Nem keresztény vallások és egyházak

Az európai kultúrkörtől idegen, a Glóbusz más tájain gyökerező vallások egyházai is megjelentek Magyarországon. Népszerűek a hinduizmusból kifejlődött buddhizmus vallási közösségei. A buddhizmus egy nagy testvéri közösség, amely különböző iskolákat teremtett. Ezek végcéljukat tekintve közel azonosak, módszereikben viszont igen különbözőek. Magyarországon a buddhizmus legrégebben a Buddhista Misszió keretében működik. Az 1951-ben legálisan megalakult közösséget 1990. július 3-án jegyezte be a Fővárosi Bíróság. Hivatalos elnevezése: Buddhista Misszió, a Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközsége. Az egyes áramlatok a rendszerváltozásig csak a Buddhista Misszió keretében szerveződhettek, ezért az egy heterogén közösség volt. A rendszerváltást követően a különböző buddhista felfogások önállósodtak. Magyarországon törvényes működési engedéllyel bír az ugyancsak 1990. július 3-án bejegyzett Magyarországi Csan Buddhista Közösség és a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség, a Tan Kapuja Buddhista Egyház (1991. augusztus 1.), a Karma Decsen Özel Ling – Budapest, Tibeti Buddhista Közösség (1992. február 18.), a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége (1992. december 11.) és a RIME Tenzin Sedrup Ling Rime Buddhista Centrum (1993. október 28.). A Tan Kapuja Buddhista Egyház 1991 óta főiskolát is működtet, ahol jellemzően keleti filozófiákat és nyelveket oktatnak.

Annak dacára, hogy itteni követőinek száma csekély (Bop Jon, a Bécsben élő, de papi teendőket Magyarországon is ellátó koreai buddhista szerzetes 1997. május 3-i sajtónyilatkozata szerint 200–300, más források szerint 600–800), Magyarország mégis említésre méltó helyet vívott ki magának a buddhista világban: az említett Bop Jon kezdeményezésére 1990-ben Zalaszántón építették fel Kelet-Európa legnagyobb buddhista emlékhelyét, a sztúpát; 1992. július 20–25. között pedig másodszor járt Magyarországon Tenzin Gyamco, a XIV. dalai láma, ezúttal abból az alkalomból, hogy a Nógrád megyei Tar községben felavatták Kőrösi Csoma Sándor, az egyetlen európai származású buddhista szent szimbolikus síremlékét. 1997-re összesen öt buddhista sztúpa épült Magyarországon: Taron, Zalaszántón, Uszon (Ózd közelében), Budapesten az Alkotmány u. 83. szám alatt és egy magánerőből.

Az egyistenhiten alapuló iszlám Magyarország területén az 1916. évi elismerését követően sem tudott jelentős bázisra szert tenni. Az 1940-es években Budapesten működött – a jobbára bosnyák emigránsok által alapított – hitközségük, amely a későbbi években elsorvadt. A Magyar Iszlám Közösséget a Fővárosi Bíróság 1990. július 3-án jegyezte be, de működését már 1988-ban megkezdte. Tagja csak olyan magyar állampolgár lehet, aki az iszlám hitelveit elfogadja. A kb. 200 fős közösség élén Mihálffy Balázs sejk áll.

Az 1980-as években ismét felelevenedett a bahá'i vallás. Hivatalosan 1990. április 21-én alakult meg a Budapesti Helyi {II-460.} Szellemi Tanács. A Magyarországi Bahá'i Közösséget 1993. augusztus 26-án jegyezte be a Fővárosi Bíróság a törvényesen működő egyházak nyilvántartásába. Képviselője: Selyem Gyöngyi. Ahogy a világon mindenütt, a közösség munkáját kizárólag a hívek önkéntes adományából tartják fenn. A bahá'i vallásnak áldozni előjog, az csak a tagokat illeti meg. Ezért nem fogadnak el külső adományt.