Helyzetkép a századfordulón

A távíró feltalálásával és hazai bevezetésével kezdődött a hazai távközlés a 19. században, ha nem tekintjük távközlésnek azokat a szemaforos, zászlós jelzésátviteleket, amelyeket még korábban alkalmaztak. Az Osztrák–Magyar Monarchia területén az első távíróvonal a Bécs–Brünn vasút mentén épült, 1846. december 19-én nyitották meg. A távírószolgálat gyorsan terjedt, 1848. június 12-én Pozsonyt kötötték be a távíróhálózatba. 1850-től kezdve pedig Magyarország teljes területén folyamatosan épültek a távíróvonalak és létesültek a távíróállomások. A döntő változás 1867 után következett be. Az osztrák tőke Magyarországon is elkezdett terjeszkedni és ezzel egyidejűleg a távközlési szolgáltatás is szervezett kereteket kapott. Budapesten 1881. május 1-jén megnyitották az első hazai nyilvános távbeszélő-központot, Puskás Ferenc találmányát. 1882. február 1-jén megindult a távbeszélő-forgalom. Megjelent a telefonnévsor, amelyben 240 előfizető szerepelt.

Az ipar területén az első jelentős lépés az volt, amikor Weyrich Ágost és Weimer Vilmos külföldi műszerészek alkalmazásával és magyar fiatalok kiképzésével megkezdték a távírókészülékek gyártását. Az első magyar vállalatot Egger Béla alapította (1874), aki minden távírdai felszerelést gyártott és árusított. Két évvel később Neuhold János megalapította a Telefongyár Rt. elődjét.

A századfordulóra kialakultak a távközlés területén működő vállalatok. Jelentős eseménye volt ennek a fejlődésnek a millenniumi ünnepségek megrendezése. 1896-ban Budapesten rendezték a II. távíró értekezletet 46 ország részvételével. A millenniumi kiállításon mutatta be Pollák Antal és Virág József a 600 szó/perc sebességgel működő gyorstávírót, amelyet Budapest–Temesvár és Budapest–Berlin között helyeztek üzembe. 1900-ban már 500 telefonközpont működött, amelybe közel 30 ezer előfizetőt kötöttek be. A századfordulón kb. 5 ezer nyomvonal-kilométer összeköttetést építettek ki, amelyre 75 ezer km huzalt feszítettek ki. Elkészült a távíró- és távbeszélő-hálózat egész országot befedő rendszere. Baross Gábor előrelátó fejlesztéspolitikája következtében egyesítették a postát és a távközlést, megváltották a magántulajdonban lévő eszközöket és egységes állami szolgáltatást hoztak létre. 1891-ben, Anglia után a világon másodikként, létrehozták a Posta Kísérleti Állomást, amely fejlesztési és kutatási hátteret biztosított.