanszékek Kara György irányítása alá kerültek. Kara a Belső-ázsiai Tanszék vezetését pár éve egyik tanítványára, Birtalan Ágnesre hagyta. A Birtalan vezette tanszék mellett jelenleg is működik egy az MTA támogatását élvező Altajisztikai Kutatócsoport.

Ligeti ugyan Kara Györgyre bízta a budapesti egyetemen általa vezetett tanszékek irányítását, de aktív szerepet játszott abban, hogy másik tanítványa, Róna-Tas András altajisztika szakot (1974), majd tanszéket szervezzen (1984) a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Róna-Tas 1990-ben tanítványának, Berta Árpádnak adta át a szegedi Altajisztikai Tanszék vezetését, s ezzel egyidejűleg létrehozta az MTA által támogatott Magyar Őstörténeti Kutatócsoportot, amelyet jelenleg is vezet. A Róna-Tas András alapította szegedi altajisztikai műhely ma már számos olyan Róna-Tas tanítványt tart számon, akik nemzetközi reputációval rendelkeznek: Agyagási Klára (csuvas nyelvtörténet, a volgai törökség nyelve, történelme, a Volga-vidéki török, finnugor és keleti-szláv népek nyelvi érintkezése), Torma József (kipcsak nyelvek, török néprajz), Zimonyi István (magyar őstörténet, sztyepptörténet, muszlim források). A szegedi Altajisztikai Tanszék vezető oktatója Ivanics Mária, aki Káldy-Nagy Gyula tanítványaként Szegeden az oszmanisztikai stúdiumokat gondozza.