Kiadások

Lukács György: Balzac, Stendhal, Zola. 1945. – Lukács György: Írástudók felelőssége. 1945. – Móricz Zsigmond ébresztése. Szerk.: Darvas József. 1945. – Révai József: Ady. 1945.

Bóka László: Mire tanít a magyar irodalom? 1946. – Kardos László: Karinthy Frigyes. 1946. Keresztury Dezső: Helyünk a világban. 1946. – Komlós Aladár: Irodalmunk társadalmi háttere. 1946. – Lukács György: Goethe és kora. 1946. Lukács György: Nagy orosz realisták. 1946; 1952.2Lukács György: Az újabb német irodalom rövid története. 1946. – Márai Sándor: Ihlet és nemzedék. 1946. – Sőtér István: Játék és valóság. 1946. – Cs. Szabó László: Két part. 1946. – Turóczi-Trostler József: Realizmus és irodalomtörténet. 1946.

Barabás Tibor: Egy nép nevelői 1947; 1959.2Bóka László: József Attila. Esszé és vallomás. 1947. – Bölöni György: Az igazi Ady. 1947. – Fejtő Ferenc: Heine. 1947. – Hegedüs Géza: A polgári irodalom stílusirányai. 1947. – Jankovich Ferenc: Iránytű a magyar irodalomban. 1–2. 1947. – Kárpáti Aurél: Kultúra haláltánccal. 1947. – Kassák hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Nádass József. 1947. – Lukács György: Irodalom és demokrácia. 1947. – Lukács György: A történelmi regény. 1947. – Rónay György: A regény és az élet. 1947. – Vajthó László: Bessenyei. 1947. – Waldapfel József: A XIX. század költői. 1947.

Benedek Marcell: Délsziget avagy a magyar irodalom története. 1948.2Fejtő Ferenc: József Attila az útmutató. 1948. – Für István: A magyar irodalom országútján 1–2. Szeged 1948. – Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben. Előszó: Bóka László. 1948; 1963.2 – Hegedűs Géza: Magyar romantika. 1948. – Horváth János: A magyar vers. 1948. – Kárpáti Aurél: Örök Shakespeare. 1948. – Keszi Imre: A sziget ostroma. 1948. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Az értelem dicsérete. 1948. – Lengyel Balázs: A mai magyar líra. 1948. – Lukács György: Hölderlin. 1948. – L. Gy.: A realizmus problémái. 1948. – L. Gy.: Thomas Mann. 1948. – L. Gy.: Új magyar kultúráért. 1948. – Magyar századok. Irodalmi műveltségünk történetéhez. 1948. – Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. 1948. – Sőtér István: Négy nemzedék. 1948. – Szigeti József: Útban a valóság felé. 1948.

Dienes András: A Petőfi-titok. 1949. – Földessy Gyula: Ady minden titkai. 1949. – Lukács György: Marx és Engels irodalomelmélete. 1949. – Révai József: Élni tudtunk a szabadsággal. 1949. – Somlyó György: Kérdés és felelet. 1949.

Horváth Márton: Lobogónk: Petőfi. 1950. – Révai József: Irodalmi tanulmányok. 1950. – Vita a magyar irodalom kérdéseiről. 1950.

Horváth János: Rendszeres magyar verstan. 1951. 1969.2 – A Magyar Írók Első Kongresszusa. 1951. – Révész Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály. 1951.

Bóka László: A szép magyar vers. 1952. – Boldizsár Iván: A toll fegyverével. 1952. – Győry János: Victor Hugo. 1952. – Király István: Mikszáth Kálmán. 1952; 1960.2 – Lutter Tibor: G. B. Shaw. 1952. – Molnár Miklós: Katona József. 1952.– Pándi Pál: "Hazug álmok papjai szűnnek." 1952. – Révai József: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Sós Endre: Zola. 1952. – Vargyas Lajos: A magyar vers ritmusa. 1952. – Vita irodalmunk helyzetéről. 1952.

Barta János: Arany János. 1953. – Fövény Lászlóné: József Attila. 1953. – A halhatatlan szabadság dala. Írások Petőfiről. Szerk.: Lukácsy Sándor. 1953. – Hegedűs Géza: Csiky Gergely. 1953. – Horváth János: A reformáció jegyében. 1953; 1957.2Móricz Virág: Apám regénye. 1953. – Nagy Péter: Móricz Zsigmond. 1953; 1962.2Sőtér István: Eötvös József. 1953; 1962.2Szauder József: Bessenyei György. 1953. – Vajda György Mihály: Schiller. 1953.

Falus Róbert: Sophokles. 1954. – Gálos Rezső: Kármán József. 1954. – G. R.: Mikes Kelemen. 1954. – Gellért Oszkár: Kortársaim. 1954. – Ifj. Horváth János: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. 1954. – Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. 1954; 1964.2Komlós Aladár: Vajda János. 1954. – Lukács György: Az ész trónfosztása. 1954; 1965.2Lutter Tibor: Jonathan Swift. 1954. – Mihályi Gábor: Molière. 1954. – Pándi Pál: Viták és kritikák. 1954. – Veres Péter: Útközben. 1954. – Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. 1954; 1963.2Bóka László: Ady Endre élete és művei. I. 1955. – Fenyő István: Az Auróra. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza. 1955. – Forgács László: Bajza és Belinszkij. 1955. – Gellért Oszkár: Levele-{360.}zésem a kortársaimmal. 1955. – Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1–5. 1955–1957. Szerk.: Kiss József, Pándi Pál. 1955; 1967.2 – Hermann István: A magyar drámáért. 1955. – Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. 1955. – Irodalom és felelősség. Tíz év irodalmi kritikáiból. Szerk.: Szabolcsi Miklós. 1955. – József Jolán: József Attila élete. 1955. – Julow Viktor: Fazekas Mihály. 1955. – Kardos László: Tóth Árpád. 1955; 1965.2 – Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. 1955. – Komlós Aladár: Reviczky Gyula. 1955. – Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez. I–II. 1955; 1971.2Lukács György: Német realisták. 1955. – Lukácsy Sándor – Balassa László: Vörösmarty Mihály. 1955. – Mészáros István: Szatíra és valóság. 1955. – Mezey László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. 1955. – Nagy Péter: Mérlegen. 1955. – Osváth Béla: Szigligeti. 1955. – Rejtő István: Iványi Ödön. 1955. – Sós Endre: Cervantes. 1955. – Szauder József: Kölcsey Ferenc. 1955. – Sziklay László: A századvég ellenzéki irodalmának történetéből. 1955. – Tolnai Gábor: Vázlatok és tanulmányok. 1955. – Turóczi-Trostler József: Lenau. 1955. – Ungvári Tamás: Fielding. 1955. – Vajda György Mihály: Lessing. 1955. – VeresPéter: Közös gondjainkról. 1955.

Bölöni György: Ady, az újságíró. 1956. – Darvas József: Új népért, új kultúráért. 1956. – Déry Tibor: Útkaparó. 1956. – Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok. 1956; 1967.2Hermann István: Arany János esztétikája. 1956. – Horváth János: Tanulmányok. 1956. – Kárpáti Aurél: Főpróba után. 1956. – Kispéter András: Juhász Gyula. 1956. – Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. 1956. – Komlós Aladár: Tegnap és ma. 1956. – Lutter Tibor: John Milton, az angol polgári forradalom költője. 1956. – Marót Károly: A görög irodalom kezdetei. 1956. – Nacsády József: Mikszáth szegedi évei. 1956. – Nagy Péter: Új csapáson. 1956. – A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Szerk.: Klaniczay Tibor. 1956.Somlyó György: Ablakban. 1956. – Somogyi Sándor: Arany László. 1956. – Sőtér István: Romantika és realizmus. 1956. – Szabó Árpád: Homérosz világa. 1956. – Veres Péter: Évek során. 1956. – Zolnay Vilmos: Kalandozások az irodalomban. 1956.

Abody Béla: Indulatos utazás. 1957. – Benedek Marcell: Shakespeare. 1957. – Dienes András: A legendák Petőfije. 1957. – Gergely Pál: Arany János és az Akadémia. 1957. – Heller Ágnes: Az erkölcsi normák felbomlása. Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában. 1957. – Illés Endre: Krétarajzok. 1957; 1970.2József Farkas: Rohanunk a forradalomba. 1957; 1969.2Lengyel Géza: Ady a műhelyben. 1957. – Lukács György: A különösség mint esztétikai kategória. 1957. – A magyar irodalomtörténete. 1849-ig. Szerk.: Bóka László és Pándi Pál. 1957. – Murányi Győző: Az elátkozott Baudelaire élete. 1957. – Sőtér István: Világtájak. 1957. – D. Szemző Piroska: Arany János napjai. 1957. – Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. 1957. – Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok. 1957. – Zolnai Béla: Nyelv és stílus. 1957.

Bán Imre: Apáczai Csere János. 1958. – Bóka László: Tegnaptól máig. 1958. – Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. 1958. – Fábián PálSzathmári IstvánTerestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. 1958. – Falus Róbert: Horatius. 1958. – Fekete Sándor: Petőfi, a segédszerkesztő. 1958. – Földes Anna: Móra Ferenc. 1958. – Gálos Rezső: Szentjóbi Szabó László 1958. – Horváth Jánosról. Szerk.: Pais Dezső. 1958. – Kardos László: Művek és emberek. 1958. – Kardos Pál: Nagy Lajos élete és művei. 1958. – Rónay György: Petőfi és Ady között. 1958. – Tolnai Gábor: Évek-századok. 1958. – Vas István: Évek és művek. 1958. – Vita a népi írókról. 1958.

Bajomi Lázár Endre: Rabelais. 1959. – Békés István: Petőfi nyomában. 1959. – Bölöni György: Magyarság – emberség. 1959. – Devecseri Gábor: Műhely és varázs. 1959. – Fenyő István: Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében. 1959. – Fónagy Iván: A költői nyelv hangtanából. 1959. – Halász Előd: Thomas Mann. 1959. – Hegedüs Géza: A költői mesterség. 1959. – Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák. 1959. – Kárpáti Aurél: Színház. 1959. – Kéry László: Shakespeare tragédiái. 1959. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Legendák nyomában. 1959. – Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. 1959. – Lutter Tibor: James Joyce. 1959. – Móricz Miklós: Móricz Zsigmond indulása. 1959. – Nemeskürty István: Bornemisza Péter, az ember és az író. 1959. – Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. 1959. – Szabolcsi Miklós: Költészet és korszerűség. 1959. – Szigeti József: Irodalmi tanulmányok. 1959. – Szovjet irodalom. Szerk. és bev.: Kardos László. 1959. – Tökei Ferenc: A kínai elégia születése. 1959. – Vargha Balázs: Berzsenyi Dániel. 1959. – Walkó György: Bertolt Brecht. 1959. – Wéber Antal: A magyar regény kezdetei. 1959.

Borzsák István: Az antikvitás XVI. századi képe. 1960. – Czine Mihály: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig. 1960. – Forgács László: Jókai és az orosz irodalom. 1960. – F. L.: Ünnep után. Petőfi Apostola és a márciusi ifjak világnézete. 1960. – Hatvany Lajos: Irodalmi tanulmányok I–II. {361.} 1960. – Horváth János: Berzsenyi és íróbarátai. 1960. – Kiss Lajos: Élet és esztétika. Szeged 1960. – Kovács Endre: A lengyel irodalom története. 1960. – Magyar színházművészet 1949–1959. Szerk.: Staud Géza, bev. Székely György. 1960. – Mihályi Gábor: Roger Martin du Gard. 1960. – A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. 1960. – Nagy Péter: Szabó Dezső az ellenforradalomban. 1960. – Ortutay Gyula: Írók, népek, századok. 1960. – Révai József: Válogatott irodalmi tanulmányok. 1960. 19682Sós Endre – Vámos Magda: Thomas és Heinrich Mann. 1960. – Sükösd Mihály: Dickens. 1960. – Szabolcsi Gábor: Író és valóság. Szeged 1960. – Szobotka Tibor: Shelley. 1960. – Tökei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. 1960.

Almási Miklós: A modern dráma útjain. 1961. – Barabás Tibor: A könyv hatalma. 1961. – Benedek Marcell: Romain Rolland. 1961. – Csabai Tibor: Kossuth Lajos és az irodalom. 1961. – Csukás István: Ady Endre a szlovák irodalomban. 1961. – Dobossy László: Karel Čapek. 1961. – D. L.: Romain Rolland az ember és az író. 1961. – Emlékezések Ady Endréről. 1–2. Szerk.: Kovalovszky Miklós. 1961. – Fenyő István: Kisfaludy Sándor. 1961. – F. I.: Új arcok – új utak. 1961. – Fodor József: A történelem sodrában. 1961. – Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat. 1961. – Geréb László: A munkásügy irodalmunkban. 1961. – Hatvany Lajos: Öt évtized. 1961. – Hegedüs Géza: Byron. 1961. – Horváth Zoltán: Magyar századforduló. 1961. – Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig. 1961. – Képes Géza: Zrínyi Miklós verselése. 1961. – Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. 1961. – Klaniczay Tibor – Szauder József – Szabolcsi Miklós: Kis magyar irodalomtörténet. 1961. – Komlós Aladár: A líra műhelyében. 1961. – Kovács Endre: Reymont. 1961. – László Zsigmond: Ritmus és dallam. 1961. – A magyar stilisztika útja. Szerk.: Szerdahelyi István. 1961. – Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey-dokumentumok. 1961. – Németh László: Sajkódi esték. 1961. – Pálffy Endre: A román irodalom története. 1961. – Pándi Pál: Petőfi. 1961. – Pirnát Antal: Die Ideologie des Siebenbürger Antitrinitarier in der 1570-er Jahren. 1961. – Réz Pál: Proust. 1961. – Stilisztikai tanulmányok. 1961 – Szalay Károly: Karinthy Frigyes. 1961. – Szauder József: A romantika útján. 1961. – Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből. Főszerk.: Kemény Gábor. 1961. – Waldapfel József: Szocialista kultúra és irodalmi örökség. 1961. – Turóczi-Trostler József: Magyar irodalom – világirodalom. 1961.

Bajomi Lázár Endre: A mai francia irodalom kistükre. 1962. – Bakcsi György: Goncsarov. 1962. – Bán Imre: A barokk. 1962; 19632Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. – Forgács László: Tudatosság és költőiség. I. 1962. – Földes Anna: A giccs az irodalomban. 1962. – Gerézdi Rabán: A magyar világi líra kezdetei. 1962. – Germanus Gyula: Az arab irodalom története. 1962. – Gyergyai Albert: Klasszikusok. 1962. – Halász Előd: Gerhart Hauptmann. 1962. – Kállai Gyula: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. 1962. – Magyar színháztörténet. Szerk, és bev. Hont Ferenc. 1962. – Salyámosy Miklós: Zola. 1962 – Szabó György: A futurizmus. 1962. – Szalatnai Rezső: Juhász Gyula hatszáz napja. 1962. – Szigeti József: Bevezetés a marxista–leninista esztétikába. I–II. 1962–1966.; 1971.2Sziklay László: A szlovák szocialista irodalom története. 1962. – Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk.: Szabolcsi Miklós, Illés László. 1962. – Tanulmányok Petőfiről. Szerk.: Pándi Pál, Tóth Dezső. 1962. – Ungvári Tamás: Thackeray. 1962. – Vargha Kálmán: Móricz Zsigmond és az irodalom. 1962. – Veres Péter: Olvasónapló. 1962.

Benedek Marcell: G. B. Shaw. 1963. – B. M.: Könyv és színház. – Bizám Lenke: Theodore Dreiser. 1963. – Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1963. – Csuka Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának története. 1963. – Dobossy László: A francia irodalom története. 1–2. 1963. – Dobossy László: Hašek. 1963. – E. Fehér Pál: Alekszej Tolsztoj. 1963. – Forradalmi magyar irodalom. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk.: Szabolcsi Miklós, Illés László. 1963. – Gyertyán Ervin: Költőnk és kora. 1963. – Kardos Pál: Fagyejev. 1963. – Kovács Kálmán: Fejezet a magyar kritika történetéből. 1963. – Magyar irodalomtörténetírás. 1962. – (évenkénti repertórium). ItK 1963. – Lengyel Dénes: La Fontaine. 1963. – Magyar irodalmi lexikon. Főszerk.: Benedek Marcell. I–II. 1963–1965. – A magyar irodalom története 1849–1905. Szerk.: Király István, Pándi Pál, Sőtér István. 1963. – K. Nagy Magda: A Válasz. 1963. – Nemeskürty István: A magyar széppróza születése. 1963. – Németh László: A kísérletező ember. 19632Pándi Pál: Elsüllyedt irodalom? 1963. – Rejtő István: Thury Zoltán. 1963. – Rónay György: A klasszicizmus. 1963. – Somlyó György: A költészet évadai. 1. 1963. – Sőtér István: Nemzet és haladás. 1963. – Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. 1963. – Szalay Károly: Szatíra és humor. 1963. – Szauder József: Olasz irodalom – magyar irodalom. 1963. – Szirmai István: A kommunista eszmék győzelméért. 1963. – Tóth Dezső: Életünk – regényeink. 1963. – {362.} A valóság vonzásában. I–II. Szerk, és bev. Gondos Ernő. 1963. – Varga József: Ady Endre útja az "Új versek" felé. 1963.

Bata Imre: Ívelő pályák. 1964. – Benedek András: Eugene O'Neill. 1964. – Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története 1–2. 1964. – Földes Anna: Bródy Sándor. 1964. – Gergely Gergely: Tolnai Lajos pályája. 1964. – Gyurkó László: A negyedik ember. 1964. – Halasi Andor: A jövő felé. 1964. – Hatvany Lajos: Emberek és korok I–II. Szerk.: Belia György. 1964. – Hegedüs Géza – Kónya Judit: A magyar dráma útja. 1964. – Illés Jenő: Mai dráma – mai dramaturgia. 1964. – Illyés Gyula: Ingyen lakoma I–II. 1964. – Kéry László: Shakespeare vígjátékai. 1964. – Kispéter András: Tömörkény István. 1964. – Klaniczay Tibor: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Koczogh Ákos: Az expresszionizmus. 1964. – Krúdy világa. Szerk.: Tóbiás Áron. 1964. – Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon. 1919–1944. 1964. – A magyar irodalom története I–VI. Főszerk.: Sőtér István. 1964–1966. – Marót Károly: Az epopeia helye a hősi epikában. 1964. – Nagy Péter: Szabó Dezső. 1964. – Sajtos Gyula: József Attila Makón. 1964. – Simon István: A virágfa árnyékában. 1964. – Szabó Ede: Hölderlin. 1964. – Szabó György: Pirandello. 1964. – Szabolcsi Miklós: Elődök és kortársak, 1964. – Szalatnai Rezső: A szlovák irodalom története. 1964. – Sz. R.: A cseh irodalom története. 1964. – Szobotka Tibor: Közönség és irodalom. 1964. – Tamás Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig. 1964. – Trencsényi-Waldapfel Imre: Klasszikus arcképek. 1964. – Váci Mihály: A zsezsemadár. 1964. – Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt. 1964. – Zolnai Béla: Nyelv és hangulat. 1964. – Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev. 1964.

Az amerikai irodalom a XX. században. Szerk.: Kardos László, Sükösd Mihály. 1965. – Barta János: Élmény és forma. 1965. – Dersi Tamás: A rejtélyes doktor. 1965. – Elvek és utak. Szerk.: Pándi Pál. 1965. – Forgács László: József Attila esztétikája. 1965. – Garai Gábor: Eszköz és eszmélet. 1965. – Gergely Sándor: Hallgatás közben. 1965. – Gondos Ernő: Mű és valóság. 1965. – Gyergyai Albert: Kortársak. 1965. – Héra Zoltán: Irodalmi tudósítások. 1965. – Horváth Károly: A romantika. 1965. – Hubay Miklós: A megváltó mutatvány. 1965. – Illés Endre: Gellérthegyi éjszakák. 1965. – Komlós Aladár: A szimbolizmus. 1965. – Komlós Aladár: A szimbolizmus és a magyar líra. 1965. – Köpeczi Béla: Az egzisztencializmus. 1965. – Lukács György: Az esztétikum sajátossága. I–II. 1965; 1969.2Maróti Lajos: Kettős kötésben. 1965. – Martinkó András: A prózaíró Petőfi és a magyar prózaíró stílus fejlődése. 1965. – Murányi–Kovács Endre: Anatole France. 1965. – Nagy Péter: Rosta. 1965. – Nemes István: A képszerűség eszközei Radnóti Miklós költészetében. 1965. – Osváth Béla: Türelmetlen dramaturgia. 1965. – Péczely László: Tartalom és versforma 1965. – Péter László: Juhász Gyula a forradalmakban. 1965. – Révai József: Ady. 1965. – Shakespeare-tanulmányok. Szerk.: Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós. 1965. – J. Soltész Katalin: Babits Mihály költői nyelve. 1965. – Sós Endre: Felvillanó arcok. 1965. – Sükösd Mihály: Franz Kafka. 1965. – Vitányi Iván: A "könnyű műfaj". 1965.

Almási Miklós: Maszk és tükör. 1966. – Barta János: Költők és írók. 1966. – Benedek Marcell: Hajnaltól alkonyatig. 1966. – B. M.: Irodalmi hármaskönyv. – Bóka László: Könyvek, gondok. Szerk. Bessenyei György; bev. Ortutay Gyula. 1966. – Bóka László: Válogatott tanulmányok. Szerk. Sík Csaba. 1966. – Bölöni György: Nemzedékről nemzedékre. Utószó: Erki Edit. 1966. – Dániel Anna: Ibsen. 1966. – Déry György – Kristó Nagy István: Faulkner. 1966. – Diószegi András: Gábor Andor. 1966. – Diószegi András: Illés Béla alkotásai és vallomásai tükrében. 1966. Éder Zoltán: Babits a katedrán. 1966. – Goda Gábor: Írás közben. 1966. – Gyertyán Ervin: József Attila alkotásai és vallomásai tükrében. 1966. – Gyertyán Ervin: A múzsák testvérisége. 1966. – Gyertyán Ervin: Művészet és szubjektivitás. 1966. – Hagyomány és újítás. Tanulmányok a XX. századi világirodalom történetéből. 1966. – Hermann István: A modern színpad. 1966. – Illés László: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés Lajos: Tizenkét portré. 1966. – Juhász Péter – Sípos István: A bolgár irodalom története. 1966. – Kardos László: Közel és távol. 1966. – Komlós Aladár: Gyulaitól a marxista kritikáig. 1966. – Litterature et réalité. – Mádl Antal: Heinrich Mann. 1966. – Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel. 1966. – Mészáros Vilma: A mai francia regény. 1966. – Móricz Miklós: Móricz Zsigmond érkezése. 1966. – B. Nagy László: A teremtés kezdetén. 1966. – Nagy Péter: Két évad és ami megelőzte. 1966. – A német irodalom a XX. században. Szerk. és bev. Vajda György Mihály. 1966. – Révai József: Válogatott történelmi írások. I–II. 1966. – Sőtér István: Aspectes et parallelismes dans la litterature hongroise. 1966. – Sőtér István: Tisztuló tükrök. 1966. – Süpek Ottó: Villon Kis Testamentumának keletkezése. 1966. – Szabó József: Lengyel József alkotásai és vallomásai tükrében. 1966. – Szalay Károly: A magyar szatíra száz éve. {363.} 1966. – A szocializmus irodalma. Szerk. Nyírő Lajos, bev. Sőtér István: 1966. – Tamás Aladár: Aggodalom jegyében. Bev. Szabolcsi Miklós. 1966. – Trencsényi-Waldapfel Imre: Humanizmus és nemzeti irodalom. 1966. – Ungvári Tamás: Az eltűnt személyiség nyomában. 1966. – Ungvári Tamás: Modern tragikum – tragikus modernség. 1966. – Varga József: Ady Endre. 1966. – Vargyas Lajos: Magyar vers – magyar nyelv. 1966.

Almási Miklós: Ellipszis. 1967. – Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Szerk. Illés László. 1967. – Bajomi Lázár Endre: A Montmartre. 1967. – Bakcsi György: Orosz századforduló. Az orosz irodalom 1890 és 1917 között. 1967. – Bölöni György: Képek között. 1967. – Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 1967. – Csatári Dániel: A Vásárhelyi Találkozó. 1967. – Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. 1967. – Czine Mihály: A naturalizmus. 1967. – Diószegi András: Megmozdult világban. 1967. – Egri Péter: Hemingway. 1967. – E. P.: James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség. 1967. – Féja Géza: Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. 1967. – Harsányi Zoltán: Stendhal. 1967. – Hermann István: A polgári dekadencia problémái. 1967. – H. I.: Vászon és függöny. 1967. – Illés Béla: Pipafüst mellett. 1967. – "Jöjj el, szabadság." Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. 2. Szerk. Szabolcsi Miklós, Illés László. 1967. – Juhász Ferenc: Mit tehet a költő? 1967. – Kardos Tibor: Árgirus széphistória. 1967. – Keresztury Dezső: "S mi vagyok én ..." Arany János. 1967. – Komlós Aladár: Táguló irodalom. 1967. – Lakits Pál: A kaland változásai. Az ófrancia udvari novella történetéhez. 1967. – Lengyel József: Tükrök. 1967. – A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Szerk. Béládi Miklós, Bodnár György. 1967. – Mód Aladár: Sors és felelősség. 1967. – Németh László: Puskin. 1967. – Nyírő Lajos: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Az olasz irodalom a huszadik században. Szerk. és bev. Szabó György. 1967. – Országh László: Az amerikai irodalom története. 1967. – Pók Lajos: Babits Mihály. 1967. – Rényi Péter: Vitában. 1967. – Sarbu Aladár: Szocialista realista törekvések a modern angol regényben. 1967. – Szalatnai Rezső: Magyar írók nyomában. 1967. – Szobotka Tibor: Valóság és látomás. 1967. – Tőkei Ferenc: Műfajelmélet Kínában a III–VI. században. 1967. – Az új szovjet irodalom. Szerk. Elbert János, Kardos László. 1967. – Ungvári Tamás: Poétika. 1967. – Vargha Kálmán: Móricz Zsigmond. 1967. – Zádor András: Olbracht. 1967.

Abody Béla: Saulus vagy Paulus? 1968. – Bajomi Lázár Endre: A szürrealizmus. 1968. – Benedek Marcell: Szépen élni. 1968. – Czine Mihály: Móricz Zsigmond. 1968. – Darvas József: Az író vizsgája. 1968. – Debreczeni István: Arany János hétköznapjai. 1968. – Dienes András: A fiatal Petőfi. 1968. – Fenyő István: Két évtized. 1968. – Földes Anna: Húsz év, húsz regény. 1968. – Fövény Lászlóné: Tükör és prizma. 1968. – Gera György: Baudelaire. 1968. – Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. 1968. – Gyergyai Albert: A Nyugat árnyékában. 1968. – Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. 1968. – Hegedüs Géza: A kentaur és az angyal. 1968. – Héra Zoltán: Jó ellenfelet! 1968. – Horváth Károly: A klasszikából a romantikába. 1968. – Horváth Zoltán: Irodalom és történelem. 1968. – A huszadik század külföldi írói. Szerk. Köpeczi Béla – Pók Lajos. 1968. – Illés Endre: Írók, színészek, dilettánsok. 1968. – Kéry László: Shakespeare, Brecht és a többiek. 1968. – Keszi Imre: Babiloni vályog. 1968. – Látogatóban. Szerk. Erki Edit. 1968. – Lengyel Dénes: Jókai Mór. 1968. – Lukács György: Művészet és társadalom. 1968; 1969.2Mezei József: A szimbolista élmény kialakulása (Reviczky Gyula). 1968. – Nagy Péter: Táguló világ. 1968. – Németh László: Kiadatlan tanulmányok. I–II. 1968. – Pomogáts Béla: Kuncz Aladár. 1968. – Rév Mária: Szaltikov–Scsedrin. 1968. – Rónay György: Fordítás közben. 1968. – Somlyó György: A költészet évadai. 2. 1968. – Szabó Ede: A műfordítás. 1968. – Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. 1968. – Szentkuthy Miklós: Maupassant egy mai író szemével. 1968. – Sziklay László: Adam Miczkiewicz. 1968. – Tolnai Gábor: Federico Garcia Lorca. 1968. – Török Gábor: A líra: logika. 1968. – Vajda György Mihály: Állandóság a változásban. 1968. – Vargha Kálmán: Juhász Gyula. 1968. – Veres Péter: Jelenidő. 1968. – Vezér Erzsébet: Ady Endre alkotásai és vallomásai tükrében. 1968. – Vita az ifjúsági irodalomról. Pécs 1968.

Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. 1969. – Bajomi Lázár Endre: A Montparnasse. 1969. – Balogh László: Asztalos István. 1969. – Balogh László: József Attila. 1969. – Benedek Marcell: Babits Mihály. 1969. – Dersi Tamás: A publicista Kun Béla. 1969. – Egri Péter: Álom, látomás, valóság. 1969. – Élő irodalom. Tanulmányok a felszabadulás utáni magyar irodalom köréből. Szerk. Tóth Dezső. 1969. – Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szigeti József. 1969; 1972.2Faragó Vilmos: Perben – harag nélkül. Bev. Garai Gábor: 1969. – Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. 1969. – Fenyő István: Haza és tudomány. 1969. – Garai Gábor: Meghitt találkozások. 1969. – {364.} Gondos Ernő: Bálint György alkotásai és vallomásai tükrében. 1969. – Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig. 1969. – Harsányi Zoltán: Stíluselemzés. I–III. 1969–1971. – Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kecskeének, azaz két és fél évezred drámatörténete. 1969. – Heller Ágnes: Érték és történelem. 1969. – Hermann István: Szent Iván éjjelén. 1969. – Horváth János: Vörösmarty drámái. 1969. – Katona Anna: A valóságábrázolás problémái George Eliot regényeiben. 1969. – Kelemen János: Mi a strukturalizmus? 1969. – Kerékgyártó István: Tersánszky Józsi Jenő. 1969. – Kiss Tamás: A lírai mű megközelítése. 1969. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Utazás a valóság körül. 1969. – Komlós János: Nyitott szemmel. 1969. – Lukács György: Világirodalom I–II. 1969. – Mádl Antal: Politische Dichtung in Österreich. 1969. – Marxista–leninista esztétika. 1969. – Nagy Miklós: Jókai. 1969. – Németh László: Az én katedrám. 1969. – Pók Lajos: Thomas Mann világa. 1969. – Rába György: A szép hűtlenek. 1969. – Róna Éva: H. G. Wells. 1969. – Rónay György: Jegyzetlapok. 1969. – Rónay László: Az Ezüstkor nemzedéke. 1969. – Schweitzer Pál: Ember az embertelenségben. 1969. – Sík Sándor: A kettős végtelen. 1–2. 1969. – Somlyó György: Füst Milán. 1969. – Sükösd Mihály: Hemingway világa. 1969. – Sőtér István: Álom a történelemről. 1969. – Szalatnai Rezső: Arcképek, háttérben hegyekkel. 1969. – Szentkuthy Miklós: Meghatározások és szerepek. 1969. – Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Csapláros István, Hopp Lajos, Jan Rychman, Sziklay László. 1969. – Tarnai Andor: Extra Hungariam non est vita. 1969. – Vas István: Megközelítések. 1969. – Vezér Erzsébet: Ady Endre. 1969. – Zoltai Dénes: A modern zene emberképe. 1969.

Aczél György: Eszménk erejével. 1970; 1972.2 – Az angol irodalom a huszadik században. Szerk. Báti László, Kristó Nagy István. 1970. – Barla Gyula: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt. 1970. – Benedek Marcell: Arany János. 1970. – Bizám Lenke: Kritikai allegóriák Dickensről és Kafkáról. 1970. – Dobossy László: Hašek világa. 1970. – Egri Péter: Kafka – és Proust-indítások Déry művészetében. 1970. – Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Köpeczi Béla, Sőtér István. 1970. – Falus Róbert: A római irodalom története. 1970. – Féja Géza: Lázadó alkonyat. 1970. – Fekete Sándor: Folyosói szümpozion. 1970. – Ferenczi László: Éluard. 1970. – Forgács László: Tudatosság és költőiség II.

1970. – Hankiss Elemér: Az irodalmi kifejezésformák lélektana. 1970. – Hegedüs Géza: G. B. Shaw világa. 1970. – Hermann István: A szocialista kultúra problémái. 1970. – Irodalom tudomány. Szerk. Nyírő Lajos. 1970. – Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. 1970. – Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede. 1970. – Keresztury Dezső: Örökség. 1970. – Király István: Ady Endre. I–II. 1970; 1972.2Kispéter András: Gárdonyi Géza. 1970. – Kákay György: A magyar hírlap – és folyóiratirodalom kezdetei. 1970. – Köpeczi Béla: A szocialista realizmus. I–II – 1970. – Levendel Júlia–Horgas Béla: A szellem és a szerelem. 1970. – Lukács György: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. Németh G. Béla: Mű és személyiség. 1970. – Németh László: Két nemzedék. 1970. – Péter Mihály: Tvardovszkij poémáinak költői nyelve. 1970. – Petőfi és kora. Szerk. Lukácsy Sándor, Varga János. 1970. – Rónay György: Szentek, írók, irányok. 1970. – Siklós Olga: A magyar drámairodalom útja 1945–1957. 1970. – Simon István: Gyalogútról a világba. 1970. – Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei. 1970. – Szabó Ede: Krúdy Gyula. 1970. – Szalay Károly: A komikum breviáriuma. 1970. – Z. Szalai Sándor: Gárdonyi műhelyében 1970. – Szauder József: Az estve és Az álom. (Felvilágosodás és klasszicizmus.) 1970. – Szávai János: Saint-Exupéry. 1970. – Széli Zsuzsa: Válság és regény. 1970. – Tamás Anna: Az Életképek 1846–1848. 1970. – Tőkei Ferenc: Vázlatok a kínai irodalomról. 1970. – Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században. 1970. – Ungvári Tamás: Ikarus fiai. 1970. – Varga József: Adytól máig. 1970. – Vekerdi László: Németh László alkotásai és vallomásai tükrében. 1970.

Almási Miklós: A látszat valósága. 1971. – Bajomi Lázár Endre: Páris varázsa. 1971. – B. L. E.: A Quartier Latin. 1971. – Bakcsi György: Dosztojevszkij világa. 1971. – Bán Imre: Irodalom – elméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI–XVII. században. 1971. – Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok. 1971. – Czine Mihály: Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében. 1971. – Együtt. Debrecen 1971. – Fodor András: Szólj, költemény! 1971. – Forgács László: A költészet bölcselete. 1971. – Formateremtő elvek a költői alkotásban. Szerk. Hankiss Elemér. 1971. – Halász Előd: A német irodalom története. 1–2. 1971. – Halász László: Irodalompszichológiai vizsgálatok. 1971. – Hatvany Lajos: Emberek és könyvek. Utószó: Belia György. 1971. – Hermann István: A giccs. 1971. – Hegedüs Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. 1971. – Illyés Gyula: Hajszálgyökerek. 1971. – Juhász Ferencné: Bródy Sándor. 1971. – Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. 1971. – Keszthelyi Tibor: Az afrikai Irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig. 1971. – Kónya Judit: Sarkadi Imre alkotásai és vallomásai tükrében. 1971. – Kovács {365.} Győző: Fábry Zoltán. 1971. – Kőháti Zsolt: Sárközi György. 1971. – Krammer Jenő: Ödön von Horváth. 1971. – Kristó Nagy István: Regények, drámák, remények, 1971. – Látogatóban. Szerk. Lengyel Péter. 1971. – H. Lukács Borbála: Szellemtörténet és irodalomtudomány. 1971. – Lukács György: Utam Marxhoz. I–II. 1971. – Magyar Miklós: Regény vagy "új regény"? 1971. – Maróti Lajos: A múló jövő nyomában. 1971. – Mihályi Gábor: Végjáték. 1971. – Miklós Pál: Olvasás és értelem. 1971. – Mohay Béla: Ford Madox Ford írói világképe. 1971. – Németh G. Béla: Tragikum és történetfelfogás. 1971. – N. G. B.: Türelmetlen és késlekedő félszázad. 1971. – A novellaelemzés új módszerei. Szerk. Hankiss Elemér. 1971. – Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. 1971. – Réz Pál: Szomory Dezső alkotásai és vallomásai tükrében. 1971. – Rónay György: Kassák Lajos alkotásai és vallomásai tükrében. 1971. – Rónay György: A nagy nemzedék. 1971. – Rónay György: Olvasás közben. 1971. – Somlyó György: A költészet évadai 3. 1971. – Sőtér István: Az ember és műve. 1971. – Sükösd Mihály: Változatok a regényre. 1971. – Szabolcsi Miklós: Jel és kiáltás. 1971. – Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése. 1971. – Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. 1971. – Tolnai Gábor: Tanulmányok. 1971. – Tótfalusi István: Shelley világa. 1971. – Vallomások a Nyugatról. Szerk. Rónay László. 1971. – Veres Péter: Szárszó. 1971. – Veres Péter: Történelmi jelenlét. 1971. – Vitányi Iván: Második prométheuszi forradalom. 1971. – Wéber Antal: A szentimentalizmus. 1971. – Zolnay Vilmos: Az írói mesterség. 1971.

Agárdi Péter: Rendiség és esztétikum. 1972. – Bertha Bulcsu: A meztelen király. 1972. – Dersi Tamás: Thália magyarul tanul. 1972. – Domokos Péter: A finn irodalom fogadtatása Magyarországon. 1972. – Eckhardt Sándor: Balassi-tanulmányok. 1972. – Az el nem ért bizonyosság, Elemzések Arany János lírájának első szakaszából. Szerk. Németh G. Béla. 1972. – Fehér Ferenc: Az antinómiák költője. (Dosztojevszkij és az individuum válsága.) 1972. – Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője. 1972. – Fekete Sándor: Petőfi romantikájának forrásai. 1972. – Fekete Sándor: Mezítláb a szentegyházban. 1972. – Fodor József: Felkavart világ. 1972. – Gyárfás Miklós: Madách színháza. 1972. – Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. 1972. – Hermann István: A személyiség nyomában. 1972. – Hopp Lajos: A lengyel-magyar hagyományok újjászületése. 1972. – Hubay Miklós: Aranykor. 1972. – Illés Endre: Árnyékrajzok. 1972. – Illyés Gyula: Tanulmánykötet. Szerk. Illés László. 1972. – Kardos Pál: Babits Mihály. 1972. – Kardos Tibor: Élő humanizmus. 1972. – Kassák Lajos: Az izmusok története.. 1972. – Kazimir Károly: A népművelő színház. 1972. – Kiss Ferenc: Művek közelről. 1972. – Komlós Aladár: Vereckétől Dévényig. 1972. – Kovács Endre: Népek országútján. 1972. – Kovács Sándor Iván: Váci Mihály. 1972. – Köpeczi Béla: Eszme, történelem, irodalom. 1972. – László Zsigmond: A rím varázsa. 1972. – Lengyel Balázs: Hagyomány és kísérlet. 1972. – Létay Vera: Igent és nemet mondani. 1972. – Kovács Sándor–Stoll Béla–Varga Imre: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig Sorozatszerk. Vargha Kálmán és V. Windisch Éva. I. 1972. – A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája 1705–1945. Szerk. József Farkas. 1972. – Martinkó András: Petőfi életútja. 1972. – Mesterség és alkotás. Szerk. Mezei Márta és Wéber Antal. 1972. – Mészöly Dezső: Shakespeare új tükörben. 1972. – Mezősi Károly: Közelebb Petőfihez. 1971. – Művészet és közérthetőség. Szerk. Szerdahelyi István. 1972. – Nagy Miklós: Kemény Zsigmond. 1972. – Nemes Károly: Sodrásban. 1972. – Pándi Pál: "Kísértetjárás" Magyarországon. 1–2. 1972. – Pándi Pál: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál–Pálmai Kálmán: Petőfi Sándor. – Petőfi tüze. Szerk. Tamás Anna, Wéber Antal. 1972. – Pók Lajos: A szecesszió. 1972. – Rába György: Szabó Lőrinc. 1972. – Rényi Péter: A vita folytatása. 1972. – Simon Zoltán: Benjámin László. 1972. – Sükösd Mihály: Küzdelem az epikával. 1972. – Szávai Nándor: Emberek és tájak. 1972. – Szenczi Miklós–Szobotka Tibor–Katona Anna: Az angol irodalom története. 1972. – Szerdahelyi István: Költészetesztétika. 1972. – Tamás Attila: A költői műalkotás sajátságai. 1972. – Taxner-Tóth Ernő: Dickens világa. 1972. – Váci Mihály: Toldi feltámadása. Szerk, és bev. Simon István. 1972. – Zimándi István: Péterfy Jenő élete és kora. 1972. – Zoltai Dénes: Az esztétika rövid története. 1972.

Abody Béla: Félidő. 1973. – Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. 1973. – Bata Imre: Képek és vonulatok. 1973. – Bencze Lóránt: Pázmány Péter és Kosztolányi Dezső prózastílusa. 1973. – Beney Zsuzsa: Ikertanulmányok. 1973. – Bényei József: A Válasz repertóriuma 1934–1938. Debrecen. 1973. – Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály. 1973. – Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai. 1973. – Csaplár Ferenc: Barta Lajos. 1973. – Dán Róbert: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. 1973. – Dersi Tamás: A századvég katolikus sajtója. 1973. – Dersi Tamás: Századvégi üzenet. 1973. – Dersi Tamás–{366.} Szántó Tibor: A magyar sajtó képeskönyve. 1973. – Dobossy László: A közép-európai ember. 1973. – Az élő Petőfi. Megemlékezés Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. 1973. – Fábry Zoltán kortársai szemével. Vál. Duba Gyula. Bratislava–Budapest 1973. – Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza. 1. k. 1973. – Fenyő István: Nemzet, nép – irodalom. 1973. – Fodor András: A nemzedék hangján. 1973. – Forgács László: A mindenséggel mérd magad. 1973. – Gál István: Bartóktól Radnótiig. 1973. – Gyertyán Ervin: Párbeszéd sokszemközt. 1973. – Hatvany Lajos: Utak, sorsok, emberek. 1973. – Hopp Lajos: Mikes és világa. Bukarest. 1973. – Hopp Lajos: A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. 1973. – Illés Endre: Két oroszlán között. 1973. – Jordáky Lajos: A szocialista irodalom útján. 1973. – Justh Zsigmond parasztszínháza. S. a. r. Beck Zoltán. Békéscsaba 1973. – Kardos László: Írók, írás, irodalom. 1973. – Kardos Tibor: Az emberiség műhelye. 1973. – Keresztury Dezső: A szépség haszna. 1973. – Klaniczay Tibor: A múlt nagy korszakai. 1973. – Kocsis Rózsa: Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története. 1973. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Az utolsó hullám. 1973. – Komlós Aladár: Költészet és bírálat. 1973. – Magyar Írás 1921–1927. Repertórium, Összeáll. Lakatos Éva. 1973. – Mályusz Elemér: Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. 1973. – Martinkó András: Költő, mű és környezet. 1973. – Mátrai László: Élmény és mű. 1973. – Meghallói a törvényeknek. Szerk. Szabolcsi Miklós, Illés László. 1973. – Mezei József: A magyar regény. 1973. – Németh Andor: A szélén behajtva. 1973. – Papp János: Doktori disszertációk a szegedi egyetemen magyar irodalomból 1945–1972. Szeged 1973. – Körtés Júlia: A Nagyvilág repertóriuma 1956–1970. 1973. – Ortutay Gyula: Fényes, tiszta árnyak. 1973. –Péczely László: Bevezetés a műelemzésbe. 1973. – Péter Katalin: A magyar nyelvű publicisztika kezdetei. 1973. – Petőfi koszorúi. Vál. Csanádi Imre. 1973. – Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. 1973. – Poszler György: Szerb Antal. 1973. – Reguli Ernő: Tiszatáj 1947–1972. Szeged. 1973. – Réz Pál: Kulcsok és kérdőjelek. 1973. – Rónay György: Fordítók és fordítások. 1973. – Salyámosy Miklós: Magyar irodalom Németországban. 1913–1933. 1973. – Simon István: A magyar irodalom története. 1973. – Sivirsky Antal: Magyarország a XIX. századi holland irodalom tükrében. 1973. – Sükösd Mihály: Küzdelem az epikával. 1973. – Szabolcsi Miklós: Változó világ – szocialista irodalom. 1973. – Szalai Anna: Koszorúcsata. 1973. – Tamás Aladár: A 100% története. 1973. – Tamás Attila: Irodalom és emberi teljesség. 1973. – Tanulmányok a műelemzés köréből. 1973. – Tüskés Tibor: Így élt Zrínyi Miklós. 1973. – Ungvári Tamás: Déry Tibor. 1973. – Vargha Balázs: "Állok Dunánk szélén, a pesti parton". Irodalmi városképek. 1973. – Vargha Kálmán: Gelléri Andor Endre. 1973. – Vargha Kálmán: Álom, szecesszió, valóság. 1973. – Vécsei Irén: Hunyady Sándor. 1973. – Veres Péter koszorúja. Emlékezések Veres Péterre. Szerk. Rádics József. 1973.

Ady és Bölöni Párizsban. Bev., s. a. r. Illés Ilona. 1974. – Balogh Edgár: Duna-völgyi párbeszéd. 1974. – Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. 1974. – Becsky Andor: Kortársakról. 1974. – Béládi Miklós: Érintkezési pontok. 1974. – Bisztray Ádám: Elfelejtett tél, farkasokkal. 1974. – Dénes Zsófia: Úgy, ahogy volt. 1974. – Devecseri Gábor: A hasfelmetszés előnyei. 1974. – Fábián Dániel: József Attiláról. 1974. – Fónagy Iván: Füst Milán: Öregség. Dallamfejtés. 1974. – Garai Gábor: Elférünk a földön. 1974. – Hegedüs Géza–Péter László: Dobsa Lajos emlékezete. Makó. 1974. – Héra Zoltán: A költemény felé. 1974. – Hermann István: Lukács György gondolatvilága. 1974. – Hermann István: A mai kultúra problémái. 1974. – A Hymnus költője. Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor. Nyíregyháza 1974. – Illés Lajos: Kezdet és kibontakozás. 1974. – Imre László: Rákos Sándor. 1974. – Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József és Tarnai Andor. 1974. – Ízlés és kultúra. Szerk. Szerdahelyi István. 1974. – Jékel Pál–Papp Ferenc: Ady Endre összes költői műveinek fonéma-statisztikája. 1974. – Kabdebó Lóránt: Útkeresés és különbéke. Szabó Lőrinc 1929–1944. 1974. – Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. 1974. – Kemény Gábor: Krúdy képalkotása. 1974. – Kendéné Palágyi Erzsébet: Szép Szó 1936–1939. Repertórium. 1974. – Kenyeres Zoltán: Gondolkodó irodalom. 1974. – Király István: Hazafiság és forradalmiság. 1974. – Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endréről. 2. köt. 1974. – Középkori kútfőink mitikus kérdései. Szerk. Ifj. Horváth János, Székely György. 1974. – Lengyel Dénes: Benedek Elek. 1974. – Lengyel József: Az őszinteség lépcsőin. 1974. – Lőkös István: Hidak jegyében. 1974. – Mátyás Ferenc: A múzsák udvarában. 1974. – Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. 1974. – A műfordítás elmélete és gyakorlata. Szerk. Takács József. 1974. – Nádasdi Péter: A tölgyfa árnyékában. 1974. K. Nagy Magda: Balázs Béla világa. 1974. – Németh László: Sajkódi esték. 1974. – Orosz László: Katona József. 1974. – Pándi Pál: Petőfi és a nacionalizmus. 1974. – Petőfi Sándor. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása. 1974. – Pomogáts Béla: Déry Tibor. 1974. – Pór Anna: Balog István {367.} és a 19. század elejének népies színjátéka. 1974. – Rákos Sándor: Elforgó ég. 1974. – Révai József: József Attila. 1974. – Rónay György: Kutatás közben. 1974. – Rónay László: Thurzó Gábor. 1974. – Sarkadi Imre: Cikkek, tanulmányok, 1974. – Sárkány Oszkár válogatott tanulmányai. 1974. – Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet. 1974. – Sükösd Mihály: Kilátó. 1974. – Szabó Ede: Otthonunk a művekben. 1974. – Sziklay László: Szomszédaink. 1974. – Szilágyi Ferenc: Csokonai dunántúli tájszógyűjtése. 1974. – Tapolcai Ernőné: Új Forrás 1969–1973. Tatabánya 1974. – Taxner-Tóth Ernő: Tamási Áron. 1974. – Tolnai Gábor: Örökség és örökösök. 1974. – Tordai Zádor: Közönséges emberi dolgok. 1974. – Tóth Dezső: Vörösmarty. 1974. – Török Gábor:Költői rébuszok. 1974. – Török Gábor: Lírai igefüggvények statisztikája. 1974. – Tőrös László: Arany János Nagykőrösön. Nagykőrös. 1974. – Tüskés Tibor: Kodolányi János. 1974. – Vas István: Az ismeretlen isten. 1974. – Wéber Antal: Irodalmi irányzatok, távlatok. Fejezetek a felvilágosodás és a reformkor irodalomtörténetéből. 1974. – Zsilka Tibor: Stilisztika és statisztika. 1974.

Bárdosi Németh János: Utak és útitársak. Szombathely 1975. – Egri Péter: A költészet valósága. 1975. – Fekete Sándor: Számadás az ünnepről. 1975. – Fodor Ilona: Szembesítés. Illyés Gyula életútja Párizsig. 1975. – Fodor József: Egy költészet története. 1975. – Gyergyai Albert: Késői tallózás. 1975. – Honti János: A mese világa. 1975. – Ignácz Rózsa: Ikerpályáimon. 1975. – Illyés Gyula: Iránytűvel. 1–2. k. 1975. – Janus Pannonius. Szerk. Kardos Tibor, V. Kovács Sándor. 1975. – Jel és közösség. Szerk. Voigt Vilmos, Szépe György, Szerdahelyi István. 1975. – Jókai Mór Budapestje. Kiad. Berza László. 1975. – Jókai-emlékek Pápán. Összeáll. Heitler László. Pápa 1975. – Juhász Géza-emlékkönyv. Sajtó alá rend. Juhász Izabella. Debrecen 1975. – Julow Viktor: Árkádia körül. 1975. – Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. 1975. – Kemény Gábor: Képszerűség és kompozíció Krúdy prózájában. 1975. – A 2 X 2 józansága. Emlékezések Radnóti Miklósról. 1975. – É. Kiss Katalin: Shakespeare szonettjei Magyarországon. 1975. – Kiss Tamás: Árkádiában éltünk. 1975. – Kónya István: Tanulmányok a kálvinizmusról. 1975. – Kovács Sándor Iván: Pannóniából Európába. 1975. – Köpeczi Béla: A magyar kultúra harminc éve. 1945–1975. 1975. – Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. 1975. – Lackó Miklós: Válságok, választások. 1975. – Lukács György: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. 1975. – Lukács György: A művészet és az objektív igazság. Riport vagy ábrázolás. 1975. – Major Ottó: Arcok és maszkok. 1975. – A manierizmus. Szerk. Klaniczay Tibor. 1975. – Márkus László–Szinai Miklós–Vásárhelyi Miklós: Nem engedélyezem! A cenzúra bizottság dossziéjából. 1975. – Mesterházi Lajos: Szólni szólítatlan. 1975. – Miért szép? Századunk magyar novellái elemzésekben. Szerk. Rónay György, Vargha Kálmán. 1975. – Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, Szerk. Mezei Márta, Kulin Ferenc. 1975. – Nagy Miklós: Jókai Mór alkotásai és vallomásai tükrében. 1975. – Nemes Nagy Ágnes: 64 hattyú. 1975. – Nemeskürty István: A magyar népnek, ki ezt olvassa. 1975. – Németh László: Megmentett gondolatok. 1975. – Petőfi-mozaik. Szerk. Paál Rózsa, Wéber Antal. 1975. – "Ragyognak tettei ..." Tanulmányok Vörösmartyról. Szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László. Székesfehérvár 1975. – Reguli Ernő: József Attila. Bibliográfia. 1975. – Rónay György: Jegyzetlapok. 1975. – Rónay László: Hűséges sáfárok. 1975. – Somlyó György: A költészet évadai. 4. köt. 1975. – Spira György: Petőfi napja. 1975. – Sőtér István: A sas és a serleg. 1975. – Tamás Attila: Líra a huszadik században. 1975. – Tanulmányok a műfordításról. Szerk. Rákos Sándor. 1975. – Tóth Dezső: Vörösmarty lírája. 1975. – Vágó Márta: József Attila. 1975. – "Vár egy új világ." Szerk. Illés László, József Farkas. 1975. – Várkonyi Nándor: Dunántúl. 1975. – Vasy Géza: Sánta Ferenc. 1975. – Zappe László: Cseres Tibor. 1975. – Zemplényi Ferenc: A korai szürrealista regény. 1975.