A geodézia és kartográfia tudományos kiadványai, gyűjteményei

Önálló mű viszonylag kevés jelent meg, ezek közül a fontosabbak a következők: Oltvay: Geodézia, Sárközy: Geodézia (1984); Teleki Pál: Atlasz a japán szigetek kartográfia történetéhez. (1909); Fodor Ferenc: A magyar térképírás. (1952–1954); Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon. 1820–1920. (1958), A magyar földmérés. 1890–1920. (1970); Irmédi-Molnár László: Térképalkotás. (1970); Magyar földmérők arcképcsarnoka. Szerkesztette Raum Frigyes. (1976); Többnyelvű kartográfiai automatizálási értelmező szótár. Szerkesztette {IV-404.} Csáti Ernő. (1976); Dr. Rédey István. 1898–1968. Emlékkiadvány. Szerkesztette Karsay Ferenc–Németh Ferenc. (1978); Rátóti Benő: Gyakorlati térképszerkesztés, térképtervezés. (1979); Stegena Lajos: Térképtörténet. (1980, 1981, 1985); Bak Antal és társai: Magyarország az űrből. (1981); Magyar geodéziai és kartográfiai irodalom. Szerkesztette Karsay Ferenc. (1983); Klinghammer István–Papp-Váry Árpád: Földünk tükre a térkép. (1983); Domokos Györgyné: Távérzékelés a műszaki gyakorlatban. (1984); Raum Frigyes: A magyarországi földmérők és térképészek fontosabb életrajzi adatai. (1987); Stegena Lajos: Vetülettan. (1988); A magyar földmérés és térképészet története. I–IX. Sorozat. Szerkesztette Joó István–Raum Frigyes. (1990–1997); Hrenkó Pál–Balla János: A magyar katonai térképészet története. I–II. (1991, 1992); Kisari Balla György: Kogutowicz Manó térképei. (1995); Klinghammer István–Pápay Gyula–Török Zsolt: Kartográfiatörténet. (1995); Katonai térképek krónikája. (1997); Németh Ferenc: A magyarországi erdőfelmérés története. (1998); Stegena Lajos: Térképészetünk kezdetei. (1998), Tudományos térképezés a Kárpát-medencében 1918 előtt. (1998); Geodéziai kézikönyv. III. Szerkesztette Hazay István; Kartográfiai értelmező szótár. Szerkesztette Földi Ervin.

Jelentősebb tematikus térképek: Fodor Ferenc: Magyarország gazdaságföldrajzi térképe. (1920); Kogutowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe. (1927); Illyefalvy Lajos: A Székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban. (1933); ifj. Lóczy Lajos: Magyarország geofizikai és tektonikai vázlata (1939); Rónai András: Közép-Európa atlasz. (1945).

A kartográfia szakfolyóirata 1930–1950 között a Térképészeti Közlöny volt. Az 1965–1993 között megjelent Cartactual a világon az egyetlen olyan folyóirat volt, amely a Földünkön végbemenő, térképi tartalmat módosító változásról térképes formában adott hírt. Térképei bemutatták a közigazgatási határváltozásokat, az új utak futását, az új víztározók elhelyezkedését, a jelentősebb új ipari üzemek létesítését stb. Az 1949-ben indult Geodézia és Kartográfia neve 1955-ig Földméréstani Közlemények volt. A Térképtudományi Tanszék évkönyve Térképtudományi Tanulmányok címen jelenik meg. Az 1992-től létező Térképvilág a Magyar Térképbarátok Társaságának lapja, a Cartographia Hungarica Szathmáry Tibor magánkiadása (1992).

A két világháború között került sor az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Hadtörténeti Levéltár térképeinek rendezésére. Az előbbinél Nagy Júlia, az utóbbinál id. Gerő László, majd Bendefy László dolgozott hosszú időn keresztül. 1946 után készült el az OSZK térképtárának szakkatalógusa (Nagy Júlia, Nemes Klára, Ambrus-Fallenbüchl Zoltán). Nemes Klára megszerkesztette az OSZK 15 évnyi térképeinek szakozott jegyzékét. Budapest Főváros Levéltárában Horváth Gyula végezte el az úttörő katalogizálást.