A magyar televíziózás műfajai

Televíziós művészet – tévédráma

Deme Gábor dramaturg és Zsurzs Éva rendező egy nemzetközi tanácskozás referátumában így fogalmazta meg a tévédráma definícióját: olyan, elsősorban a lélektan eszközeivel ható, kamarajellegű drámai mű, amelyet a televíziós kamera optikája közvetít kevésszámú, az élmény kollektivitásától megfosztott, {III-473.} intim nézőközönséghez. A tévében az arc kerül a középpontba, ezáltal a beszéd, a hang szerepe megnő, tehát a dramaturgia meghatározója a képpel egyenrangúan a hang, a szöveg.

Az ideális tévédráma kevés ember közötti, intenzív konfliktust ábrázol, a cselekmény lezajlásához közel azonos időtartam alatt, kevés helyszínen, kevés fordulópontot tartalmazó történetben. Vagyis a tévédráma helyszíni közvetítés a lélek mélységeiből.

A televíziózás hőskorában a tévédrámák még élő adások voltak, és később is ebből a gyakorlatból leszűrt következtetéseket, szabályokat alkalmaztak a kezdetleges módon már megoldott rögzítéseknél.

A telerecording technika három-négy, nehézkesen mozgó, nagy súlyú, sok helyet foglaló kamerát igényelt. Ezenkívül az utólagos laboratóriumi munka, a mű végső ritmusának vágással történő meghatározása alig volt lehetséges (főleg a technikai eszközök híján), ráadásul ez koncentrált előkészítő munkát követel. Viszont a felvétel sokkal gyorsabb, mint a filmnél, hosszabb beállításokat enged, elektronikus trükkökre ad módot és a felvétel azonnal visszajátszható, tehát javítható, ismételhető. S érdemes egy ellenvéleményt is megismerni. Eszerint a tevékenység helyére ezzel a módszerrel a meztelen másolat lép. Az igények, amelyeket valamely könyv az emberek fantáziájával és absztrakciós képességével szemben támaszt, eltűnnek a tv könnyen emészthető képei nyomán, amelyek az élet túlzóan leegyszerűsített és romantikus arcát tálalják. Az „Ötödik Fal” egy kétes értékű szociális és kulturális konformitást erőszakol az emberekre (Werner Rings: Die 5. Wand: das Fernsehen).

A televíziós művészet egy másik, alkotói alapproblémájára, a kommercializálódással, a tömegtermeléssel összefüggő veszélyekre figyelmeztet az alábbi vélemény: „Az őskorban az első tv-drámáinkat és szórakoztató műsorainkat 20–30 próbával hozhattuk létre. Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél c. egyfelvonásos operettjét 1958-ban 54 próba után vihettük képernyőre. 1964-ben Offenbach: Fortunio dala c. operettjét 3–4 ún. szárazpróbával és 2, ún. kamerapróbával. A TV Olvasóterme, vagy a Zenélő órák egyetlen (!) kamerapróba után kerül a képernyőre. Nem egyszer éretlennek érzik a produkciót maguk az alkotók is, de nincs hatalom, amely a műsor további érlelését lehetővé tenné. A következő napon már más műsorok alapjait kell megvetni.”

Irodalmi-művészeti műsorok és tévédráma-bemutatók

A kísérleti műsorban 1957-ben először jelentkezett a Művészet c. tévéfolyóirat (rend.: Várkonyi Zoltán); szereplői között volt többek között Veres Péter, Germanus Gyula, Tolnai Gábor és a Tátrai vonósnégyes. 1958 első műsora: Major Tamás mondja a Szózatot; ez egyben a televíziós kép-líra megszületése hazánkban. A költői estek sora a Medvetánc c. József Attila-műsorral kezdődött (rend.: Apáthy Imre). Az első évek tévéjátékai: Palotai Boris: A mama (rend.: Zsurzs Éva); Bihari Klára: A családfő (rend.: Katkics Ilona); Mesterházi Lajos: Másnap (rend.: Mihályfi Imre); Gellért Ende rendező egyetlen tévéprodukciója: G. B. Shaw egyfelvonásosa, A sors embere.

Az első hazai televíziós játékfilmet Stefan Zweig Sakknovellájából Várkonyi Zoltán rendezte (1959). Az első, tévéstúdióban tartott színházi előadás: Molnár Ferenc: Egy, kettő, három c. egyfelvonásosa, a Kamara Varieté társulata előadásában (rend.: Deák István). Saját készítésű produkciók: Karinthy Frigyes: A nagy ékszerész (rend.: Szinetár Miklós); Nagy Lajos: 1919 május (rend.: Kende Márta); Salamon Pál: Egy májusablak világít {III-474.} (rend.: Katkics Ilona); Gyárfás Miklós: Brávó, emberke! (rend.: Zsurzs Éva); Nyíri Tibor: Menyasszonytánc (rend.: Egri István).

1960 bemutatói: Reginald Rose: Vihar a Sycamore utcában (rend.: Mihályfi Imre); Simon Magda: Százházas lakodalom (rend.: Ádám Ottó); Barta Lajos: Zsuzsi (rend.: Zsurzs Éva); Jan Otcenasek: Rómeó, Júlia és a sötétség (rend.: Marton Endre); Sásdi Sándor: Nyolc hold föld (rend.: Katkics Ilona); Barabás Tibor: Aranyfácán (rend.: Zsurzs Éva); Goldoni: Legyező (rend.: Szinetár Miklós); Molière: Gömböc (rend.: Banovich Tamás); Örsi Ferenc: Az utolsó pillanat (rend.: Mihályfi Imre).

1961-ben indult a Vasárnapi versek sorozata. Új tévéjátékok és tévéfilmek: Romain Gary–Palotai Boris: Nő a barakkban (rend.: Zsurzs Éva); Benedek Katalin: Idegen utcában (rend.: Marton Endre); Pintér Tamás: Szoba a hegyen (rend.: Katkics Ilona); Gosztonyi János: Köszönöm, élek (rend.: Kende Márta); Cserhalmi Imre: Cédula a telefonkönyvben (rend.: Mihályfi Imre); Alexandru Mirodan: A szerző ma meghal (rend.: Várkonyi Zoltán); Mágori Erzsébet: A szélhámos (rend.: Makk Károly). 1962. évi bemutatók: Barabás Tibor: Házasságok a földön köttetnek (rend.: Zsurzs Éva); Sándor Iván: Két üres pohár (rend.: Seregi László); Gyárfás Miklós: A léc felett (rend.: Szőnyi G. Sándor); Walter Jens: A vak (rend.: Ádám Ottó); Balázs Anna: Autókaland (rend.: Mamcserov Frigyes); Katkó István: Piros kenyér (rend.: Simon Zsuzsa); Gergely Sándor: Urak és emberek (rend.: Zsurzs Éva); Peter Hacks: Hamis orr és álszakáll (rend.: Katkics Ilona); Gábor Andor–Gárdos Miklós: Hotel Germánia (rend.: Mihályfi Imre); Szirmai Rezső: Senki karácsonya (rend.: Horváth Tibor); John Mortimer: Ne éljek, ha nem igaz (rend.: Zsurzs Éva).

1963-ban új irodalmi társasjáték indult: A TV olvasóterme (játékvezetők: Gyárfás Miklós, Szakáts Miklós). 635 ezer kérdőiv tanúsága szerint a nézők 89%-ának a színházi közvetítés a legkedveltebb műsora. Új tévéjátékok 1963–1964-ben: Szophoklész: Élektra (rend.: Zsurzs Éva); Illyés Gyula: Fáklyaláng (rend.: Pethes György); Lev Tolsztoj: Kreutzer szonáta (rend.: Zsurzs Éva); Örsi Ferenc: Epeiosz-akció (rend.: Zsurzs Éva); Szép Ernő: Május (rend.: Ádám Ottó); Molnár Ferenc: Menyegző (rend.: Pethes György); Mikszáth Kálmán: Prakovszky, a siket kovács (rend.: Bán Frigyes); Plautus: Amphitruo (rend.: Huszár Klára és Nemere László); Székely Júlia: A tőr (rend.: Mihályfi Imre); Pálfalvy Nándor: Egy csónak visszafordul (rend.: Esztergályos Károly); Illés Béla–Thurzó Gábor: Honfoglalás (1–3., rend.: Mihályfi Imre); Jurij Nagibin–Deme Gábor: Felnőttek iskolája (rend.: Szőnyi Sándor); William Saroyan: Halló, ki az? (rend.: Kende Márta); Vlagyimir Tyendrjakov–Benedek Katalin: Dáma, hetes, ász (rend.: Mihályfi Imre); Bródy Sándor: Lajos király válik (rend.: Ádám Ottó); Simonffy András: Lázadás reggelig (rend.: Hajdufy Miklós); Dobozy Imre: Az idegen ember (rend.: Keleti Márton); Kaffka Margit: Hűség (rend.: Pártos Géza); Palotai Boris: Öröklakás (rend.: Makk Károly); Karinthy Ferenc: Ezer év (rend.: Máriassy Félix); Moldova György: Száz évben egyszer (rend.: Nemere László); Dosztojevszkij: A játékos (rend.: Szőnyi Sándor); Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem (rend.: Ádám Ottó); Kovásznay György: A nagy fény (rend.: Rényi Tamás); Ibsen: Vadkacsa (rend.: Simon Zsuzsa); Mesterházi Lajos: Példázat (1–3., rend.: Zsurzs Éva); Gogol: Kártyások (rend.: Ádám Ottó); Horváth Márton: Vízivárosi nyár (rend.: Fábri Zoltán).

1965. évi bemutatók: Móricz Zsigmond: Csiribiri (rend.: Ádám Ottó); Lev Tolsztoj: Iván Iljics halála (rend.: Mihályfi Imre); Petőfi Sándor: A helység kalapácsa {III-475.} (rend.: Zsurzs Éva); Palotai Boris: A gyűrű (rend.: Makk Károly); Balzac: A vörös vendégfogadó (rend.: Szőnyi Sándor); Dobozy Imre: A két találkozás (rend.: Keleti Márton); Maurice Druon: Amerikából jöttem (rend.: Sipos András); Osztrovszkij: Jövedelmező állás (rend.: Horvai István); Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól (rend.: Esztergályos Károly).

1966-ban új műfaji kísérlet volt a Juhász Ferenc művéből, Az Éjszaka képeiből készült „tévéköltemény”. További bemutatók: Bródy Sándor: Rembrandt; Gerhardt Hauptmann: A bunda; Illyés Gyula: Tűvétevők; Sartre: Temetetlen holtak (rend.: Szinetár Miklós); 1967-ben: Marcello Venturi: Germán vakáció (rend.: Makk Károly); Dürrenmatt: Baleset (rend.: Szinetár Miklós); Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn (rend.: Mihályfi Imre); 1968-ban: Katona József: Bánk bán (rend.: Szinetár Miklós); Illés Endre: Három találkozás (rend.: Mihályfi Imre); 1969-ben: Fejes Endre: Mocorgó; Madách Imre: Az ember tragédiája (rend.: Szinetár Miklós); Euripidész: Iphigeneia Auliszban (rend.: Szinetár Miklós).

Az új műfajnak, a televízióművészetnek abból kellett kiindulnia nálunk is, hogy kezdetben szociológiailag többé-kevésbé egynemű volt a közönség, ezért a műsor is uniformizált lehetett. Az évek során azonban egyre inkább a legkülönbözőbb iskolázottságú, műveltségi szintű, beállítottságú nézőt kellett megszólítani. Párthatározat írta elő, hogy a tévé segítse elő a társadalom kulturális integrálódását; minden eszközzel igyekezzen előmozdítani a lakosság általános műveltségi szintjének emelését. Új, a kulturális értékek befogadása szempontjából érintetlen rétegek kapcsolódtak be a kulturálódási folyamatba. Egy példa. Madách: Az ember tragédiájának tévéváltozatát már az első adáskor többen látták, mint a bemutató óta eltelt majd egy évszázad összes színházi előadásán együttvéve. S az adást többször ismételték, tehát új korosztályok ismerhették meg a drámai költeményt vizuálisan is, a legkisebb faluban is. Az MTV egyik hivatalosan megfogalmazott feladata: „A képernyő színházának ezentúl jobban kell figyelnie arra a befogadó közegre is, amelynek műsorait szánja. Segítséget kell nyújtania a közönség tájékoztatásához, irodalmi horizontjának tágításához.”

A Világirodalmi magazin tíz év alatt részletes körképet adott a 20. század alkotóiról, jelentősebb irányzatairól. A Krétarajzok sorozatban Illés Endre és Lengyel György rendező klasszikussá vált szerzőink – Babits, Kosztolányi, Csáth Géza, Móricz, Karinthy Frigyes, Ambrus Zoltán, Nagy Lajos, Tamási Áron, Illyés Gyula stb. – egész sorát mutatta be. A Nyitott könyv sorozat – egyenetlen színvonala és a következetlen válogatás ellenére is – képet adott a kortárs irodalomról, s ezáltal többé-kevésbé orientálta is a nézőket. Egy évtized alatt 300-nál több magyar szerző csaknem 800 művét játszotta a tévé – az ifjúsági és szórakoztató műsorokat is beleszámítva. A legtöbbször képernyőre került írók: Tabi László 17, Vészi Endre 14, Palotai Boris 13, Örsi Ferenc 12, Gyárfás Miklós, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Sarkadi Imre 11, Nagy Lajos és Németh László 10 alkalommal. A külföldi darabok megoszlása: 65 orosz és szovjet szerző 100 műve, 40 francia író több mint 60 írása, mintegy 75 angol és amerikai alkotó majd 120 darabja, 30 német ajkú szerző több mint 40 írása, 15 olasz író 20-nál több műve, több mint 30 szocialista országból való szerző közel 50 bemutatója és 20-nál több egyéb nemzetiségű alkotó majd 30 darabja szerepelt 20 év alatt a tévé műsorában.

Az 1970-es évek fontosabb bemutatói:

1971-ben: Sarkadi Imre: A gyáva (rend.: Mihályfi Imre); 1972-ben: Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem; Nemeskürty {III-476.} István: György barát (1–3.); 1973-ban: Németh László: Irgalom; 1974-ben: Priestley: Veszélyes forduló (rend: Horváth Ádám); Dante: Isteni színjáték (rend: Rajnai András); Beckett: A játszma vége (rend: Zsámbéki Gábor); Ilf–Petrov–Gyurkó: Aranyborjú (rend: Szinetár Miklós); 1975-ben: Németh László: Szörnyeteg (rend: Hintsch György); Déry Tibor: Felelet (1–8., rend: Zsurzs Éva); B. Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (rend: Szász Péter); Thomas Mann: Trisztán (rend: Szinetár Miklós); Dürrenmatt: János király (rend: Esztergályos Károly); Vészi Endre: Kapupénz (rend: Kerényi Imre); Molière: Tudós nők (rend: Vámos László); 1976-ban: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (rend: Zsurzs Éva); Kárpáthy Gyula: Kempelen Farkas (rend: Hajdufy Miklós); Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1–3., rend: Zsurzs Éva); Gilgames (rend: Rajnai András); Gvadányi József: Peleskei nótárius (rend: Kalmár András); Karel Capek: R.U.R. (rend: Marton László); 1977-ben: Németh László: Galilei (rend: Ádám Ottó); Száraz György: Császárlátogatás (rend: Hajdufy Miklós); Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő (rend: Szőnyi G. Sándor); 1978-ban: H. Barta Lajos: Z. szerkesztő emlékezetes esetei (rend: Szőnyi G. Sándor); Örsi Ferenc: Teréz (rend: Zsurzs Éva); 1979-ben: Hubay Miklós: Háromszoros halállal (rend: Gábor Pál); a tévé drámapályázatának első díjas művei: Karinthy Ferenc: Lacrimosa és Vészi Endre: Nem indít és nem fogad.

A kulturális műsorok közül 1976-ban Ascher Gabriella és Lukácsy András vállalkozása, A költészet játékai irodalmi missziót teljesített. A régi magyar irodalmat népszerűsítették Nemeskürty István adásai. 1977-ben az MTV és a Magyar Rádió közösen rendezte meg az Ady Endre vers- és prózamondó versenyt. A Stúdió 80 c. heti kulturális magazin a Jancsó Miklós–Hernádi Gyula alkotópáros formabontó megvalósításában indult, s csak pár hét után nyerte el végleges formáját. A Stúdió 84 nagyszabású gálaestet rendezett az új budapesti Sportcsarnokban a felépítendő Nemzeti Színház javára. 1988-ban Új nyitott könyv címmel újjászületett a mintegy tíz éve szünetelő Nyitott könyv c. műsor; első adásában egy 12 évig dobozban pihentetett Mesterházi Lajos-adaptáció volt látható.

Az 1980-as évek bemutatói:

1980-ban: Gulliver az óriások országában (rend: Rajnai András); Jókai Mór: Gazdag szegények (rend: Karinthy Márton); Jókai Mór: Mire megvénülünk (1–6., rend: Horváth Ádám); Szabó György: Mednyánszky László (rend: Szőnyi G. Sándor); Csehov: Cseresnyéskert (rend: Esztergályos Károly); Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (rend: Sík Ferenc); Móricz Zsigmond: Forró mezők (rend: Hajdufy Miklós); Eötvös József: Éljen az egyenlőség! (rend: Vámos László); Turgenyev: Egy hónap falun (rend: Szirtes Tamás); Krúdy Gyula: Bolondok kvártélya (rend: Horváth Z. Gergely); Darvas József: Részeg eső (rend: Hajdufy Miklós); Galgóczy Erzsébet: Úszó jégtábla (rend: Nemere László); Páskándi Géza: Vendégség (rend: Mihályfi Imre); B. Brecht: Rettegés és ínség a harmadik birodalomban (rend: Iglódi István); Füst Milán: IV. Henrik (rend: Esztergályos Károly); Gyurkó László: Szerelmem, Elektra (rend: Esztergályos Károly); Örkény István: Kulcskeresők (rend: Székely Gábor); 1981-ben: Petőfi (sorozat, rend: Horváth Ádám); Szabó Magda: Az a szép fényes nap (rend: Szőnyi G. Sándor); Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek (rend: Havas Péter); Bessenyei György: A filozófus (rend: Zsurzs Éva); Tersánszky Józsi Jenő: A havasi selyemfiú (rend: Gyöngyössy Imre és Kabay Barna); Corneille: Cid (rend: Kazimir Károly); Jókai Mór: A névtelen vár (1–6., rend: Zsurzs Éva); Arthur Miller: Közjáték Vichyben (rend: {III-477.} Hajdufy Miklós); Molnár Ferenc: A farkas (rend: Horváth Ádám); Palotai Boris: A férfi (rend: Mihályfi Imre); Heltai Jenő: A 111-es (rend: Málnay Levente); 1982-ben: Galgóczy Erzsébet: Bolondnagysága (rend: Nemere László); Németh László: Mathiász-panzió (rend: Ádám Ottó); Fehér Klára: A tenger (rend: Mészáros Gyula); Örkény István: Glória (rend: Zsurzs Éva); Ibsen: Solness építőmester (rend: Mihályfi Imre); Déry Tibor: Vendéglátás (rend: Makk Károly); Palotai Boris: Zárójelentés (rend: Iglódi István); Lengyel Menyhért: A waterloo-i csata (rend: Lengyel György); Hubay Miklós: Tüzet viszek (rend: Karinthy Márton); Szomory Dezső: II. József császár (rend: Málnay Levente); Strindberg: Haláltánc (rend: Gaál István); Krúdy Gyula: Ál-Petőfi (rend: Lányi András); Krleła: Glembay Ltd. (rend: Dömölky János); Maróti Lajos: Liszt (1–16., rend: Szinetár Miklós); Cocteau: Rettenetes szülők (rend: Felvidéki Judit); 1983-ban: Wagner (1–10., angol–magyar, címszereplő: Richard Burton); Sárközi György: Mint oldott kéve (1–7.); Teleki László–Illyés Gyula: Kegyenc (rend: Vámos László); Szophoklész: Oidipusz Kolonoszban (rend: Kazimir Károly); Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya; 1984-ben: Goethe: Torquato Tasso (rend: Gábor Miklós); Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (rend: Zsurzs Éva); Shakespeare: Hamlet (rend: Esztergályos Károly); Mikszáth Kálmán: Különös házasság (1–4., rend: Zsurzs Éva); Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1–9., rend: Jancsó Miklós); B. Brecht: A szecsuáni jólélek (rend: Rajnai András); 1985-ben: Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár; Hajdufy Miklós: Klapka légió (rend: Hajdufy Miklós); Szigligeti Ede: Nőuralom (rend: Horvai István); Móricz Zsigmond: Míg új a szerelem (rend: Szőnyi G. Sándor); Németh László: II. József (rend: Ádám Ottó); Bródy Sándor: Tanítónő (rend: Léner Péter); Széchenyi napjai (1–6., rend: Horváth Ádám); Goethe: Vonzások és választások (rend: Deák Krisztina); Braginszkij–Rjazanov: Erkölcstelen történet (rend: Gaál Albert); G. B. Shaw: Sartorius úr házai (rend: Ádám Ottó); G. B. Shaw: Warrenné mestersége (rend: Gát György); Gogol: Holt lelkek (rend: Havas Péter); Kodolányi János: Börtön (rend: Horváth Tibor); Arisztophanész: A béke (rend: Rajnai András); 1986-ban: Babits Mihály: Laodameia (rend: Ruszt József); Németh László: Villámfénynél (rend: Ádám Ottó); Örkény István–Nemeskürty István: Holtak hallgatása (rend: Hajdufy Miklós); Eötvös József: A falu jegyzője (1–4., rend: Zsurzs Éva); Székely János: Dózsa; Csiky Gergely: Nagymama; Katona József: Jeruzsálem pusztulása; Bíró Lajos: A Molitor-ház; Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka; Hunyady Sándor: Aranyifjú; Lengyel József: Visegrádi utca (rend: Ruszt József); Szomory Dezső: Hermelin; Maxim Gorkij: Ellenségek (rend: Havas Péter); Kisfaludy Károly: Kérők (rend: Bohák György); Zsolt Béla: Tizenötezer pengő jutalomból (rend: Zsurzs Éva); 1987-ben: Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (rend: Félix László); Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (rend: Horváth Tibor); Krúdy Gyula: Aranyidő (rend: Katkics Ilona); Csehov: Dráma a vadászaton (rend: Esztergályos Károly); Balzac: Chabert ezredes (rend: Félix László); Katona József: Bánk bán (rend: Szőnyi G. Sándor); Kuncz Aladár: Fekete kolostor; Németh László: Eklézsia-megkövetés; Száraz György: A megoldás; Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (rend: Félix László); Illyés Gyula: Malom a Séden; Bárány Tamás: A fészek melege; Száraz György: Ítéletidő; Gorkij: Kispolgárok (rend: Havas Péter); Dumas: A kaméliás hölgy (rend: Szikora János); 1988-ban: Cseres Tibor: Vízaknai csaták; Ibsen: Peer Gynt (rend: Gaál István); {III-478.} Csathó Kálmán: Fűszer és csemege (rend: Hajdufy Miklós); Bíró Lajos: Rablólovag (rend: Hajdufy Miklós); Tamási Áron: Gyökér és vadvirág (rend: Bohák György); Csáth Géza: A varázsló álma (rend: Molnár György); 1989-ben: Németh László: Égető Eszter (1–6., rend: Hintsch György); Hans Habe: Küldetés Evianba (rend: Szántó Erika); József Attila: Eszmélet (1–5., rend: Madaras József); Száraz György: A megközelíthetetlen; Tersánszky Józsi Jenő: Margarétás dal (rend: Mihályfy Sándor); Kaffka Margit: Levelek a zárdából (rend: Esztergályos Károly); Gorkij: Barbárok (rend: Havas Péter); Jókai Mór: Erdély aranykora (rend: Horváth Z. Gergely); Vaclav Havel: Audiencia.

1990-ben a Színházi Világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadását láthatták a hazai nézők. 1991-ben a Stúdió mellett új kulturális műsor indult Pódium címmel. Művészeket és műveiket mutatta be a TV 1-en induló Paraván c. adássorozat. Békés Pál irodalmi sorozatot indított Úr ír? címmel. Havi 45 percben népszerűsítette az irodalmat – elsősorban a költészetet – a Lyukasóra, Mészöly Dezső vezetésével. Az 1991. évi Színházi Világnapon Csehov Sirályát közvetítették Kaposvárról. 1992-ben indult a Közjáték c. kísérleti műsorminiatűr-sorozat klasszikus szerzők (írók, művészek, tudósok) gondolataival. 1994-ben havi egy alkalommal filmtörténeti sorozatot vetítettek az 1. programon Csak nézünk, mint a moziban címmel. 1994–1997 között Múzsa címmel naponta 20 perces kulturális riportműsort sugároztak (főszerkesztő: Várady Júlia). 1995 januárjában kezdődött Nemeskürty István éveken át tartó sorozata, A magyar irodalom története képekben. 1995 szeptemberében indult a 100 éves a mozi c. sorozat, Szabó István és Wisinger István szerkesztésében; a sorozatban több magyar filmet is felújítottak. A Magyarok a világ filmgyártásában c. sorozat külföldre szakadt filmes alkotóink szinte teljes tablóját nyújtja. 1996. március 15-étől jelentkeznek a Magyarok cselekedetei c. történelmi rövidfilmek. 1997-ben Kerényi Imre rendező havonta ellátogatott egy-egy színházba, ahol a társulatok legjobbjai a legsikeresebb produkciók részleteivel léptek a kamerák elé. 1997 novemberétől Publikum címmel új kulturális magazin jelentkezik (szerkesztője: Kopper Judit).

A rendszerváltoztatás utáni (1990-es) évek fontosabb bemutatói: Háy Gyula: Isten, császár, paraszt; Székely János: Caligula helytartója; Kosztolányi Dezső: Édes Anna (rend: Esztergályos Károly); Bóka László: Hanna (rend: Esztergályos Károly); Kodolányi János: Boldog békeidők (rend: Horváth Z. Gergely); Szabó György: Mire a levelek lehullanak (rend: Hajdufy Miklós); Háy Gyula: Tiszazug (rend: Mihályfi Imre); Kodolányi János: Julianus barát (1–3., rend: Koltay Gábor); Móricz Zsigmond: Fáklya (rend: Esztergályos Károly); Ottlik Géza: Valencia-rejtély (rend: Dömölky János); Marosi Gyula: Szórád ház (rend: Mihályfi Imre); Háy Gyula: Mohács (rend: Mihályfi Imre); Cs. Szabó László: Pótvizsga (rend: Félix László); Bertha Bulcsu: Pisztácia (rend: Zsombolyai János); Nagy András: Szabadság tér 56. (rend: Bereményi Géza); Tamási Áron: Ábel Amerikában (rend: Mihályfy Sándor).

Az MTV fesztiváldíjas produkciói

1962, Monte Carlo, Arany Nimfa-díj (a legjobb eredeti forgatókönyvért): Romain Gary műve nyomán Palotai Boris: Nő a barakkban (tévéjáték, rend.: Zsurzs Éva)

1962, Cannes, Eurovízió nagydíj: Fedor Ágnes–Kovács Judit: Menekülés a börtönbe (tévéjáték, rend.: Mihályfi Imre)

1964, Monte Carlo, Arany Nimfa-díj (a legjobb eredeti forgatókönyvért): Örsi Ferenc: Epeiosz-akció (tévéjáték, rend.: Zsurzs Éva)

1964, OIRT-díj: Játsszunk bábszínházat! (gyermekműsor-sorozat, rend.: Kende Márta)

{III-479.} 1965, Monte Carlo Arany Nimfa-díj (a legjobb eredeti forgatókönyvért): Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem (tévéjáték, rend.: Ádám Ottó)

1966, Monte Carlo, Arany Nimfa-díj (a legjobb férfialakításért: Básti Lajos): L. Tolsztoj: Ivan Iljics halála (tévéjáték)

1966, a közönség zsűrijének nagydíja: Vercors: A tenger csendje (tévéjáték, rend.: Dömölky János)

1966, a közönség díja, valamint külön elismerő oklevél: Móra Ferenc: A kis bice-bóca (tévéjáték, rend.: Katkics Ilona)

1966, Prix Jeunesse (München), Gyermekkategória díja: Egyszer egy királyfi (mesejáték, rend.: Kende Márta)

1966, Alexandria, Bronz Tavirózsa-díj: A póruljárt gazember (gyermekműsor, rend.: Orbók Endre) 1966, Kairó, Arany Lótusz-díj és a drámai kategória nagydíja: Móricz Zsigmond: Barbárok (tévéjáték, rend.: Zsurzs Éva)

1967, London, a BBC fesztiválja, II. díj. Az MRT gyermekkórusa

1967, Prix Japon, a zsűri különdíja: Viperák (ismeretterjesztő film, rend.: Rácz Gábor)

1967, Prix Jeunesse, Nagydíj: Móra Ferenc: A kis bice-bóca (gyermek tévéjáték, rend.: Katkics Ilona)

1968, Monte Carlo, Arany Nimfa-díj (a forgatókönyvért): Vészi Endre: Távolsági történet (tévéjáték, rend.: Hajdufy Miklós)

1968, Prága, a rendezés nagydíja: Illés Endre: Három találkozás (tévéjáték, rend.: Mihályfi Imre)

1968, Prix Jeunesse, a zsűri különdíja: Viaszvarázslat (gyermekműsor, rend.: Kende Márta)

1968, Dublin, Arany Hárfa fesztivál, a zsűri különdíja: Falu végén (népművészeti film, rend.: Farkas István)

1968, Barcelona, ONDAS fesztivál, a legjobb zenei műsor díja: Kodály Zoltán temetése (rend.: Kecskés László)

1968, Lipcse, Nemzetközi dokumentum- és tv-kisfilm fesztivál, Egon Ervin Kisch-díj, Aranyszarvas-díj: Aranyvasárnap (rend.: Wiedermann Károly)

1968, A zsűri különdíja: Pokolhegyi vágyak (rend.: Kozma Béla)

1968, Szófia, a legjobb forgatókönyv díja: Cserhalmi Imre: Úton (rend.: Zsurzs Éva)

1969, Lipcse, Egon Erwin Kisch-díj: Aranylakodalom (dokumentumfilm, rendező: Kende Márta)

1970, Prix Jeunesse (München), Nagydíj: Benedek Katalin: Szerelem (tévéjáték, rend.: Katkics Ilona)

1970, Szófia, III. díj („bronzláda”): Szemes Piroska: Mondd a neved (rend.: Zsurzs Éva)

1970, Budapest, Nemzetközi Sportfilm Fesztivál, I. díj.: Mesterfokon. (rend.: Mahrer Emil)

1971, Monte Carlo, UNDA-díj és Arany Nimfa-díj (a legjobb színésznői alakításért: Venczel Vera): Móricz Zsigmond: Pillangó (tévéjáték, rend.: Esztergályos Károly)

1971, Monte Carlo, Arany Nimfa-díj (a legjobb forgatókönyvért) és Ezüst Galamb-különdíj a béke és humánum jegyében készült legjobb filmnek): Sánta Ferenc: Halálnak halála (tévéfilm, rend.: Esztergályos Károly)

1971, Sorrento: Ezüst szirén-díj: Bartók Béla: A fából faragott királyfi (rend.: Horváth Ádám)

1971, Barcelona, Ezüst szirén-díj: Bartók Béla: A csodálatos mandarin (rend.: Szinetár Miklós)

1971, Nemzetközi Rádió-Televízió díj: Artisták (dokumentumfilm, rend.: Bánki Iván); Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

1971, Budapest, Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, Játékfilm kategória különdíj: Pálfalvy Nándor: Remetekan (tévéfilm, rend.: Fejér Tamás)

1972, Szófia, az Intervízió díja és a legjobb forgatókönyv díja: Urbán Ernő: Vargabetű (tévéjáték, rend.: Zsurzs Éva)

1972, Prága, a Nemzetközi Újságíró Szövetség „Békét Vietnamnak” c. fesztiválja, Nagydíj: A katona imája (rend.: Csőke József)

1973, Prága, Oklevél: Urbán Ernő: 1001 kilométer (tévéjáték, rend.: Szőnyi G. Sándor)

1973, Montreux, A kritikusok díja: Krix-krax (rend.: Bednai Nándor)

1973, Oberhausen, Népfőiskolák Nemzetközi Zsűrijének díja: A Füredi Anna-bál (dokumentumfilm, rend.: Szomjas György)

1973, Pozsony, Prix Danube, Drámai kategória, II. díj: A visszhang titka (ifjúsági tévéjáték, rend.: Wiedermann Károly)

1974, Montreaux, a zsűri különdíja „újszerű technikájáért és művészi értékeiért”: –1 fok C (rend.: Szitányi András)

1974, München, Prix Jeunesse, Oklevél: Csukás István: Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági tévéjáték, rend.: Bácskai Lauró István)

1974, Szófia, a legjobb női alakítás díja (Patkós Irma): {III-480.} Szabó István: Lázadók (tévéjáték, rend.: Horváth Tibor)

1975, Montreaux, a zsűri különdíja: Alfonzó cirkusz (szórakoztató műsor, rend.: Bednai Nándor)

1975, Hollywood, Világfilm fesztivál, A gyermekkategória nagydíja: Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági tévéjáték, rend.: Bácskai Lauró István)

1975, Barcelona, ONDAS-díj: Dante: Pokol (tévéjáték, rend.: Rajnai András)

1975, Prága, a legjobb női alakítás díja (Szemes Mari): Császár István: Gyilkosok (rend.: Dömölky János)

1976, Monte Carlo, UNDA-díj és Prix Cino del Duca (a 35 éven aluli rendezők díja): Déry Tibor: Portugál királylány (rend.: Esztergályos Károly)

1976, Prága, Intervízió-díj: Galgóczy Erzsébet: Tizenegy több mint három (rend.: Nemere László)

1976, Poznan, Sci-fi fesztivál, Rendezői különdíj: Zsoldos Péter: Feladat (tévéjáték, rend.: Várkonyi Gábor)

1976, Prága, A legjobb rendezés díja és az Intervízió zsűri fődíja: Puccini: Gianni Schicchi (operafilm, rend.: Szinetár Miklós)

1976, München, Prix Jeunesse, I. díj: Varga Katalin: Barátom, Bonca (gyermek-tévéjáték, rend.: Katkics Ilona.)

1977, Moszkva, Folklórműsorok fesztiválja, a zsűri díja: Sárközi lakodalom (rend.: Szécsényi Ferenc)

1977, Prága, Intervízió-díj: Galgóczy Erzsébet: Tizenegy több mint három (tévéjáték, rend.: Nemere László)

1977, Prága, A zenés drámai művek legjobb tévéváltozatáért járó díj: Hidas Frigyes–Seregi László: Csontváry (balettfilm, rend.: Horváth Ádám)

1977, Montreaux, a zsűri különdíja: Vegyes savanyúság, Alfonzó-show (szórakoztató műsor, rend.: Bednai Nándor)

1977, Salzburg, A zsűri különdíja: Karinthy Frigyes–Vajda János: Barrabás (operafilm, rend.: Fehér György)

1977, Nyugat-Berlin, Prix Futura-díj: Rajnai András: A halhatatlanság halála (tévéjáték, rend.: Rajnai András)

1977, Pozsony, Prix Danube fesztivál, Kategória fődíj: Halasi Mária: Utolsó padban (tévéjáték, rend.: Kende Márta)

1977, Monte Carlo, IV. helyezés: Chrudinák Alajos: Lesz-e béke az olajfák alatt? (riportfilm)

1978: Sopot, A zenei műsorok kategóriája, II. díj: Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (szerkesztő: Fellner Andrea)

1978, Monte Carlo, UNDA-díj és a legjobb férfi alakítás díja (Madaras József): Szántó Erika–Nemere László: Segítsetek! Segítsetek! (rend.: Nemere László.)

1978, Lipcse, Dokumentumfilm-kategória díja: Háború a Szaharában (Chrudinák Alajos és Halász Mihály riportfilmje)

1979, Pozsony, Prix Danube, a zsűri különdíja: Ebéd (ifjúsági tévéjáték, rend.: Katkics Ilona)

1980, Monte Carlo, Arany Nimfa-díj: Chrudinák Alajos–Halász Mihály: Háború a Szaharában (riportfilm)

1980, Prága, Arany Prága fődíj: Galgóczy Erzsébet: Úszó jégtáblák (tévéfilm, rend.: Nemere László)

1980, Párizs, a zsűri különdíja: Itt és ott (Iskolatelevízió-műsor, rend.: Rózsa János)

1980, Moszkva, a zsűri különdíja: Égigérő fű (gyermekműsor, rend.: Palásthy György)

1980, Plovdiv, a legjobb színészi alakítás díja (Székhelyi József): Sipos Tamás: Látástól vakulásig (rend.: Szőnyi G. Sándor)

1981, Plovdiv, Arany láda-díj: Vészi Endre: Messziről jött ember (tévéfilm, rend.: Marton László)

1981, Capri, a zsűri különdíja: Bertolt Brecht–Kurt Weill: Hét főbűn (song-opera-balett, rend.: Kerényi Imre)

1981, Bauff, Kanada, Világfesztivál, Kategória-fődíj: Bertolt Brecht–Kurt Weill: Hét főbűn (song-opera-balett, rend.: Kerényi Imre)

1981, Plovdiv, a zsűri különdíja: A dicsekvő ember (ifjúsági tévéjáték, rend.: Bohák György)

1981, Pozsony, Prix Danube, Drámai kategória nagydíja: Tessék engem elrabolni (ifjúsági tévéjáték, rend.: Gaál Albert)

1981, Prága, A legjobb zenei adaptáció díja: Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (operafilm, rend.: Szinetár Miklós)

1981, Lipcse, a Palesztin Filmművészeti Szövetség különdíja: Chrudinák Alajos: Volt egyszer egy ország (rend.: Zsombolyai János)

1982, New York, bronzdíj + Finnországi zenei fesztivál, fődíj: Várkonyi Mátyás: Farkasok (rockopera, rend.: Kovács János)

1982, Lipcse, Közönségdíj: Magyar József: Miért {III-481.} állunk? + Róna Péter: Nürnberg 1964 (dokumentumfilm)

1982, Plovdiv, Gyermekkategória I. díj és a gyermekzsűri díja: Telefonpapa (ifjúsági tévéjáték, rend.: Mihályfi Imre)

1982, Oberhausen, Fődíj és Fipresci-díj: Bagóhegy boszorkánya (dokumentumfilm, rend.: Mihályfy László)

1982, Genf, Alpinista filmfesztivál, Certificat-díj: Magyarok a Chimborazón (útifilm, rend. és operatőr: Nádorfi Lajos)

1982, Róma, A legjobb női alakítás díja (Tanay Bella): Az erőd (rend.: Szinetár Miklós)

1983, Prix Japon, Dicséret és oklevél: Testünk (rendező: Macskássy Kati)

1983, Lipcse, Kritikusok Nemzetközi Szervezetének díja: Szilágyi György–Vajda Béla: Hanyas vagy? (animációs tévéfilm)

1983, Chianciano, Különdíj: Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása (rend.: Jancsó Miklós)

1983, Prix Italia, Mention speciale-díj: Bertolt Brecht–Kurt Weill: Hét főbűn (song-opera-balett, rend.: Kerényi Imre)

1983, Plovdiv, Különdíj: Örsbéli krónikák (gyermekműsor, rend.: Takács Vera.)

1984, Mannheim, Különdíj: Magyar József: A mi iskolánk (kisfilm).

1984, Oberhausen, Fődíj–Interfilm díj: Szilágyi György: Hanyas vagy? (rend.: Vajda Béla)

1984, Plovdiv, Intervízió-díj és a gyermekzsűri díja: Rónaszegi Miklós: Kismaszat és a gézengúzok (rend.: Markos Miklós)

1984, Bauff, Rocki-díj: Bertolt Brecht–Kurt Weill: Hét főbűn (song-opera-balett, rend.: Kerényi Imre)

1984, Oriolo Romano, a legjobb női alakítás díja (Szerencsi Éva): Szabó Magda: Abigél (tévéjáték, rend.: Zsurzs Éva)

1985, Agrigento, Premio Pirandello-díj: Pirandello: Forog a film (a forgatókönyvet írta és rendezte: Dömölky János)

1985, Moszkva, Raduga Nemzetközi Folklór Fesztivál II. díja: Foltin Jolán koreográfus portréja (rend.: Jászi Dezső)

1986, Budapest, Ezüstgerely-díj: Mahrer Emil–Gyulay István–Kovácsi László: Változatok a sakkozásra (sportfilm)

1986, Plovdiv, a legjobb női alakítás díja (Eliska Balzerova): R. Székely Julianna: Krízis (rend.: Málnay Levente)

1986, Prága, Arany Prága-díj a legjobb operatőri munkáért: Vészi Endre: Ember és árnyék (rend.: Gábor Pál, operatőr: Szalay András, Kende János)

A tévékritikusok ezévi díjazottjai: Gaál István: Isten teremtményei (rendezés), Molnár György: Örökkön örökké (rendezés), Sára Sándor: Bábolna (dokumentumsorozat), Mester Ákos: Hírháttér c. műsoraiért.

1987, Chianciano (Olaszország), Európai sorozatfilmek fesztiválja, a zsűri különdíja: Nyolc évszak (sorozat)

1987, ENSZ Global 500 díja: Rácz Gábor (környezetvédelmi műsoraiért)

1987, Rio de Janeiro, A legjobb tévéjáték díja: Alpári történet (rend.: El Eini Szonja)

1987, Az MTV forgatókönyv-pályázatának megosztott első díját kapta: Galgóczy Erzsébet és Karinthy Ferenc

1988, Budapest, Ezüstgerely I. díj: Tóth Erika–Szegő András: Milyen ember a sportoló? (sportfilm, rend.: Kovácsi László)

1988, Plovdiv, Arany Szelence-díj: Csáth Géza: A varázsló álma (rend.: Molnár György)

1988, Los Angeles, Női filmrendezők 4. fesztiválja, Megosztott Lilian Gish-díj: Szántó Erika: Elysium (tévéfilm)

1988, Olaszország, Prix RAI-díj: Szántó Erika: Gaudiopolis

1989, Prága, Intervízió-díj + Tévédrámák kategóriadíja: Balogh Zsolt: Az évszázad csütörtökig tart (tévéfilm)

1990, Panporovo (Bulgária), Fiatal Alkotók Nemzetközi Fesztiválja, a drámai kategória nagydíja: Balogh Zsolt: Protokoll

1990, Montreaux, a zsűri különdíja: Varsányi Ferenc–Szilágyi András: Variációk (szórakoztató film)

1990, Prága, A drámai kategória nagydíja: Felvidéki Judit: Fagylalt tölcsér nélkül

1990, Hága, World Wide videofesztivál, I. díj: Apa és három fiú (rend.: Forgács Péter)

1990, Malmaison, történelmi filmek fesztiválja, II. díj („Ezüst Sas”): Balogh Zsolt: Az évszázad csütörtökig tart

1991, Monte Carlo, Különdíj: Kosztolányi Dezső: Édes Anna (rend.: Esztergályos Károly)

{III-482.} 1991, Hága, Különdíj: Forgács Péter: Privát Magyarország

1996, Salerno, Nagydíj és a legjobb féfialakítás díja (Cserhalmi György): Molnár György: Anna filmje

1966, Bergamo, Ezüst rózsa: Molnár György: Anna filmje

1966, Monte Carlo, Különdíj: Balogh Zsolt: Szarajevó kávéház.

Zenei műsorok

A zene népszerűsítéséért, a zeneművek megismertetéséért sokat tettek az MTV zenei alkotóműhelyei. A zenés színpadi művek tévéváltozataitól az élő előadások közvetítéséig, a népszerű zenei tájékoztató műsorokig ívelt a műfaj fejlődése.

A magyar zene bemutatására – évfordulókhoz, különböző sorozatokhoz kapcsolódva – különösen nagy figyelmet szenteltek. 1959 júliusában a Szegedi Szabadtéri Játékokról Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját és Kacsóh Pongrác János vitéz c. daljátékát közvetítették. 1960-ban Bartók Béla két balettjét, A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint az Eurovízió is közvetítette. 1962-ben az első magyar stúdió-operaelőadást, Kodály Háry János c. daljátékát is átvették a nyugat-európai tv-adók (rend.: Horváth Ádám). 1981-re, a Bartók-centenáriumra készült el a Kékszakállú herceg vára új tévéfeldolgozása (rend.: Szinetár Miklós, vezényel: Solti György, a főszerepben Sass Sylvia és Kováts Kolos). A Cantata profana új felvételét Horváth Ádám rendezte. Bartók Béla hamvainak hazatéréséről is közvetítéssorozat tudósított.

Az MTV néhány év alatt kialakította a zenés színház televíziós műfaját. Az első jelentős bemutató a Saint-Exupéry regényéből készült Dallapiccola-opera, az Éjszakai repülés volt (1963, rend.: Szinetár Miklós), 1964-ben bemutatták az első magyar művet, Petrovics Emil – Hubay Miklós egyfelvonásosa alapján írt – C'est la guerre c. operáját. 1970-ben kezdődtek A TV Zenés Színházának bemutatói. Ebben a sorozatban operák, operettek, balettek, musicalek, zenés vígjátékok, báboperák, monodrámák egyaránt helyet kaptak. Az operák közül képernyőre került Donizetti: A csengő; Cimarosa: Titkos házasság; J. Haydn: Az énekesnő; Schubert: Házi háború; Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló; Dohnányi Ernő: A tenor; Poulenc: Az emberi hang; Lendvay Kamilló–Devecseri Gábor (Karinthy Frigyes írásából): Bűvös szék; Karinthy Frigyes–Láng István: A nagy drámaíró; Puccini: Gianni Schicchi; Puccini: Angelica nővér; Rossini: A sevillai borbély; Verdi: Othello; Erkel: Hunyadi László; Lendvay Kamilló–Sartre: Tisztességtudó utcalány; Rossini: Alkalom szüli a tolvajt; Flotow: Márta; Petrovics Emil: Lysistrate; Verdi Falstaff; Kenessey Jenő–Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony; Ligeti György: Adventures (Kalandok, bábpantomim); az operettek és daljátékok közül Lehár Ferenc: A vörös macska; Lajtai Lajos: Régi nyár; Jacobi Victor: Leányvásár; Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya; Schubert–Berté: Három a kislány; Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás; Sárközy István–Mikszáth Kálmán: Itt járt Mátyás király; Suppé: Szép Galathea; Jacobi Victor: Sybill; Ránki György: Pomádé király új ruhája (meseopera); Szokolay Sándor–Weöres Sándor: Csalóka Péter (meseopera). A rendezők között található pl. Ádám Ottó, Békés András, Horváth Ádám, Maár Gyula, Sándor Pál, Seregi László, Szinetár Miklós, Szirtes Tamás, Vámos László, Zsurzs Éva. Az előadásokat neves karmesterek vezényelték, pl. Guiseppe Patané, Ferencsik János, Fischer Ádám, Fischer Iván, Lukács Ervin. 1985-ben, a Színházi Világnapon Doráti Antal élő adásban vezényelte Beethoven Fideliojának felújítását.

Az MTV számos műsort szentelt fiatal művészek bemutatásának, népszerűsítésének. A fertődi, majd a keszthelyi {III-483.} kastélyban., illetve a bp.-i Vigadóban rendezett Interfórum hangversenyeken pályakezdő európai és magyar zene- és énekművészek mutatkoztak be a közönségnek és az impresszárióknak. Az MTV egyik legfontosabb kezdeményezése a Nemzetközi Karmesterverseny. Az 1974–1998 között megrendezett tíz versenyen számos fiatal karmester sikeres, nemzetközi elismertségű pályafutása indult el (pl. a japán Kobajasi Ken-Ichiro, a holland Gerard Oskamp, az ír Robert Houlihan, a magyar Héja Domokos, Ligeti András, Kocsár Balázs, a görög Karolos Trikolidis, a kínai En Shao).

Az MTV több sikeres műsort szentelt a magyar népzenének és a magyar nótának. 1969-ben a Röpülj páva! c. népdal- és nótaénekes-verseny aratott szinte az egész magyar kulturális életet megmozgató sikert (győztes: Faragó Laura). 1972-ben országos énekversenyt rendeztek Kodály Zoltán születésének 90. évfordulóján; a díjazottak között volt Sass Sylvia, Tokody Ilona, Miller Lajos, Pászthy Júlia, Budai Lívia, Forgács Júlia. 1973-ban az Arany páva népzenei sorozatban az énekesek mellett hangszeres előadók is kamera elé álltak. Újabb nóta- és népdalelőadó-verseny: Nyílik a rózsa (győztes: Pataki István). Vonópárbaj címmel ifjú cigányprímásoknak hirdettek vetélkedőt; az Ezüstvonó elnevezésű nagydíjat Puka Károly nyerte. 1985-ben A magyar dal ünnepe-sorozat első négy adása hatmillió nézőt vonzott.

A zenei ismeretterjesztés céljával 1959 szeptemberében indult Ádám Jenő népszerű sorozata, a Muzsikáról mindenkinek, 1962-ben a Zenélő órák c. zenei fejtörősorozat (Forrai Miklós, Kollár Endre és Lukin László vezetésével). 1976-ban, a Zene Világnapján Zene, zene, zene címmel Czigány György indított havi körképet, majd Hat húron pendülünk címmel Szendrey-Karper László nyitott gitáriskolát. 1978-ban indult Czigány György élő adásban sugárzott műsora, a Csak a derű óráit számolom, majd 1981-ben Juhász Előd sorozata, a Zenebutik (alcíme szerint: „újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek zeneközelben”). Az 1982-es Kodály-év sorozata: Legyen a zene mindenkié. 1985-ben Carelli Gábor, az USA-ban élő tenorista hat adásban beszélt az opera nagy alakjairól. Ismeretterjesztő sorozatot vezetett Mihály András, Kocsis Zoltán, Fellegi Ádám.

1983-ban a Hősök terén új tévéfelvétel készült a Himnuszból, 200 tagú kórus és a rádiózenekar közreműködésével, Ferencsik János vezényletével, Horváth Ádám rendezésében.

Az MTV nem hanyagolta el a könnyű műfajokat sem. 1966 júliusában kezdődött az MTV I. Táncdalfesztiválja. 300 zeneszerző 464 benevezett számából 61 került képernyőre. Az 1967. évi II. Táncdalfesztiválra már 1378 művet neveztek, s a döntőt 11 ország televíziója közvetítette. 1967-ben pol-beat fesztivált rendeztek. A Sanzonpódium c. műsorban visszatért egy régi műfaj is (vezető: Baranyi Ferenc). Az MTV rendszeresen közvetíti a bécsi újévi Strauss-koncerteket és aznap este a pesti Vigadóból az Interoperett műsorát.

1989-ben helyszíni közvetítés volt látható a II. János Pál pápa tiszteletére rendezett vatikáni hangversenyről. 1991-ben ünnepi műsor köszöntötte a 85 éves Farkas Ferencet és 65. születésnapján Kurtág Györgyöt.

Ismeretterjesztés, tudományos műsorok

1958-ban kezdődtek és kivételes érdeklődést keltettek Öveges József 100 kérdés – 100 felelet c. fizikai előadásai. 1962-től havonta, 1967-től pedig hetente jelentkezett a Delta tudományos híradó, amely a hazai és a külföldi műszaki és természettudományos újdonságokról adott hírt; a műsort az azonos c. hetilappal párhuzamosan szerkesztette {III-484.} Várhelyi Tamás. 1963 népszerű műsora Kardos István sorozata, a Hol tart ma az orvostudomány? volt.

Az 1964-ben rendszeressé váló Iskolatelevízió 1966-ban már 15 tárgyból sugárzott műsort az általános iskolák mind a nyolc osztálya, valamint a középiskolák III. és IV., ill. a dolgozók középiskolái I–II. osztályai számára. Ebben az évben mintegy 3000 általános iskolában és 600 középiskolában működött tévékészülék. 1972-ben az Iskolatelevízió integrálódott az országos iskolai tantervekbe; adásaival kiegészítette az általános és a középiskolákban folyó oktatást, módszereket adott a pedagógusoknak. Nyelvtanfolyamai az iskolán kívüli és a felnőttoktatást is segítették. Nagy ereje a szemléltetés szinte korlátlan lehetőségeiben rejlett, de sokféle pedagógiai hatást gyakorolt: esztétikai élményt nyújtott, értelmi képességeket fejlesztett, kapcsolatot teremtett a tananyag és a gyakorlati élet között. Az adások időpontja alkalmazkodott a minden iskolára érvényes országos tanmenethez. Az iskolai órákhoz kötött tantárgyak: az általános iskolásoknak környezetismeret, olvasás, rajz, történelem, magyar nyelv és irodalom, élővilág, földrajz, osztályfőnöki óra, számtan-mértan, fizika, kémia; a középiskolásoknak filmesztétika, orosz, angol, német és francia nyelv. Órákhoz nem kötött tantárgyak: alapfokú angol és német nyelvtanfolyam, francia és orosz kurzus haladóknak, felsőfokú matematika és Irány az egyetem! címmel matematikából, geometriából, fizikából előkészítő a felsőfokú tanintézetek felvételi vizsgáira. A pedagógus-továbbképzést 40 adásból álló matematikai sorozat segítette (1976). Anyanyelvi sorozat is indult: Szépen, jól magyarul. Az Iskolatelevízió Testünk c. sorozatának egyik fejezete (szerkesztője Kopper Judit, rendezője Macskássy Kati) a 14. Prix Japon versenyen dicséretet és oklevelet nyert.

Az MTV rövidesen a nézők felsőszintű képzését is segítette: 1966-ban Jánossy Lajos: A fény természetéről tartott előadássorozatot, Játék és matematika címmel pedig Rényi Alfréd sorozata került képernyőre. 1967 júliusában kezdte meg tudománynépszerűsítő sorozatát, Az orvosi gondolkodás történetét Benedek István. 1968-ban indult a Tudósklub (Marx György vezetésével) a tudományos-technikai forradalom aktuális kérdéseiről. 1970-től a Változó világunk-sorozat korunk sajátos gondjait, ellentmondásait kísérelte meg felkutatni, megválaszolni tudósok, kutatók segítségével. Czeizel Endre genetikus-orvos majd minden évben új kérdéskörben bővítette ismereteinket: Az öröklődés titkai, Születésünk titkai, Jövőnk titkai. Hanák Gábor szerkesztésében történelmi magazinműsor indult História címmel. 1980-ban váltak rendszeressé az ELTE-ről közvetített Gólyavári esték (történelmi, gazdaságtörténeti előadások; A Biblia világa). 1981-ben sugározták Balogh János akadémikus A megsebzett bolygó c., 13 részes sorozatát; az ENSZ segítségével, a környezet- és természetvédelem céljait szolgálva járta be az MTV forgatócsoportja négy földrész tájait. 1981-ben Szülők iskolája indult.

1982-től A hét műtárgya címmel mutattak be hetenként egy-egy képzőművészeti alkotást. 1983-ban Diagnózis címmel egészségügyi sorozat indult korunk népbetegségeiről. A Tévéegyetem sorozataiban Komoróczy Géza az ókori Keletről, Hahn István Hellaszról, majd az ókori Rómáról tartott előadásokat. 1984-ben Auditorium maximum címmel sorozat kezdődött a pécsi egyetemen dolgozó tudósok és professzorok előadásaiból, az irodalomtudomány, a pszichiátria, a pszichológia, a közgazdaságtudomány, a néprajz és a demográfia témaköréből. 1984-ben készült Szentágothai János akadémikus sorozata az agykutatásról, és Montágh Imre 12 részes sorozata, {III-485.} a Beszédművelés. Ugyanebben az évben újabb tudományos-ismeretterjesztő magazin indult Gondolkodó címmel. 1985-től a modern technikába való bevezetést szolgálta a Tv-BASIC c., 16 részes számítógép-tanfolyam.

1986-ban Pipafüstben címmel kezdődtek Hegedűs Géza beszélgetései az ún. könnyű irodalomról. Nemzetről, erkölcsről, hazaszeretetről beszélgetett a fiatalabb generáció képviselőivel Toronyóra c. sorozatában Benedek István. 1987-ben a Teledoktor-sorozatban a nézők megismerkedhettek a pszichoterápiával. Czeizel Endrének – a népbetegségek megelőzését szolgáló – sorozata: Az Élet él és élni akar. 1988-ban a legújabb tudományos eredményeket ismertette a Káosz és kozmosz c., hatrészes előadás-sorozat a Hármas csatorna oktató-műsorsávjában. Az 1989-ben bevezetett műsorreform Tévémagiszter gyűjtőcím alá sorolta be az oktató jellegű műsorokat; itt indult meg pl. a japán nyelv oktatása. Középiskolásokhoz szólt az Útkereső. Egyidejűleg Szimultán címmel vitaműsor, Szám-adás címmel gazdasági negyedóra indult.

1991-ben kezdődött Czeizel Endre új sorozata, az Egészséget mindenkinek. 1993-ban Medicina címmel új egészségügyi sorozatot indított a Művelődési Műsorok Stúdiója. 1994-ben Nagyvizit címmel szórakoztató egészségügyi magazint mutattak be Koós György rendezésében (témái: a kövérség, öregedés, klimax, reuma, allergia). Nagy érdeklődést váltott ki Jankovich Marcell 13 részes sorozata a csillagászati gondolkodásról (Zodiákus). 1994-től a Repeta – a délutáni műsorsávban mind rangosabb szerepet játszó tanfolyam – történelmi sorozatot indított felvételizők és érettségizők számára. 1995-ben Mint (a) NAT címmel új sorozat kezdődött a Nemzeti alaptanterv tantárgyaiból.

Pénz beszél címmel 16 részes sorozat készült a magyar bankrendszer működéséről, a bankok biztonságának kérdéseiről, gazdasági alapfogalmakról, betétekről, hozamról, kamatról. A távoktatás új formája a 15 részes Európai üzleti asszisztens; a vezető üzletemberek mellett dolgozó ügyintézőket oktatják üzleti, jogi, munkaügyi tudnivalókra, a viselkedéskultúra alapelemeire. A technikai fejlődéssel igyekszik lépést tartani a Virtuális kávézó c., 12 részes sorozat: a Barátságos száguldás az infósztrádán. A korszellem követelményei hozták létre Czeizel Endre 12 részes sorozatát is (Szex 20 percben). 1998-ban az MTV 2-n indult a Tudóra című tudományos távoktató-információs műsor, Gazda István vezetésével.

Dokumentum- és rövidfilmek

Az első tévés dokumentumjátékot, a Fülöp János írásából készült Születésnapot Kende Márta rendezte 1959-ben. A rövidfilmfesztiválon a tévés dokumentumfilmek kategóriájában 1961-ben Kende Márta Ne feledd!, 1962-ben Mátray Mihály operatőr A feledhetetlen tenger, 1963-ban Kende Márta Bognár Anna világa c. filmje kapta az első díjat. 1963-ban a dokumentum kategória díjazottai: Mátray Mihály: Szemek – szívek; Bokor Péter: Panoptikum, Surányi Lili–Zsombolyai János: Termő, ékes ág, te.

1964 májusában, az I. – később hagyományossá váló – magyar rövidfilm- és televíziós rövidfilmfesztiválon megosztott nagydíjat nyert Kende Márta filmje, a Siker. 1965-ben a II. miskolci filmfesztivál tévériportfilm kategóriájának I. díját Vámos Judit Árvíz után és Fiatalkorúak c. filmjeinek ítélte a zsűri. A tévé-dokumentumfilmek legjobbjának az Ördögszekér bizonyult (rend.: Kende Márta). 1966-ban Miskolcon a társadalmi riport kategória díját Zsigmondi Boris Lelepleztek egy szobrot c. filmje nyerte; az ismeretterjesztő filmek versenyének győztese Bokor Péter Századunk-sorozatának 4. része. Az 1967. évi díjazottak: az {III-486.} ismeretterjesztő kategóriában Rockenbauer Pál–Horváth József: Szarvasi kísérlet, a dokumentum kategóriában Márványi György–Müller László: Ki ölte meg Kennedyt?, az animációs kategóriában a Mazsola sorozat Bodzapuska c. filmje.

1968-ban a lipcsei nemzetközi dokumentum- és tv-kisfilmfesztiválon Wiedermann Károly filmje, az Aranyvasárnap Egon Ervin Kisch-díjat és Aranyszarvas-díjat kapott. Miskolcon a dokumentum kategória díját Herzum Péter Kik azok a magyarabok? c. rövidfilmjéért, a riportfilmek díját Pápai László–Kígyós Sándor a Kék fény egyik adásáért nyerte el; közönségdíjas lett ifj. Schiffer Pál Semmelweis Ignácról készített filmje. Az Országos Néprajzi Filmszemlén Moldován Domokos Magyar parasztfestők nyomában c. sorozata II. díjat nyert. 1969-ben az Aranylakodalom c. film (rend.: Kende Márta) Egon Erwin Kisch-díjat nyert Lipcsében. Az 1969. évi miskolci fesztiválon a dokumentumfilmek díját a Jó bor, jó egészség c. Fehéri Tamás-film nyerte. Az animációs filmek közül az Egy életben maradt varsói (rend.: Sykora Sándor), az ismeretterjesztő filmek közül a Századunk sorozat Lehullott a lomb c. része kapott díjat.

Az ifjúsági filmek 1970. évi müncheni fesztiválján nagydíjat nyert Benedek Katalin–Katkics Ilona alkotása, a Szülők-nevelők egymás közt sorozat egyik filmje, a Szerelem. A budapesti Nemzetközi Sportfilm Fesztiválon I. díjat nyert Mahrer Emil Mesterfokon c. filmje. 1970 miskolci fődíjasa az Özvegy Farkasné c. tévéfilm (rend.: Zolnay Pál, operatőr: Mátray Mihály). 1971-ben az I. díjat Urbán Ernő és Szűcs László a Kántor család c. dokumentumfilmjéért vehette át. A filmkritikusok díjának nyertese Zolnay Pál: Alkotni vágyunk c. filmje. 1972-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagydíját a Soroksári út 160. c. tévéfilm nyerte (rend.: Zolnay Pál), Miskolc város nagydíját Belfasti jelentés c. riportfilmjéért Sugár András és Mátray Mihály kapta. A kritikusok díját Brády Zoltán–Eck T. Imre Romantika nélkül c. dokumentumfilmjének ítélték.

1973-ban Miskolcon a nagydíjat nem adták ki, az egyik fődíjat és a közönségdíjat Oláh Gábornak a budapesti Margit-híd felrobbantásáról szóló dokumentumfilmje nyerte el. 1976-ban SZOT-fődíjat kapott a Harcok a magányos cédrus országában (Chrudinák Alajos–Várszegi Károly), Borsod megye Tanácsának nagydíját és a kritikusok díját a Rejtett hiba c. film (Szegvári Katalin–Vitézy László), Miskolc város nagydíját a Filmdokumentum (rend.: Mihályfy László) nyerte el. További díjazottak: a tudósítás és publicisztika kategóriában a Dráma és remény Cipruson (Sugár András–Márton József), a riportfilm kategóriában A kertészlány (Surányi Lili–dr. Czoma László–Neumann László) és Az öreg halász meg a tenger (Horvát János–Márton József), az ismeretterjesztő kategóriában Az ittfelejtett ősvilág (Rockenbauer Pál–dr. Balogh János–Halász Mihály), a dokumentumfilm kategóriában a Hát én immár mit válasszak? (Téglássy Ferenc–Forray Tibor), az animációs filmek közül a Kertitörpe (Szabó Sipos Tamás), az elektronikus műsorokból pedig a Szojuz–Apollo (ifj. Kollányi Ágoston–Ipper Pál–Domján Dénes–Molnár Miklós).

Az 1970-es évek végétől rendszeressé váló veszprémi és kőszegi filmes találkozók és egyéb versenyprogramok miatt a miskolci fesztivált ritkábban rendezték meg. 1980-ban Miskolcon SZOT-díjban részesült a Házigazda: Gorjanc Ignác (Fröhlich Márta–Vitray Tamás filmje), Borsod megye nagydíját Chrudinák Alajos vehette át Biszmillah c. filmjéért; Miskolc város és a közönség díját dr. László Ágnes–Déri János–Mata János: Nem felejtek és nem emlékezem c. filmje kapta. 1982-ben hat kategóriában 61 alkotást {III-487.} mutattak be a riport-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek miskolci fesztiválján. A SZOT-fődíj nyertese: Buffalo Bill öröksége, Borsod megye tanácsának nagydíjasa: Ki is Kerényi József?, Miskolc város tanácsának nagydíjasa: Randevú. Az MTV elnökének különdíját Ráday Mihály kapta Unokáink sem fogják látni c. sorozatműsoráért.

1984-ben Magyar József A mi iskolánk c. kisfilmje a mannheimi fesztiválon nyert díjat. A miskolci fesztivál fődíját Vitray Tamás–Árvai Jolán Véletlenek c. alkotása, Borsod megye díját a Nem felfelé török uram, Miskolc város díját a Fesztiválzenekar nyerte el. Az 1985. évi miskolci rövidfilmfesztiválon az MTV különdíját a Psalmus humanus – Szent-Györgyi Albert nyerte. 1986-ban a sportfilmek Ezüstgerely díját Mahrer Emil–Gyulay István–Kovácsi László Változatok a sakkozásra c. műve érdemelte ki. SZOT-fődíjban részesült Kopper Judit A mester c. filmje. Borsod megye díját Chrudinák Alajos, Miskolc város nagydíját Radványi Dezső–Berecz János Válság és kibontakozás c. filmje kapta. 1988-ban a Milyen ember a sportoló? c. tv-film alkotógárdája (Kovácsi László–Tóth Erika–Szegő András) nyerte el az Ezüstgerely pályázat sportfilm kategóriájának I. díját.

1989-ben a gyermekműsorok és -filmek hagyományos kőszegi szemléjén a drámai kategória díját Dömölky János Különbözöm, tehát vagyok c. filmje kapta. 1990-ben Budapesten tartották a televíziós dokumentum- és publicisztikai műsorok fesztiválját; a nemzetközi versenyprogram szervezői Így láttak minket címmel a Magyarországról szóló riport-dokumentumfilmek közül válogatottak, s a 11 pályamunka közül a Channel 4 brit társaság Hungarians not Comrades c. filmje ítéltetett a legjobbnak. A főváros nagydíját a Hol az igazság?, Miskolc nagydíját az Egy kiállítás anatómiája, a TV elnökének díját a Fekete Doboz alkotógárdája nyerte el; a napi politikai kategóriában a Csernobil '89, a társadalomtudomány és szociológia kategóriában a Magyarmecske, az ismeretterjesztő kategóriában a Reménytelenül, az interjú kategóriában a Beszélgetés Zwack Péterrel c. filmek kaptak díjat. A SZOT-díjat A csoda, a MÚOSZ díját a Panoráma szerkesztősége nyerte el.

További jelentős, de díjat nem nyert alkotások

1962-ben Zsombolyai János rejtett kamerával készített filmet a budapesti utcáról. Ez az alkotói módszer sokáig etikai viták tárgya maradt. 1969 áprilisában közvetítették Chrudinák Alajos és Mátray Mihály első közel-keleti riportsorozatát. 1972-ben került képernyőre Rockenbauer Pál és Halász Mihály 11 részes sorozata a természeti környezet egyensúlyáról, Ausztrália, Új-Guinea, Mexikó, Costa-Rica és Latin-Amerika tájairól. 1974-ben revelációként hatott Kardos István portréfilmje Szent-Györgyi Albertről. Új feldolgozási módjával 1981-ben országos visszhangot keltett a négyrészes Bűn-sorozat, Regős István–Radevszki Teodor–Dubovitz Péter munkája. Portréfilm készült Victor Vasarelyről és Wigner Jenőről is.

1987-ben mutatták be Sára Sándor Bábolna c. dokumentumfilmjét. 1989-ben végre engedélyezték Kovács András–Hanák Gábor 1982–1985 között készült Lukács György-portréjának bemutatását. Képernyőre került a koncepciós per után kivégzett Sólyom László fiának, ifj. Sólyom Lászlónak dokumentumfilmje az ugyancsak kivégzett Révay Kálmán tábornokról és sopronkőhidai rabtársairól. Volt egyszer egy televízió címmel emlékeztek meg a Romániában megszüntetett magyar adásokról. 1991-ben Katona Tamás történész és Ráday Mihály Az 1848–1849-es szabadságharc emlékhelyeiről dokumentumfilm-sorozatot indított. A Kádár-korszak politikusait {III-488.} idézte kamera elé Vitézy László A legvidámabb barakk c., 14 részes sorozata. 1994-ben két részletben volt látható a Szárszói gondolatok (szerkesztő: Kővári Péter). Kovács Lajos Péter sorozatszerkesztő a Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus keretében tárta fel a szocialista rendszer bűneit. A TV 2-n Szakály István Kapcsolatok c., 13 részes sorozata volt látható, Együttélő népek a Kárpát-medencében alcímmel. Emlékezetes B. Révész László hatrészes dokumentumsorozata az emigrációról (Magyarok Amerikában).

Hazai pálya címmel havi rendszerességgel dokumentumsorozat indult, amelyben pályatársak, hazai alkotók és gyártók számára kerestek érvényesülési lehetőséget. Novobáczky Sándor szerkesztette és rendezte a Polgárok c. honismereti dokumentumsorozatot. A TV 2-n Forgács Péter nyolcrészes sorozatában, a Privát Magyarországban amatőrfilmek segítségével idézték fel a már történelmi évek eseményeit, alakjait; a Bartos család c. epizód 1990-ben elnyerte a hágai World Wide videofesztivál fődíját. 1997. január elején kezdődött Hanák Péter 13 részes sorozata a Monarchiáról szóban, képben, zenében (A bomlás virágai). 1997 áprilisában indult a Rendszerváltó évek c., 22 részes sorozat.

A Magyar Televízió ismert sorozatai

Vasárnapi versek (1961)

Nyitott könyv (1962)

Kék fény (1965, bűnügyi műsor, műsorvezető: Szabó László)

Századunk (1965, történelmi dokumentumsorozat, rend.: Bokor Péter)

Támadás a király ellen (1966, Karakas Gyuláné sakkmester sorozata)

Princ, a katona (1966, tv-filmsorozat, író: Örsi Ferenc, rend.: Fejér Tamás)

Oly korban éltünk (1967, tv-filmsorozat, író: Örsi Ferenc, a II. vh. fordulópontjait felelevenítő történet)

Szülők, nevelők egymás közt (1968)

Bors (1969, történelmi kalandfilmsorozat)

Magyarázom a mechanizmust (1969, rajzfilmsorozat, rend.: Szabó Sipos Tamás)

Magyarázom a jövőnket (1970, Szabó-Sipos Tamás rajzfilm-szériája)

Rózsa Sándor (1970, Móricz Zsigmond regényéből készült 12 részes sorozat; rend.: Szinetár Miklós.)

Ön például hogy folytatná? (1971, szórakoztató műsor, vezető: Kállai István)

A fekete város (1971, tv-filmsorozat Mikszáth Kálmán regényéből, rend.: Zsurzs Éva)

Jogi esetek (1971, bírósági anyagokból és levelekből kiemelt, megtörtént, konkrét családjogi, munkajogi, öröklésjogi esetek)

Egy óra múlva itt vagyok (1973, 13 részes, háborús tv-filmsorozat, író: Pintér József, rend.: Wiedermann Károly)

Ötszemközt (1973, Vitray Tamás beszélgetései)

Vigyázat, csalok! (1973, Rodolfo bűvésziskolája)

Játék a betűkkel (1973, Egri János vetélkedősorozata)

Megmérettünk és nehéznek találtattunk (1973, egészségügyi sorozat)

Ismerkedés a balettművészettel (Kun Zsuzsa „tanfolyama”)

Családi kör (1974, pedagógiai-családi műsor, műsorvezető: Kelemen Endre)

Hazai esték (1975, 20 magyar várost bemutató sorozat)

Megtörtént bűnügyek (tv-filmsorozat Fóti Andor történeteiből, rend.: Bácskai Lauró István)

Tévébörze (1976)

Csak ülök és mesélek (1976, Vitray Tamás sorozata)

Színházi album (1978, szerkesztő: Virág Katalin)

Művészeti magazin (1978, szerkesztő: D. Fehér Zsuzsa)

Megkérdeztük a minisztert (1978, szerkesztő: Bán János)

Nézőpont (1978, szerkesztő: Érdi Sándor)

Ólombetűs vallomások (1978, szerkesztő: Radványi Dezső)

Magyar tudósok (1978, szerkesztő: Kardos István)

Nyitott könyv (1978, szerkesztő: Katkó István)

Világszínpad (1978, szerkesztő: Elbert János)

Kapcsoltam (1978, Vitray Tamás, majd Rózsa György vetélkedője)

{III-489.} Unokáink sem fogják látni (1978, Ráday Mihály városvédő műsora)

Felkínálom (újítások és találmányok megvalósulását segítő műsor, szerkesztő: Pomezansky György)

Végjáték a Duna mentén (a Századunk c. sorozat folytatása 1981-től, II. világháború utolsó periódusáról, rend.: Bokor Péter)

Hatvanhat (1981, szerkesztő: Bán János, politikai vitaműsor)

Ablak (1981, szolgáltató műsor)

Kalendárium (1981, életmódmagazin)

Téli falusi esték (1981)

Másfél millió lépés Magyarországon (1981, Rockenbauer Pál sorozata az országos Kék túra útvonalról)

Beszédtéma – beszéljünk róla! (1981, Balogh Mária szociológiai problémákat felvető sorozata)

Képmagnósok figyelem (1981, a videokultúráról)

Reflektor (1982, érdekvédelmi magazin, szerkesztő-műsorvezető: Ilkei Csaba; később Új reflektor Magazin címmel)

A 2. magyar hadsereg a Donnál (1983, Sára Sándor sorozata; az első filmek bemutatása után a folytatást politikai okokból letiltották)

Tükörben (1984, önismereti sorozat)

Focisuli (1985, oktatók: Fenyvesi Máté és Göröcs János)

Tájkép (1986, környezetvédelmi magazin)

Agrárvilág (1986)

Iparvilág (1986)

Szia Mami (1986-tól, kismamák havi sorozata)

Magyarul, emberül (1986, beszédművelő akció )

Olvasólámpa (1986, irodalmi sorozat, szerkesztő: Czigány György)

(M)érték (1987, gazdaságpolitikai sorozat)

Csengetés (1987, az iskola és a család kapcsolatáról)

Más-kép (1987, ifjúsági magazin)

Új hullám (1987, ifjúsági magazin)

Gondolkodó (1987, tudományos magazin)

Családi torna (1987)

Családi vasárnap (1987)

Szombat esti vers (1987)

A hét műtárgya (1987)

Van öt perce? (1987, komolyzenei sorozat)

Teledoktor (1987, egészségügyi sorozat)

Club 2000 (1988, „a jövő évezred műsora”)

Tévémagiszter (1989, tudományos magazin)

A kölcsönkapott Föld (1989, ökológiai sorozat)

07 magazin (1989, bűnüldöző műsor)

Menedzser magazin (1990)

Helló, világ! (1991, idegenforgalmi, utazást propagáló műsor, vezető: Vinkó József)

Az én mozim (1991, Friderikusz Sándor komoly hangvételű interjú-sorozata)

Civil kurázsi (1992, „a tevékeny polgárok magazinja”)

Hőmérő (1993, Havas Henrik közéleti sorozata)

Frici, a vállalkozó szellem (1993, Szentmihályi Szabó Péter és Szuhay Balázs forgatókönyvéből készült 30 részes sorozat)

Leporelló (1994, vasárnap délelőtti magazin)

Úton (1995, Európa-magazin)

Tízórai (1995, szolgáltató magazin hétköznap délelőttönként)

hANGOLka (1995, angol nyelvtanító sorozat, szerkesztő: Szabados Mária)

Éjjeli menedék (1995, értelmiségi rétegműsor)

Ön dönt (1996, Horvát János sorozata)

Négyszázezer nap (1996, nemzetünk múltja a Kárpát-medencében)

Álljunk meg egy szóra! (Grétsy László és Vágó István nyelvvédő műsora, 1997-ben 500. adásához érkezett)

Találjuk ki Magyarországot! (1997, Hankiss Elemér sorozata)

Publikum (1997, kulturális magazin)

Mélyvíz (1997, éjszakai vitaműsor aktuális kérdésekről)

Világkép (1997, külpolitikai magazin)

Nyitott száj (1997, Juszt László vitaműsora)

Éljen a magyar! (1998, havi szórakoztató sorozat).

Tudóra (1998, népszerű tudományos távoktató műsor)

Szabad verseny (gazdasági magazin)

Kormányváró (a parlamenti, kormányzati munkával kapcsolatos információs műsor)

Desszert (Kepes András beszélgetőműsora)

Exkluzív (társasági életi magazin)

Úton (Európa magazin)

Szombat este (szórakoztató műsor)

Showbálvány (egy-egy korábbi évre visszatekintő, szombat esti szórakoztató műsor)

Ezredvégi beszélgetés (tudósokat bemutató sorozat)

Tonik (szórakoztató magazin)

{III-490.} Ifjúsági és gyermekműsorok

Az első ifjúsági tévéjáték, Hegyi Füstös István Hétpróbás legény c. mesejátéka 1958 januárjában került adásba (rend.: Szőnyi G. Sándor). 1959-ben az ifjúságot érintő időszerű kérdésekkel foglalkozott a Nyílt tárgyalás c. sorozat; első témája a fiatalok az éjszakában. Az esztendő két újdonsága: a Nem boszorkányság, technika! és a Tánctanfolyam.

1962 novemberétől állandósult a TV mesekönyve, és 1963. április 15-étől mossa fogát minden este a tévémaci. 1964-ben került képernyőre Örsi Ferenc folytatásos ifjúsági filmje, A Tenkes kapitánya (rend.: Fejér Tamás). A kisebbek kedvencei voltak a Futrinka utcából Böbe baba, Cicamica és Morzsi kutya. Évekig tartó, igen népszerű sorozat indult Halló fiúk, halló lányok! címmel. 1966-ban ismertük meg a Zseb-tévé műsorvezetőjét, Móka Mikit, azaz Levente Pétert. 1967-ben kezdődött Fejér Tamás új sorozata, a Fekete István regényéből készült Tüskevár. 1968-ban újabb nagy sikerű sorozat született, amelyet Móra Ferenc Kincskereső kisködmönéből Katkics Ilona rendezett.

1969-től két évtizeden át népszerű volt Vargha Balázs író-irodalomtörténész Fabula-sorozata barátságról, szerelemről, tanulásról, pénzről. Ebben a szerző kötetlen beszélgetéseket folytatott a stúdióba hívott 13–14 éves fiatalokkal. 1970-től a falusi és tanyai kisiskolásokhoz szólt a Nyitnikék. 1977-ben indult a Fiatalok órája (szerkesztő: Peták István). Ebben az évben került a képernyőre Csukás István Süsü a sárkánya és Mándy Iván Csutakja. 1984-ben „tinédzser randevú” jelentkezett a képernyőn Mi, ti, ők címmel. 1985-ben pályaválasztási tanácsadósorozat indult Mi legyek? címmel. 1986-ban élő adásban jelentkezett a rádiózásról szóló, népszerű Perpetuum mobile sorozat. A gyermekműsorok Kőszegen megrendezett szemléjén 23 film közül Csukás István–Szabó Attila: Süsü csapdába esik c. meséje kapta a kritikusok díját.

1986-ban Sztárok a gyermekekért címmel nagyszabású nemzetközi gálaestet tartottak a battonyai S.O.S. Gyermekfalu javára. 1987 ifjúsági műsorai: Körmönfontoló, Idesüss. A Családi körben végre szó eshetett a fiatalok kábítószerezésének terjedéséről. 1988 újdonságai: Napraforgó (gyermekmagazin), Garázs (veszélyeztetett fiataloknak), Térkép és útravaló (útikalauz), Az illem nyomában. 1991-től gyermekeknek szóló új sorozat a Kacagóra, Sára Bernadette és Cseke Péter műsorvezetésével.

1995-től minden május elején Aranyág címmel hatórás, jótékony célú gálaestet közvetít a TV 1. A nézők a műsor alatt adományaikat ajánlhatnak fel a beteg gyerekek javára. Már az első évben 44 millió forint gyűlt össze, s az adományok öszege 1998-ban meghaladta a 200 milliót.

Vetélkedők

1958. június 17-én vívták az első, Csak könyvsorsjeggyel c. vetélkedőt a Fővárosi Operettszínházban; fődíja egy tévékészülék, nyertese: Antal Imre zeneművészeti főiskolás volt. Az első televíziós stúdió-fejtörő játék a Vajh ki ő? játékvezetője: Darvas Szilárd. Ugyanebben az évben Ne nevess korán és Zenés fejtörő címmel (zsűrijében Ádám Jenővel és Újfalussy Józseffel) is rendeztek vetélkedőt.

1961-ben hirdették meg az első Ki mit tud?-ot. A győztesek jutalma: helsinki utazás és szereplés a Világifjúsági Találkozón. A kategóriagyőztesek: Németh Imre (versmondás), Gloviczky Péter (bűvész), Bakacsi Béla (ének); különdíjasok: Angyal János (parodista) és Hacki Tamás (füttyművész); a közönség kedvencei: a két gézengúz (Koncz Zsuzsa és Gergely Ágnes), valamint a Pintér Gábor–Kern András parodistapár. Az 1962. évi második Ki mit {III-491.} tud? győztesei: Supala Kolos (ének), Keveházi Gyöngyi (zongora), Mlinarik József (versmondó), Sztevanovity Zorán (dalénekes,) Szegedi Molnár Géza (parodista) és a Szilágyi Erzsébet gimnázium kamaratriója. 1965-ben többek között a pécsi Bóbita bábegyüttes és Ungár Anikó bűvész került az első helyre. 1968 a Ki mit tud?-ok történetének csúcsa; a harmadik elődöntő után több mint százezer szavazat érkezett a versenyzőkre. 1983-ban rendezték a hetedik Ki mit tud?-ot. 1988-ban új kategóriákban – amatőrfilm, video – is kiírták a versenyt. 1996. augusztus végétől november közepéig tartottak a X. Ki mit tud? versenyei.

Az Irodalmi klub és az Oszkár tudja után 1962-ben új kvízműsor jelentkezett, a Filmbarátok Köre. 1966-ban meghirdették a fiatal esztergályosok versenyét Ki minek mestere? címmel.

Az első, 1962. évi Ki miben tudós? nyertesei: Hámory Gyula (biológia), Vámos György (földrajz), Bejczi Miklós és Rudas László (történelem), Perjés Zoltán és Szegi András (fizika). Az 1964. évi Ki miben tudós? győztesei: Kosztolányi Péter (kémia), Táczy Miklós (történelem), Haraszti György (irodalom), Gerencsér László és Pelikán József (matematika). Az első és második helyezettek mentesültek az egyetemi felvételi vizsga alól. 1966-ban Balicza Iván (biológia), Marossy Kálmán (kémia), Kabai László (fizika) és Lovász László (matematika) szerezte meg az első helyezéseket. 1967-ben történelemből, biológiából, matematikából, 1972-ben történelemből és fizikából, 1983-ban történelemből és matematikából, 1985-ben irodalomból rendeztek Ki miben tudós?-versenyt.

1964 augusztusában ért véget az első Riporter kerestetik; a győztes Horvát János, a második helyezett Moldoványi Ákos lett. Az 1967. évi riporterverseny döntőjén elektromos energiafogyasztók bekapcsolásával szavazott az ország az 1. helyezett Tóth Károlyra, a 2. Merényi Csabára, a 3. Csengey Ildikóra és a 4. Wisinger Istvánra. Az 1971. évi vetélkedő győztese: Feledy Péter. 1975-ben az Arany mikrofont Puch Tamás nyerte el, Nagy László, Déri János, Hortobágyi Éva és Csurgay Judit előtt.

1967-ben új világirodalmi társasjátékot hirdettek Földönjáró csillagok címmel, s új irodalmi vetélkedő is indult (A játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni?). 1968 decemberében kezdődött a budapesti kerületek nagyszabású vetélkedője, a Fekete-fehér – igen, nem. 1970-ben három egyetem csapata vett részt A kocka el van vetve c. zenés társasjátékban. A Pályabelépő c. sportriporter-pályázatra több mint ötezren jelentkeztek; itt debütált többek között Knézy Jenő.

1977 új vetélkedői: Soha jobb kor, Lehet egy kérdéssel több?, Fő a feje, Most mutasd meg! Országos esemény volt a Röpülj, páva! c., nyolc hónapon át tartó népzenei vetélkedő. 1978-ban kezdődött és nyomban népszerű lett a Játék a betűkkel, Egri János műsora. 1981-ben Egri János új, tréfás kvízjátékot indított a Fele sem igaz! címmel. 1986-ban honismereti vetélkedőt rendeztek. Az 1986-ban meghirdetett Liszt műveltségi verseny témája: „az irodalom és a képzőművészet ihletése az életműben”. 1989 újdonsága a Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! c. műveltségi diákvetélkedő.

1991-ben, Széchenyi István születésének bicentenáriumán az MTV a Rádióval közösen a középiskolásoknak rendezett vetélkedősorozatot (Kortársunk, Széchenyi). Antal Imre új bűnügyi vetélkedőt vezetett Krimiben tudós címmel. 1993-tól látható a Szerencsekerék c. fejtörő játék, amely a német Glücksrad játék mintáját követi értékes nyereményekkel és sok információval. 1994-ben kiírták a Ki tud többet Magyarországról? c. honismereti játékot; húsz történelmi városunk csapata villantotta fel nemzeti értékeinket, városaink és megyéink {III-492.} szépségeit, eredményeit. Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb vetélkedője a Mindent vagy semmit, Vágó István vezetésével. 1995-ben Vitray Tamás Hogy is van ez? címmel indított sorozatot, amelyben mozgósítani kívánta a koncentrálókészséget, a logikus gondolkodást.

A szórakoztató és kabaréműsorok

Népszerűségük és magas nézettségük miatt a szórakoztató műsorok az 1980-as évek végéig a hatalom fokozott ellenőrzése mellett készültek. Az első években a szilveszteri kabarékat például az MSZMP Politikai és Központi Bizottságának képviselői „fogadták el”, saját, az aktuális bel- és külpolitikai állapotoknak megfelelő szempontjaik alapján. Az engedélyezett témaválaszték a hiánycikkekre, a fogyasztási javak és szolgáltatások minőségére, a bürokratikus szemlélet bírálatára korlátozódott. A kádári konszolidáció lassú tágulást engedélyezett e téren is: 1961–1962-től kezdődően Róna Tibor és Kellér Dezső, később Komlós János politikai kabaréiban már a soros áremelésekkel, a rossz állampolgári közérzettel, a dogmatikus maradványokkal is foglalkozhatott. 1964–1965-től a nómenklatura delegátusai már nem személyesen vettek részt a szilveszteri produkciók elfogadásán; nézeteiket az MTV mindenkori vezetői és az óvatoskodó szerkesztői öncenzúra révén érvényesítették. De főbenjáróbb kérdésekben még ekkor is gyakorolták a tűrés-tagadás elvét; 1972-ben például Gina Lollobrigida és a Kessler-nővérek meghívásához, dollárban fizetendő gázsijuk fedezéséhez Aczél György hozzájárulására volt szükség. A politikusok név szerinti említése a rendszerváltozásig tilos volt. 1980 után Árkus József szilveszteri Szuperbolája merészkedett olykor a szatirikus csipkelődés határáig. Az 1990-es évektől a tévé politikai kabaréja fokozatosan veszített jelentőségéből, ma már csak egy a szórakoztató produkciók sorában.

A politikamentes, énekes-táncos revüprodukciók az 1960-as évek első felében érték el fejlődésük csúcsát, elsősorban Deák István, Horváth Tivadar és Bednai Nándor rendezők akkoriban csillogónak mondható kiállítású sztárparádéiban. Szitányi András néhány produkciójában páratlan találékonysággal alkalmazta a korabeli tévétechnika vizuális trükkjeit. Az anyagi lehetőségek fogytával és az import show-műsorok beáramlásával fokozatosan csökkent a műfaj iránti igény is.

Másfél évtizede jelentkezik a képernyőn Szilágyi András szerkesztésében, az Antal Imre (a korábbi években Kudlik Júliával együtt) vezette Szeszélyes évszakok. Az 1990-es években Rózsa György (Top-show) és Friderikusz Sándor – stílusukban harsányabb – produkciói képviselik a szórakoztató műfajt.

A szórakoztató, vidám műsorok sora 1958-ban, a Karinthy Frigyes Hököm Színháza alapján készült összeállítással kezdődött; ez volt Apáthy Imre első tévés munkája. 1959-ben került képernyőre Kolozsvári Grandpierre Emil: Tartalékos vőlegény c. tévéjátéka (rend.: Deák István). 1961-ben Róna Tibor: Felnőtt játszótér c. szatíraestje (rend.: Deák István), már kifejezetten politikai kabaré volt. Vígjáték is színre került: Darvas Szilárd–Kolossa István: Mindenki gyanús c. műsora (rend.: Mihályfi Imre). 1962 januárjában kezdődött a Feleki Kamill-vezette nagy sikerű sorozat, a Tudni illik, hogy mi illik. 1964-ben Bogáti–Nádasi–Kaposy: Szombat esti ultiparti című dokumentum-szatírasorozatát (rend.: Marton Frigyes) a hetedik adás után a pártvezetés leállíttatta, azzal az indokkal, hogy a hibák fölemlegetése rosszul hat az állampolgárok közérzetére. Ettől kezdve a szerzői estek kerültek előtérbe: Tabi László: Egy {III-493.} pár papucs, Csizmarek Mátyás: Éjszaka is kézbesítendő, Tabi László: Emberek vagyunk, Vadnai László–Fedor Ágnes: Világos feladja, Bencsik Imre: Nagymama.

1966-ban történt az első kísérlet az önálló tévékabaré megteremtésére: A Rádió hullámhosszán érkezett (rend.: Kalmár András). 1967-ben Show hivatal indult (szerkesztő: Bánki László). Nagy siker aratott Gádor Béla: Othelló Gyulaházán c. vígjátéka (rend.: Zsurzs Éva). 1970-ben új, kritikusabb hangon szólalt meg Marton Frigyes és Kaposy Miklós Más lapra tartozik c. sajtókabaréja, a fővárosi újságok válogatott csapatainak közreműködésével. 1971-ben született, s máig közkedvelt a régebbi sikerek ismétlésére épülő kívánságműsor, az Önök kérték, mi teljesítjük (szerkesztő: Búzáné Fábri Éva).

1975 nagy sikere Romhányi József–Nepp József–Ternovszky Béla 26 részes rajzfilmsorozata, a Kérem a következőt! 1976-ban Szamos Rudolf írta meg Kántor, a híres nyomozókutya kalandjait, és ekkortól jelentkezett Kállai István–Bednai Nándor új, szombat esti szórakoztató sorozata (Van egy fantasztikus ötlete?). 1981-től havonta látható a Vidám Színpad közönsége előtt rögzített Telepódium.

1983-tól magyar „rekordokat” mutat be a Leg… leg…leg… c. vidám játék, Rózsa György műsora. 1985-től Farkasházy Tivadar új stílusú tévékabarékat szerkeszt. Első bemutatói: Telepohár, Televáró – utóbbi a Nyugati Pályaudvarról. Ugyanő keserűbb hangvételű, politizáló sorozatot is kezdett, de a Megengedett sebességet néhány adás után levették a műsorról.

1985-ben Vitray Tamás kísérletet tett a Nyugaton bevált talk-show-k meghonosítására. Az első adások a Tóksóra magyarított címmel kerültek a közönség elé, de az indulatos kritikák nyomán a továbbiak a Telefere címet viselték. 1990-ben Vitray Tamás új társasjátéka – művészpalántákkal és szüleikkel – az Apád-anyád idejöjjön. Magas nézettséget értek el Vitray 1992-ben indult, 60 perces adásai, a Töltsön velem egy estét!-sorozat.

1987-ben megkezdődött a Szomszédok c. „teleregény” kéthetenként folytatódó sorozata. Czető Bernát László ötlete nyomán Horváth Ádám rendező maga írja is az egyes folytatásokat. 1988-ban hosszú mellőzés után képernyőre kerülhetett Zilahy Lajos: A házasságszédelgő c. bohózata. Az 1990-ben elindított Alpok-Adria magazin az első állandó műsor, amelyet műholdon is rendszeresen továbbítottak. 1991-től Rózsa György szerkeszti, Gárdos Péter rendezi, Kern András vezeti az egymástól elszakadt hajdanvolt szerelmeseket meglepetésszerűen újra találkoztató Első szerelem c. műsort. 1992-ben valóságos politikusok figurájára maszkírozott bábokkal megindult az Uborka c., havonta jelentkező szatírasorozat; a népes szerzőgárda tréfáiból összeállított 20 perces adásokat Bánki Iván irányítja.

1993-ban indult Sugár Ágnes és Radványi Dorottya közönségjátéka (A férfi, aki tetszik nekünk). Ebben az évben Magyarország is bekepcsolódott a Játék határok nélkül c. nemzetközi vetélkedőbe.

1994-ben Mámor címmel erotikus műsort sugároztak szombat éjszakánként, de az alacsony színvonal és az egyöntetűen negatív fogadtatás miatt rövidesen abbahagyták. Folytatódott viszont a Magyarok a világ filmgyártásában sorozat. Népszerűek a csütörtök esténként sugárzott Kisváros epizódjai. Vámos Miklós Lehetetlen c., nagy sikerű sorozata 80 adás után, 1998 elején az író kérésére ért véget.

A nézők kedvencévé vált Kepes András beszélgetőműsora, a Desszert, nem aratott viszont osztatlan elismerést a 14 részes szórakoztató sorozat, a Patika (forgatókönyvíró: Nógrádi Gábor és Kardos G. György, rend. és főszereplő: {III-494.} Koltai Róbert). 1995-től hetente jelentkezik a Familia Kft. c. szappanopera (rend. és producer: Gát György). Folytatódott az Öregberény c. szórakoztató sorozat (írói: Bertha Bulcsu, Békés Pál, Görgey Gábor, Szakonyi Károly és Szabó Illés, rend.: Málnay Levente).

1996. február 1-jén, több hónapos huzavona után újra indult a Friderikusz show, és elkezdődött Frei Tamás Dossziéja. Februárban indult Selmeczi Tibor show-ja, a Parabola helyébe lépett Szatelit, amely politikusokkal, humoristákkal, körkérdéssel, fórummal, hírekkel kombinált, erőteljesen politizáló szatirikus műsor. 1997-től Gárdos Péter rendezi, Szilágyi János vezeti a Showbálvány c., havi rendszerességű sorozatot, amelyben „újra felfedezik” egy-egy – sorsolással kiválasztott – esztendő eseményeit, vicceit, filmhíradóit, hirdetéseit, érdekes személyiségeit.

Politikai műsorok

1957. június 2-án jelentkezett először a Televízió Képes Híradója (szerkesztő: Matúz Józsefné). 1959 januárjától három éven át volt műsoron a tévé vasárnapi képes hetilapja, az Élőújság. Mindkét műsor szigorú pártirányítás alatt állt, tartalmát, stílusát az ún. APO (a párt agitációs és propaganda osztálya) határozta meg. A külhoni események említése kizárólag a szovjet rituálé alapján történhetett: a „baráti” országokból csak pozitív töltetű tudósítások érkeztek, a vasfüggönyön kívülről zömmel a sztrájkokról, tüntetésekről, rendőri brutalitásról filmezett képsorokat vettük át. Kötelező volt a szovjet TASZSZ hírügynökség jelentéseinek szinte szó szerinti idézése. A szovjet–kínai, szovjet–albán viszályról, a Ceasescu-rendszer embertelenségéről, a határainkon kívül élő magyarokról nem eshetett szó. Csehszlovákia, illetve Afganisztán lerohanásáról, majd a lengyelországi szükségállapot bevezetéséről is csak a moszkvai álláspontot lehetett ismertetni. A hazai események megjelenítésére is a hivatalos protokoll előírásai nehezedtek. Repülőtéri érkezések, parlamenti ceremóniák, élvonalbeli politikusok – a Tájékoztatási Hivatal által láttamozott – megnyilatkozásai és előírt kampányhírek töltötték ki a műsoridő nagy részét. Átadási és avatási ünnepségek, termelési riportok, a kollektivizált mezőgazdaság eredményességét dicsőitő tudósítások következtek a mindenkori fontossági sorrendben. Üdítő áttörésnek számított, hogy az 1970-es évek elejétől adásba kerülhetett egy-egy kritikus észrevétel a kereskedelem, a házkezelés, a rossz minőségű gyártmányok vagy a hivatali huzavona jellemzőiről.

1959 márciusában közvetítettek először filmjelentést a Parlament üléséről. 1962 decemberében született a külpolitika kísérőjelenségeivel, furcsaságaival, pikantériáival, pletykáival foglalkozó Parabola. 1968. szeptember 17-én (négy héttel a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába történt beözönlése után) került sor a Fórum első, 90 perces adására. Ebben a nézők az előre közölt telefonszámokon kérdéseket tehettek fel a megadott témakörökben a meghívott közéleti személyiségeknek, szakértőknek. Az adásidőből kiszorult (vagy kényesebb) kérdésekre később a napilapokban válaszoltak az illetékesek. A Hét első adása 1970. október 11-én volt; a politikai magazin a hivatalos álláspontra támaszkodva elemezte az aktuális témákat. 1974-től a Híradó már napi három kiadásban jelentkezett. 1978 januárjának szenzációja a Szent Korona ünnepélyes hazatérésének közvetítése volt az Országházból.

A késő kádárizmusban az MTV működésére is erősen kihatott, hogy országszerte kiépültek a hitbizományok és a patrónus-kliens kapcsolatok. Az állampárti televízió lényege, hogy a hatalmon {III-495.} lévők szándéka szerinti propagandaintézményként működött. Ez a szándék azonban az 1980-as években egyre inkább csak közvetve érvényesült. Az MTV fokozatosan fontos kulturális intézménnyé vált, és még a tájékoztatás terén is megpróbálta hébe-hóba és nagyon óvatosan áttörni a hazugság, a mellébeszélés, vagy a hallgatás falát. Az 1980-as évek végén a patrónusok elbizonytalanodásával vagy egymás elleni kijátszásával néhányan már némi függetlenségre is szert tehettek.

1982-ben indult a Hírháttér, amelyben némileg szabadabb nézetek, vélemények is helyet kaphattak a közérdekű kérdésekről. Különböző műsorokban viták sorozata hangzott el a bős–nagymarosi vízierőmű felépítéséről; 1988-ban már helyszíni közvetítés volt látható az Országgyűlés ülésterméből a vízlépcsővitáról. 1989-től éjfél körüli adásidőben rendszeresen jelentkezett a TV 2-n a Napzárta; az élő adás aktuális vendége, témája gyakran szolgált politikai szenzációkkal. 1989. június 16-án a nézők végigkövethették Nagy Imre és kivégzett társai búcsúztatását, újratemetését. Az 1990. évi országgyűlési képviselő-választások előtt a 12, országos listát is állító párt egy-egy órában vitathatta meg programját. A Választás 90 c. élő műsort a szavazás napjának estéjétől a nem hivatalos eredmény kihirdetéséig Baló György vezette. Június első napjaiban több műsorban is megemlékeztek a trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról. 1991-től Parlamenti napló címmel állandósultak a közvetítések az Országgyűlés munkanapjairól. 1992-ben Össztűz címmel politikai vitasorozat indult (műsorvezetői: Vitray Tamás, Betlen János, Havas Henrik). 1994-ben a TV 2-n Objektív címmel háttérműsor indult aktuális eseményekről (főszerkesztő: Bánó András). Az év végén – politikai viták közepette – megszűnő műsort az egy témával foglalkozó Aktuális váltotta fel (főszerkesztő: Heltai Péter, műsorvezetők: Betlen János, Bocskay Zsolt, Lovas Zoltán). 1997. november 5-én, Benda László vezetésével Világkép c. külpolitikai háttérmagazin indult.

Az MTV regionális, kisebbségi és határon túli szerkesztőségének (jelenlegi vezetője Belénessy Csaba) állandó adásai 1998-ban: hétfőtől szombatig Határtól határig címmel híradószerű válogatás a körzeti stúdiók hírműsoraiból, hétfőtől-csütörtökig Magyarország ma címmel 25–25 perces riportműsorok, nagyobb lélegzetű filmek, összeállítások. A kisebbségi (cigány, szlovák, szerb, román, horvát, szlovén, német) műsorok kora délutánonként kerülnek képernyőre; minden hónap utolsó csütörtökjén jelentkezik az 50 perces Rondó, a lengyelekkel, görögökkel, örményekkel, ruszinokkal és bolgárokkal foglalkozó kisebbségi magazin. Fejlődést jelent, hogy mindez a TV 2. csatornán, a műholdas adás segítségével a határon túl is látható. A Magyar ház a regionális műsorokat fogja össze; ilyen pl. a 30 perces Palackposta (válogatás a határon túli tévés műhelyek munkáiból) és a Vándorélet, amely öt ország magyarjairól szól. A Kézfogás a határon túli gazdasági viszonyokat ismerteti, a Szórvány a diaszpórában élő magyarokról szól.