A mértékegységek

A természettudományos megismerés alapja a mérés. Minden elméletnek csak a közvetlenül vagy közvetve történő mérés igazolhatja létjogosultságát. A mérés lényege, hogy a mérendő jellemzőt valamely önkényesen választott egységhez hasonlítjuk. Az első mértékegységek vagy inkább mértékek az emberi testrészekhez (hüvelyk, láb), vagy tárolásra használt tárgyakhoz (véka, akó) kötődtek. Az 1600-as években merült fel először a gondolat, hogy a mértékeket természeti állandókból határozzák meg. Ezen logikus gondolat megvalósítása több száz évig váratott magára.

A régi mértékegységek az egyes országokban és különböző szakmákban egymástól függetlenül alakultak ki. Az Egyesült Királyságban, az USA-ban és a Brit Nemzetközösség több országában például még ma is angolszász egységeket is használnak. Ezek európai szemmel igen szövevényes rendszert alkotnak, mert az egyes mennyiségek különböző egységei között nem decimális az átszámítás, például 1 yard = 3 feet = 36 inches = 0,814 m. Az egységesség hiánya súlyos problémákat okozott a nemzetközi kereskedelemben és az ipari kooperációban. A termékeket ugyanis minden országban úgy tervezik és gyártják, hogy jellemzőik az ott használt mértékegységekben mérve célszerűen használható, kerek egész számok legyenek. A tudomány és a technika fejlődése végül elkerülhetetlenné tette a mértékegységek nemzetközi egységesítését és szakmák szerinti harmonizálását. Karl Friedrich Gauss (1777–1855) német matematikus, Bolyai Farkas ifjúkori barátja hívta fel a figyelmet elsőként az egységes mértékegységrendszer megteremtésének lehetőségére. Az általa javasolt három alapegységre (hosszúság, tömeg és idő) épülő rendszer kidolgozása 1790-ben kezdődött meg a francia nemzetgyűlés javaslata alapján. 1875-ben 18 állam részvételével Párizsban írták alá a Nemzetközi Méteregyezményt. Ezt követően sorra dolgozták ki a különböző mértékegységrendszereket a különböző tudományágak igényeinek megfelelően. A következő nagy lépés 1960-ban történt, ekkor fogadta el a Conférance Générale des Poids et Mésures az első átfogó, egységes, nemzetközi mértékegységrendszert, amely a Systeme International d’ Unités (SI) nevet kapta. Az SI mértékegységrendszer kidolgozásakor a legkülönbözőbb szakmák nemzetközi szervezetei működtek együtt, ez biztosította a rendszer egységes elfogadását, és remélhetőleg biztosítani fogja egységes használatát. Az SI valamennyi egységét hét alapegységből lehet származtatni. Az alap- és kiegészítőegységek képezik a mértékegységrendszer alapját, ezért igen fontos hogy ezeket nagy pontosságú, állandó értékű etalonokkal adják meg. Az SI-alapegységek közül a kilogramm-alapegység (tömegegység) nemzetközi etalonja a Párizs mellett fekvő Sèvres-ben őrzött platina-irídium henger. A többi hat SI alapegységet fizikai kísérletek alapján határozták meg. A méter legújabb, nemzetközileg elfogadott definícióját Bay Zoltán alkotta meg.