Az agykutatás perspektívái

Szentágothai János a Magyar Tudomány 1989. évi 4. számában nagyhorderejű kérdéseket tesz fel Az agykutatás jelene és jövő perspektívái című cikkében. a 19. század közepéig az agyról az a mondás járta: „Textura obscura, obscuriores morbi, functiones obscurissimae” azaz: titokzatos szövet, titokzatosabbak a betegségei, legtitokzatosabbak a működései. A 19. század közepétől az 1970-es évek végéig az emberi agy vizsgálata csak indirekt módon volt lehetséges (pszichológiai önvizsgálat, agy, gerincvelő, idegek halál utáni vizsgálata). Az agykutatás élettani, anatómiai és neurokémiai területeit (idegrendszeri biokémiáját) csak kísérleti állatokon lehetett művelni. Belépett a röntgenvizsgálat (röntgen-árnyékot adó anyagokkal), majd az EEG (pl. epilepszia kimutatására). Az 1990-es években elterjedt a komputer tomográfia (CT), a mágneses rezonanciás leképezés (MRI), és újabban a pozitron emissziós tomográfia (PET). Ehhez az eljáráshoz komoly fizikai műszeres háttér kell. Magyarországon az 1990-es évek végén egyetlen PET vizsgáló hely és műszer van, Debrecenben (a DOTE és az Atommagkutató Intézet együttműködésével). A műszer megszerzésében az egyik legismertebb magyar agykutató Gulyás Balázs.

Gulyás Balázs (1956–) a Leuveni Katolikus Egyetemen filozófiát, jogot, egyházjogot és idegélettant tanult. 1988 óta a stockholmi Karolinska Institutban dolgozik. Gulyás a DOTE vendégkutatója. Kutatási területe az agykérgi látóközpontok élettana, és magasabb mentális folyamatok lokalizálása az emberi agyban.

Gall-féle lelki tulajdonságok agykérgi lokalizációja, Hámori József nyomán

Hámori József (1932–) biológus, Szentágothai egyik legközelebbi munkatársa volt. 1995-től a Pécsi Tudományegyetem professzora, agykutató. Biológusként az idegrendszer kutatásában bekapcsolódott azokba a vizsgálatokba, amelyeket Roska Tamás villamosmérnök – Chua, kaliforniai fizikus professzorral együtt – végez. A Roska–Chua–Hámori féle cellular neuron network (CNN) olyan számítógép, amely nem hagyományos digitális, hanem analóg rendszerben dolgozik, ezért hasonlít az idegrendszer működéséhez. A CNN gép mikrochipje rendkívüli gyorsasággal képes alakzat-felismerésére.