A két világháború között

A háború utáni évtizedekre rányomta bélyegét a gazdasági dekonjunktúra, a Fővárosi Nagycirkusz műsoraiban is {III-649.} csak 1936-ban, Fényes igazgatása alatt volt észlelhető némi fellendülés. A két világháború között kevés külföldi nagy utazócirkusz látogatta meg az országot, általában németek: Krone, Busch, Sarrasani. A vezető magyar artisták ebben az időszakban is a világ nagy cirkuszaiban vállaltak szerződést, magyar specialitásnak tartották az attrakciónak számító ugródeszkacsoportot, melyben világszámok születtek (Göndör, Faludi, Hortobágyi), Feldmann László (kesztyű nélküli) egyujjas kézállása originális produkciónak számított, világhíresség volt Corodini (Göndör Miklós) bűvész, Baldio toronykötélszámával csúcsteljesítményt produkált.

A II. világháború előtt három jelentős magyar cirkusz utazott az országban: a Gazdag, a Donnert és a Czája. Ezek jól felszerelt családi vállalkozások voltak, a műsor nagyobbik felét kitevő szerződtetett artisták közt szép számban akadtak külföldiek is. A nagycirkuszok mellett hozzávetőleg 20 kisebb, 16–20 méter átmérőjű kétárbocos (maszt), 250–500 főt befogadó komédiás cirkuszt tudott eltartani az ország, amelyek családi műsort mutattak be egy-két szerződtetett számmal kiegészítve. Az elbeszélések és fényképek alapján azt lehet mondani, hogy az előadások szakmai színvonala általában fölötte állt napjaink legtöbb hasonló nagyságú cirkuszműsorának. A családban sok gyerek volt, akik kiskoruktól fogva a manézsban dolgoztak, és igen hatékony alapképzésben részesültek. Természetes volt, hogy legalább két-három számban dolgozzanak, hangszeren (rendszerint trombitán) játsszanak és táncoljanak. Minden társulat repertoárján tucatnyi egyfelvonásos (Cigányok a Bakonyban, Álarcosbál, Drótostót, Iskolás, Subagazda, A kikopott grófné, Vencel, az ügyetlen szolga, Az igazgató úr vacsorája), illetve. entré (bohócszám) szerepelt (méz-, szobor-, trombita-, létra-, álom-, tódelebendik-, halál-entré stb). A következő komédiás családok között nagy számban vannak olyanok, amelyek tagjai a későbbi évtizedekben a világ nagy cirkuszaiban kiváló számokkal dolgoztak, esetleg állami kitüntetésekben részesültek: Antalek, Axt, Ádám, Bíró, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Kratell, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Pikárd, Richter, Sallai, Schlingloff, Schneller, Tauz, Weisz, Wertheim.