A magyar csillagászati kutatás a II. világháború után | TARTALOM | A csillagászat oktatása Magyarországon |
A Kulin György által 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület működtette az 1947-ben, az egykori Uraniae helyén létrehozott Uránia Csillagvizsgálót, amely később TIT Uránia Csillagvizsgáló néven a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) kezelésébe került. A jelenleg Budapesti Planetáriumnak nevezett intézmény 1977-ben nyílt meg. A csillagászati ismeretterjesztést fontos feladatának tekintő, s az amatőr csillagászati mozgalmat támogató Kulin vezetésével 1964-ben megalakult a Csillagászat Baráti Köre.
Az 1990-es években az alábbi bemutató csillagvizsgálók, észlelőhelyek, illetve planetáriumok működnek: ALFA Csillagászati Megfigyelő és Kutató Állomás (Rónai-fennsík, Salgótarján közelében), Bajai Bemutató Csillagvizsgáló, Canis Maior Csillagvizsgáló (Nagykanizsa), Csepeli Csillagvizsgáló (Budapest), Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló (Szombathely), Haynald Obszervatórium (Kalocsa), Kecskeméti Planetárium, Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló (Gyula), Kurländer Ignác Észlelő- és Bemutatóhely (Balassagyarmat), Mimasz Bemutató Csillagvizsgáló (Vác), Mira Csillagvizsgáló (Nagyszénás), Miskolci Csillagvizsgáló, Nitrokémia Ipartelepek Bemutató Csillagvizsgálója (Balatonfűzfő), Pécsi Planetárium és Bemutató Csillagvizsgáló, Polaris Csillagvizsgáló (Budapest), Regiomontanus Csillagvizsgáló (Esztergom), Rudolftelepi Csillagvizsgáló, Szegedi Csillagvizsgáló, Szekszárdi Bemutató Csillagvizsgáló, SZIF Csillagász Klub {IV-56.} Bemutató Csillagvizsgáló (Győr), Tittel Pál Észlelő- és Bemutatóhely (Pásztó), Tatai Bemutató Csillagvizsgáló, Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló (Székesfehérvár), Uránia Csillagvizsgáló (Szolnok), Uránia Csillagvizsgáló (SalgótarjánGedőcz-tető), TIT Tatabányai Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Uránia Csillagvizsgáló és Megfigyelő Állomás (Kaposvár), Városi Csillagvizsgáló (Kiskunhalas).
Csillagászati Múzeum található Egerben Specula néven.
A magyarországi csillagászati kutatás komoly amatőrcsillagász háttérrel rendelkezik. Fontos kézikönyvek és megfigyelési adatgyűjtések születtek e témában (Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 12. Szerkesztette Mizsér Attila, Szőke Balázs. [1987]; Változócsillag katalógus. Szerkesztette Mizsér Attila. [1991]; Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerkesztette Mizsér Attila [1999]; stb.).
Számos egyesület, alapítvány, szakkör alakult, amelyek a csillagászat „civil szférá”-ját alkotják, pl.: Magyar Csillagászati Egyesület (Budapest; országszerte számos helyi csoporttal), Magyar Amatőrcsillagászati Társaság (Budapest), Albedo Amatőrcsillagász Klub (Zalaegerszeg), Astra Pécsi Csillagászati Egyesület (Pécs), Bajai Obszervatórium Alapítvány, Canis maior Klub (Nagykanizsa), Draco Csillagászati Egyesület (Bóly), Esztergomi Csillagászati Szakkör, Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület (Szombathely), Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Alapítvány (Szombathely), Halley Csillagász Szakkör (Oroszlány), Kopernikusz Csillagászati Alapítvány (Budapest), Magnitúdó Amatőrcsillagász Klub (Debrecen), Orion Amatőrcsillagász Klub (Kaposvár), Regiomontanus Csillagászati Klub (Esztergom), SZIF Csillagász Klub (Győr), Tatai Csillagász Szakkör, Nógrád megyei Csillagászati Alapítvány (Salgótarján), Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány, Szekszárdi Csillagászati Szakkör, Vega Csillagászati Egyesület (Zalaegerszeg), Veszprémi Csillagászati Szakkör; iskolai szakkör működik Budapesten az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, az Evangélikus Gimnáziumban, Balassagyarmaton a Dózsa György Általános Iskolában és az Új iskolában stb., TIT-tagszervezet van Tatabányán, Pécsen)
A magyar csillagászati kutatás a II. világháború után | TARTALOM | A csillagászat oktatása Magyarországon |