Újrakezdés?

1945-ben új munkatársakkal és a megmaradt műszerekkel kezdték a munkát, de a szovjet hadsereg a teljes felszerelést {IV-91.} eltulajdonította. 1945 nyarán ismét szinte elölről kellett kezdeni a kutatást, csak a tapasztalatok maradtak meg. Decemberre sikerült az új Hold-radar kísérletet összeállítani. A körülmények (gyári és városi zajok) miatt a kísérleteket csak éjszaka lehetett folytatni. 1946. február 6-án kétséget kizáróan sikerült a Holdról visszavert radarjelet azonosítani. Az amerikaiak 1946. január 10-én végrehajtott sikeres kísérletéről csak később értesültek. A tudománytörténet mindkét kísérletet független és első kísérletként tartja számon. A Rákosi-korszak kezdetén Bay Zoltán az ország elhagyása mellett döntött, pedig felajánlották neki a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét és a magyar haditechnika vezetését. A washingtoni George Washington Egyetem tanára, majd az USA méréstudományi intézetének (National Bureau of Standards) vezető fizikusa lett. Itt jelentette be 1983-ban nemzetközileg is elfogadott, fénysebességre alapított méter-definícióját. A Hold-radar kísérlet jelfeldolgozás-elméletében alapvető munkát végzett Simonyi Károly, Dallos György és sok más tudós és elektromérnök is.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizika Tanszékét vezető Békésy György (1899–1972) 1946–1947-ben Svédországba kapott ösztöndíjat, ahol itthoni kutatásai alapján audiométert fejlesztett ki. Békésy 1923-tól 1946-ig a Posta Kísérleti Állomáson a telefonvonalak javítása érdekében végzett kutatásokat, feltárta, hogy miként alakul át az inger az agyban feldolgozandó jellé. Kutatásait az USA-ban folytatta. 1961-ben – elsősorban még Magyarországon elért eredményeiért – orvostudományi és fiziológiai Nobel-díjat kapott. – 1947-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az MTA-t is szovjet mintára akarják átszervezni. Bay Zoltán, Szent-Györgyi Albert és Gombás Pál elhagyták az országot (Gombás hamarosan visszatért).