Izraelita felekezet

A rendszerváltozás után az izraelita felekezetet is a vallási és hitéleti fellendülés jellemzi. Olyan vidéki városokban is megalakultak hitközségek, ahol hosszú ideig nem élt bevallottan zsidó család.

A zsidó közösség vezetését 1990. június 10-én módosították a Budapesti Izraelita Hitközség és a MIOK együttes közgyűlésén: eddig világi elnökség irányított, ezentúl rabbik is. Zsidó felekezeti csúcsszervként 1991-ben alakult meg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szervezete, a Mazsihisz. E testület képviseli a vallásos zsidóság érdekeit a magyar állam, a társadalom, az egyházak és a külföld felé. Elnöke előbb Héber Imre, majd Feldmájer Péter, ügyvezető igazgatója Zoltai Gusztáv. 1994 óta a Mazsihisz élén a világszerte tisztelt Schweitzer József személyében országos főrabbi áll, ezt a tisztséget a zsidó felekezet legmagasabb törvényhozó szerve, a Mazsihisz közgyűlése hozta létre. (A tisztség létrehozása belső vitát is kiváltott: Raj Tamás főrabbi egyet nem értése jeléül nyugdíjazását kérte. Szerinte az országos főrabbi tisztsége idegen a zsidó hagyományoktól, mert aszerint minden hitközség autonóm, rabbiját és kántorát maga választja, felépítésben nincs hierarchia – kivéve az 1950 és 1990 közötti mesterséges struktúrát.) A Mazsihisz választott testületeinek mind a neológ, mind az ortodox hitközség tagja, de vezetésük, rabbiságuk és adminisztrációjuk különálló. Az ortodoxok 1994-ig a Mazsihisz egy tagozata voltak. Az 1871-ben önkormányzatot nyert ortodox irányzat a háború előtt 50 ezer tagot számlált, 1950-ben {II-454.} beolvasztották a Budapesti Izraelita Hitközségbe, majd 1994-ben a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség újból önálló lett. (Elnöke Fixler Herman, főtitkára Herczog László, a rabbi pedig Hoffmann Áron.)

1995. évi adatok szerint Magyarországon 43 zsinagóga és imaház üzemel, ebből 23 Budapesten, 20 pedig vidéken. A budapesti közösség nemcsak az ország, hanem egyúttal Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége is: a 23 működő zsinagóga és imaház mellett egy egyetem (az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet a Rabbiképző Karral és a Tanárképző Karral), egy főiskola (az Amerikai Alapítványi Iskola épületében 1995-től működő Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Budapesti Tagozata), egy szabadegyetem (1993 óta a Yahalom Zsidó Szabadegyetem), három iskola és három óvoda (a hitközségi keretben működő 1919-es alapítású Anna Frank Gimnázium; az 1990-ben létrejött, hitközségi támogatását élvező, de önálló iskolaként működő Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola és Óvoda; az amerikai segítséggel közös fenntartásban ugyancsak 1990-ben alakult Amerikai Alapítványi Iskola; a Budapesti Zsidó Hitközség Ben Yehuda Óvodája és az Orthodox Óvoda), egy kórház, két szeretetotthon és több temető van az izraelita felekezet birtokában vagy befolyása alatt. (Ez az adatsor nincs ellentmondásban a 5. táblázat információival, mert az csak a kimondottan felekezeti kezelésű oktatási intézményeket tartalmazza.) A korábbi években több olyan település is volt, ahol mind neológ, mind ortodox hitközség létezett, ma már csak a fővárosban van így. A Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség kezelésében áll hat zsinagóga, a neológ irányzatot követő Budapesti Zsidó Hitközség 17 zsinagógát tart fenn. A zsidóság létszáma hozzávetőleg 80–100 ezer fő; máig nem heverte ki a deportálások, a munkaszolgálat, a terror okozta veszteséget.

Megerősödtek a különböző felekezeti szervezetek, a civil és ifjúsági egyesületek, a kulturális, az oktatási és a sportélet. Még 1988-ban, az első alternatív zsidó szervezetként alakult meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) azzal a céllal, hogy az asszimiláció helyett az integrálódást segítse elő, őrizze és terjessze a zsidó kulturális értékeket. A rendszerváltozás óta újból engedélyezett az 1948-ban betiltott Magyar Cionista Szövetség, amely népszerűsíti és képviseli a cionista elveket. Tagszervezetei: Herzl Egyesület, Likud Magyarországi Szervezete, Oneg Sabbat Klub, Oz V'Shalom Egyesület és a Somér Baráti Kör. A Nők Nemzetközi Cionista Szövetségének budapesti irodája jótékonysági, kulturális és társadalmi tevékenységet fejt ki. Budapesten található a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai Irodája is. Rajta kívül több külföldi székhelyű szervezet is képviseletet nyithatott Magyarországon, mint például a Joint vagy a kivándorlókat segítő Szochnut Iroda.

Tucatnyi könyvet, kazettát, üdvözlő- és képeslapot jelentet meg az 1989-ben létrejött Makkabi Kiadói Kft., amely Kelet-Európában az első zsidó könyvkiadó. Színes a magyarországi zsidóság sajtója: 1997-re 17 féle lap jelent meg, köztük a Szombat, a Mazsike évente tízszer kiadott irodalmi és közéleti folyóirata, a Múlt és Jövő irodalmi és művészeti folyóirat, az Egység, a Szombatról-Szombatra, az Erec, ami a Magyarországi Cionista Szövetség és a Szochnut Magyarországi Irodája havi folyóirata, és a Córesz, a Magyarországi Zsidó Diákok Szövetségének lapja.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének öt szociális intézménye van, közülük négy a fővárosban: Szeretetkórház, Szeretetotthon, Központi Szociális Konyha, Orthodox Szeretetotthon {II-455.} és a Szegedi Szociális Otthon. A rendszeres pénzbeli segítségről a Joint segítségével 1990-ben létrehozott Zsidó Szociális Alapítvány gondoskodik.

Örvendetes, hogy a nyugat-európai közösségekhez hasonlóan Magyarországon is kezd kialakulni egy hagyományaihoz és vallásához hű, Izrael államra büszke, ugyanakkor szülőföldjéhez is erősen kötődő, öntudatos zsidó réteg.