Biológiai kutatóintézetek

FEJEZETEK

A Verzár-iskola

Klebelsberg Kunó gróf 1927-ben alapította a tihanyi Biológiai Kutató Intézetet. Első igazgatói, illetve jelentős munkatársai Hankó Béla, Verzár Frigyes, ifj. Entz Géza, illetve Sebestyén Olga, Győrffy Barna és Wolsky Sándor voltak. A kutatások fő iránya a hidrobiológia és a limnológia.

1970-ben Sraub F. Brunó akadémikus létrehozta az MTA Szegedi Biológiai Központot, amely 1971-ben kezdett működni. Ennek legtöbb részlege Szegedre települt, csak az Enzimológiai Intézet működik Budapesten. A kutatási témák közül vezető szerephez jutott a biotechnológia. A központ vezetői és főbb kutatói: Alföldi Lajos (1927–) genetikus, mikrobiológus, főigazgató, Venetianer Pál biológus, a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet igazgatója és Ferenczy Lajos (1930–) biológus, a szegedi tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszék vezetője. {IV-520.} Hadlaczky Gyula szegedi kutató (kanadai együttműködéssel) mesterséges kromoszómát állított elő, egérbe ültette, melynek ivadékai is hordozzák azt. Kondorosi Ádám (1946–) a szegedi Genetikai Intézet munkatársa, kutatási területe a biológiai nitrogénkötés, 1999-ben az UNESCO Nagydíját kapta.

1974-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehozta a Mikrobiológiai Génbankot a budapesti Kertészeti Egyetem keretében. 1986. június 1-jével az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) főigazgatója, Bogsch Árpád, nemzetközi letéteményes szervvé nyilvánította a génbank jogutódját, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményét (MIMNG). Ettől kezdve a szabadalmi eljárásokban érintett mikroorganizmusok letétbe helyezésére – az 1977. évi Budapesti Szerződés szerinti nemzetközi előírások mellett – a MIMNG fogadja a szabadalmi letéteket, mind a hazánkból, mind pedig külföldről. A törzsgyűjteményben fenntartott tenyészetek száma 1976-ban, illetve 1997-ben: baktérium 38, illetve 610; élesztőgomba 75, illetve 920, penészgomba 92, illetve 246. A törzsgyűjtemény vezetője Tornai Judit mikrobiológus.

A Verzár-iskola

Verzár Frigyes (1886–1979) iskolateremtő világhírű orvostudós 1913-ban a budapesti tudományegyetemen az élettan magántanára, 1918-ban a debreceni egyetemen az élettan ny. r. tanára.

Megszervezte a tihanyi Biológiai Intézetet (1926) és 1938-ig irányította.

Verzár Debrecenben élettani iskolát hívott életre. Vizsgálta a gyomor- és bélrendszer működését, a bélfelszívódást. Munkatársai, Kokas Eszter és Ludány György egy új bélhormont, a villikinint fedezték fel. Vizsgálták a vitaminok szerepét és a mellékvese-kéreg működését.

Az öregedés-élettan (gerontológia és geriátria) egyik megteremtője.