| Izraelita felekezet | TARTALOM | Nem keresztény vallások és egyházak |
Az 1950-es évektől fokozatosan kompromittálódott Magyarországi Szabadegyházak Tanácsát is elsodorta a rendszerváltozás: 1989. december 12-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlésén bejelentették megszűnését. Nem jogutód, hanem a szabadegyházak minőségileg új együttműködésének szerveként alakult meg 1995. július 4-én az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (Eszszöv). (A Fővárosi Bíróság 1995. október 31-én jegyezte be.) Az Eszszöv tagjai olyan felekezetek, amelyeket a következő ismérvek jellemeznek: a bibliai alapon nyugvó trinitárius hitvallás; a hitvalló gyülekezeti tagságra épülő egyházi szervezet; egymás evangéliumi értékének és hitelességének kölcsönös elismerése; az állami vagy más politikai és gazdasági hatalom befolyásától való függetlenség. A szövetséget 7 tagegyház alapította: az Élő Isten Gyülekezete, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, az Evangéliumi Szabad Eklézsia, az Isten Egyháza, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház és az Őskeresztyén Apostoli Egyház. Tehát az Eszszöv nem foglal magába minden szabadegyházat, de befogadásukra nyitott. Működését az a cél motiválja, hogy a Magyarországon kisebbségi helyzetben lévő szabadegyházak létét tudatosítsa, és hogy a vallásszabadság lehetőségével elősegítse az egyházak egyenlőségét. A szervezet nem szól bele a tagegyházak életébe, nem korlátozza önállóságukat, s még a hitéleti együttműködést sem szorgalmazza, a tagegyházak maguk döntik el, hogy milyen alkalmi vagy tartós istentiszteleti közösségben vesznek részt (pl. Evangéliumi Aliánsz, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa stb.). A szövetség első nyilatkozatainak egyike üdvözölte a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv.-t, különösen annak azt a kitételét, amelyben – Magyarország történetében először – az állam lemondott mindennemű felügyeleti jogról.
A hívő keresztények testvéri kapcsolatkeresését a kisegyházak általában támogatják, de a szervezett ökumenikus mozgalommal szemben már többüknek – mint például a Hit Gyülekezetének, a Keresztény Advent Közösségének – fenntartásaik vannak. Főbb indokaik a következők: az ökumenizmusban a tanításbeli különbségek problémáját megkerülve, az egyházi szolgálat és a liturgia területén keresik az egyesítés lehetőségét; nem a hívők spontán és őszinte közeledése, hanem adott egyházi tömbök és szervezetek egyesítése tapasztalható; a lelkiismereti szabadságot korlátozza a prozelitizmus (egyik felekezetből való kilépés és valamely másikhoz való csatlakozás) elítélése, ami viszont az ökumenikus mozgalomban általános.
A szabadegyházak sorra tartották tisztújító és szervezeti felépítésüket módosító közgyűléseiket. A baptista egyház például 1991. november 16-án tartotta alkotmányozó közgyűlését, s ekkor új alap- és szervezeti szabályzatot alkotott. Ezzel helyreállt az utóbbi évtizedekben sérült szövetségi rendszer, az egyház újból autonóm gyülekezetek szövetségeként működik. Az egyház törvényhozó szerve a Szövetségi Közgyűlés (kb. 300 taggal), végrehajtó szerve a 30 tagú Szövetségi {II-456.} Tanács lett. Az egyházat az egyházelnök (1996 óta Almási Mihály) vezetésével a főtitkárból, gazdasági igazgatóból és missziói titkárból álló vezetőség irányítja. Az egyház 20–22 ezres tagsága gyülekezeteket alkot, ezek 1991 óta hét egyházkerületbe tagolódnak. Az egyházkerületeknek nincs egyházkormányzati szerepük, feladatuk a gyülekezetek missziói, szeretetszolgálati és egyéb tevékenységének összehangolása és kölcsönös támogatása. Tisztviselőit az egyházkerületi gyűlés választja. 1995. évi adatok szerint a baptista egyház 376 imaházat működtet, a fölavatott és függetlenített lelkipásztorok száma 140, velük és mellettük mintegy 200 fölavatott presbiter és 200 fölavatott diakónus szolgál. 1989-től fokozatosan újraindultak a régi lapok: Szeretet, Az Üdv Üzenete, Mustármag, Harmatcseppek. Az egyház szociális intézményeinek száma három: a Hajdúböszörményi Baptista Szeretetház, a Kiskőrösi Baptista Szeretetház és a bajai Gondviselés Háza, Iszákosmentő Misszió.
A baptista egyházról teológiai okok miatt vált le az 1995. augusztus 28-án törvényes elismerést nyert Agapé Gyülekezet. A gyülekezet tagjai az újszövetség görög eredetijében szeretetet jelentő agapénak megfelelően akarnak élni. Alapító vezető lelkésze Perjesi István (1995. április 1-jéig baptista lelkész). 1996-ra a fővároson kívül Füzesabonyban, Gyöngyösön, Gyöngyösorosziban, Hajdúböszörményben, Jászberényben, Kemencén, Monoron, Nyíregyházán, Szolnokon és Verőcén alakult helyi gyülekezet, összesen kb. 700 taggal.
A H. N. Adventista Egyház nagyobb megrázkódtatások nélkül élte át a rendszerváltozást. 1992 óta Gyulán 38 fős szeretetotthont tart fenn, másik otthona Tasson működik.
A H. N. Adventista Egyházból belső meghasonlás és irányzatbeli különbség miatt még 1975-ben kizárt csoportot Keresztény Advent Közösség néven 1990. június 28-án vették fel a törvényesen működő egyházak nyilvántartásába, egyházelnöke Egervári Oszkár. Maga a közösség nem értelmezi magát külön egyháznak vagy mozgalomnak, pusztán gyülekezetek szövetségének. Tagjai a hitelvi meggyőződésüket tekintve h. n. adventisták, mert a történelmi adventizmus hitelveit vallják mindennemű változtatás nélkül. Ennek ellenére máig nem sikerült elhárítani a szakadást előidéző alapvető okokat. A közösségnek több mint 60 gyülekezetben 1410 felnőttkeresztséggel csatlakozott tagja van. A gyerekekkel, a még meg nem keresztelkedettekkel és rendszeres látogatókkal együtt kb. háromezren vesznek részt a hetenkénti közös istentiszteleteken. Hétközben a gyermek- és ifjúsági bibliakörök, az ima-misszió, a szülők köre és a (bibliai Tábitáról elnevezett, rászorulókat segítő) tábea-csoportok tartanak összejöveteleket. A közösség tartja fenn Budapesten az 1991 óta működő Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskolát. A legalitás elnyerése óta széles körű karitatív-szociális tevékenységet fejtenek ki. 1990-ben a Somogy megyei Nágocs községben Gyermekfalut alapítottak azzal a céllal, hogy eredetileg állami gondozott (főleg cigány) gyermekeket neveljenek. Anyagi bázist a közösség tagjainak és szimpatizánsainak adományaiból táplálkozó Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány nyújt, az állami költségvetésből a hitéleti tevékenységhez nem kérnek és nem fogadnak el támogatást. Lovasberényben és Elek községben szociális otthont, Bibliaiskolák Közössége néven könyvkiadót üzemeltetnek, de ugyanezen a néven tartanak evangelizációs előadássorozatokat is. Bózsván és Törökkoppányban nyaranta 5-6 turnusban bibliatábort tartanak, de Törökkoppányban rehabilitációs tábort is működtetnek alkoholbetegek részére.
{II-457.} Az érvényes bírósági bejegyzés, 1992. február 14. óta fejt ki legális tevékenységet a Heted Napi Adventista Reform Mozgalom Nemzetközi Misszióegyesülete. Béthel Teológiai Intézetük (nem akkreditált) főiskolaként működik Albertirsán.
A legálisan 1981 óta működő metodista hitvallású Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a rendszerváltozást követően, 1990-ben nyitotta meg Budapesten a Wesley János Lelkészképző Főiskolát. Főigazgatója – egyben a közösség egyházi vezetője – Iványi Gábor. A főiskolán nemcsak lelkész-hitoktatókat, hanem szociális munkásokat is képeznek. Az egyház részt vállal a szociális gondok enyhítésében is: az Oltalom Menhely nyáron 50, télen 100–120 férfi számára ad ingyenes éjszakai szállást és nappali melegedőt, háziorvosi rendelőt, otthontalanok megsegítésére 24 órás mentőszolgálatot, 32 ágyas kórházi osztályt tart fenn, napi 100–120 ingyenebédet oszt szét, nagyobbrészt a főváros anyagi támogatásával. A szociális célú fáradozások anyagi segítésében vesz részt az egyház Másik Kéz Alapítványa. Kisvárdán Öregotthonuk van. Az egyház havilapja Élet és Világosság címmel jelenik meg, könyvkiadását a Keresztyén Könyvesház nevű alapítvány támogatja. A Hit Gyülekezete (amit vallásszociológusok az új vallási mozgalmak közé is besorolnak) a rendszerváltást – dacára az addigi üldöztetésnek – izmos gyülekezetekkel élte meg: 1991-ben két-ezren, 1997-re már 30 ezren vallják magukat aktív tagnak. A gyülekezet a törvényes elismerést még a végóráit élő Állami Egyházügyi Hivataltól nyerte el 1989. május 31-én. Az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. alapján az elsők között vették bírósági nyilvántartásba 1990. július 3-án. A tagok helyi csoportokat alkotnak, ezek élén lelkész áll, kinek munkáját presbitérium segíti. A lelkész teológiai kérdésekben illetékes; keresztel, esket, temet, igét hirdet. A helyi csoportokon belül ún. házi csoportok is működnek, feladatuk a személyes kapcsolat ápolásával, baráti beszélgetésekkel Isten igéjének értelmezése. A Hit Gyülekezetének központi szerve az öttagú országos presbitérium, amelynek tagja Németh Sándor is, mint vezető lelkész. A gyülekezet nagysága indokolta, hogy az adminisztratív teendők ellátására 1994-ben felállították az Országos Elnökséget. Ennek három tagja van: budapesti, dunántúli és tiszántúli, közülük az egyik az országos elnök.
A gyülekezet 1990-ben nyitotta meg teológiai főiskoláját, a Szent Pál Akadémiát. A karitatív munkát keresztényi kötelességként gyakorolják. Ennek koordinálására hozták létre a Hites Adakozók Hálózatát (HAH), amely részben a saját tagok felé, részben kifelé szervezi a főleg ünnepekhez (karácsonyhoz és pünkösdhöz) kötődő akciókat. Az evangelizációt és belső tájékoztatást segíti a gyülekezet két lapja: az 1989 óta időszakonként megjelenő Új Exodus, és az 1991-ben indult Hit Info című havilap. A többi felekezethez való viszonyukat nem jellemzi az ökumenikus együttműködés, azt legfeljebb karitatív és erkölcsi kérdésekben tudják elképzelni, de teológiaiakban nem.
1989. június 27-én törvényes elismerést nyert a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház. Ismét legálisan terjeszthetik hitelveiket, s ebben a munkájukban támaszkodnak a sajtóra, a könyvkiadásra és újabban a videotechnikára is. Félhavonta megjelenő folyóirataik Az Őrtorony és az Ébredjetek! Oktatási programjuk többszintű: a külföldi misszionáriusi munkára felkészítő öt hónapos intenzív Őrtorony Gileád Iskola az amerikai New York államban, az időszakos Királyság Szolgálati Iskola a véneknek és pásztoroknak, intenzív bibliai oktatást adó Úttörőszolgálati Iskola az általános úttörő szolgálatban első évüket befejezetteknek, {II-458.} a gyülekezetekben hetenként megtartott Teoretikus Szolgálati Iskola, írás-olvasás osztályok az analfabéta tagoknak és házi bibliatanulmányozások. Évenként megtartott nemzetközi kongresszusaik közül kiemelkedik az 1991. július 26–28-i, amit a budapesti Népstadionban rendeztek meg. 35 országból összesen 40 601-en jöttek el. Magyarországon több mint 220 jehovista gyülekezet működik, tagjaik száma több mint 17 ezer.
A bővebben bemutatott hét kisegyházon túl 1996 őszéig működési engedélyt kapott további 42 keresztény-keresztyén (esetenként keleti filozófiákat is követő) vallási közösség:
* A Legfelsőbb Bíróság nyilvántartásában nem, a Miniszterelnöki Hivatal 1995-ös egyházi összeállításában viszont szerepel.
E puszta leltár is igazolja, hogy a hagyományostól eltérő vallási közösségek népszerűek, létszámuk nem csökken, {II-459.} sőt növekvő tendenciát mutat. A miértre adott lehetséges válasz a társadalom működési zavaraira hivatkozik (amit felerősít a negyvenévnyi világnézeti elvonókúra). Mert ahol törés keletkezik az egyén, illetve közösség kapcsolatában, vagy meginognak a bevett erkölcsi normák, ott azonnal lemérhető az új-régi kisebb vallási közösségek aktivizálódása. Kötetlenebb, újszerű vallásgyakorlatuk, imaházaik családias hangulata vonzó lehet a világnézeti kapaszkodókat és önmegvalósításukhoz formákat kereső embereknek.
| Izraelita felekezet | TARTALOM | Nem keresztény vallások és egyházak |