Irodalom

Lukács György: A magyar irodalomtörténet revíziója. Forum 1948. 11. sz. 860–877. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970.

Kovács Endre: Irodalomtörténetírásunk útja. Mk 1949. 2. sz. 57–66.

Nagy Péter: Az irodalomtörténet kutatásának ötéves terve. It 1950. 1. sz. 1–4.

Nagy Miklós: Az irodalomtörténeti kongresszus előadássorozata az irodalomtörténet-kutatás helyzetéről és feladatairól. It 1952. 1. sz. 118–127. – Waldapfel József: Irodalomtörténetírásunk helyzete és feladatai. MTA I. OK 1952. 23–39. {368.} Waldapfel József: A Nyelv – és Irodalomtudományi Osztály munkája 1952–53-ban. MTAI. OK 1953.

Pándi Pál: Beszámoló a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közgyűlésén. It 1954. 1. sz. 1–9. – Szauder József: Vita a magyar irodalom korszakhatárairól. It 1954. 4. sz. 470–478.

Bóka László: A magyar irodalomtudomány tíz esztendeje – eredmények, problémák, feladatok. It 1955. 4. sz. 431–445. és B. L.: Tegnaptól máig. 1958. 428–457. – Csabai Tibor: Az irodalomtörténeti kongresszusról. TársSz 1955. 11. sz. 90–97. – Csabai Tibor–Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtörténetírás mai helyzete. TársSz 1955. 9. sz. 84–107. – A realizmus kérdései a magyar irodalomtudományban. Szerk. Klaniczay Tibor. 1955. – Sőtér István: Irodalomtörténetírásunk és élő irodalmunk. Csill 1955. 6. sz. 1268–1274.

Bóka László: Irodalomtörténetírásunk és a mai irodalom. Csill 1956. 2. sz. 378–385. és B. L.: Tegnaptól máig. 1958. 537–549. – Klaniczay Tibor: Jelentés az irodalomtörténeti kongresszusról. MTA I. OK 1956. 321–332. – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtörténeti kutatások második ötéves terve (1956–1960). ItK 1956. 242–244. – Pirnát Antal: Vita a XX. Kongresszus tanulságairól az irodalomtörténetírásban. ItK 1956. – Tolnai Gábor: A XX. Kongresszus és az irodalomtörténetírás. ItK 1956. 255–262. és T. G.: Évek, századok. 1958. 245–263.

A "népi" írókról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség állásfoglalása. TársSz 1958. 6. sz. 38–69.; Kort 1958. 7. sz. 3–26. – Szigeti József: Lukács György filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. TársSz 1958. 2. sz. 26–39. – Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában. TársSz 1958. 7–8. sz. 46–61.

Bóka László: Irodalomtudományunk néhány kérdéséről. 1–3. r. It 1959. 2. sz. 153–159; 3–4. sz. 326–330.; 1960. 1. sz. 7–12. és B. L.: Könyvek, gondok. 1966. 365–373. – Tóth Dezső: Felszabadult irodalomtudományunk. ÉI 1959. okt. 16. és It 1960. 1. sz. 1–6. – Tóth Dezső: Horváth János irodalomszemléletéről. ItK 1959. 1. sz.

Klaniczay Tibor: A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról. Kort 1962. 266–279. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Pándi Pál: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság jubileumi közgyűlésének főtitkári megnyitója. It 1962. 363–368. – Szigeti József: A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. TársSz 1962. 8–9. sz. 85–100. és Elvek és utak. 1965.

Klaniczay Tibor: Nézeteltérések a "nemzeti jelleg" körül. Kr 1963. 1. sz. 17–27. és K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Sőtér István: A kritikáról és az irodalomtörténetírásról. Kr 1963. 12. sz. és S. I.; Tisztuló tükrök. 1966.

Klaniczay Tibor: Az irodalomtörténeti szintézis néhány elve. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 36–65. – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtudomány a felszabadulás után.; Polgári örökség és marxista irodalomtudomány.; Pozitivizmus és filológia; A textológiai munka helyzete. K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 247–275.; 9–35.; 222–229.; 239–246.

A szocialista realizmusról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya. TársSz 1965. 2. sz. 30–60.

Bodnár György: Irodalomtörténet, esszé, kritika. A magyar irodalom története. VI. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1966, 37–112. – Klaniczay Tibor: A szintézis útján. Kr 1966. 12. sz. 8–12.

Miklós Pál: A modern irodalomtudomány és problémakörei. ÚÍ 1967. 6. sz. 97–107. Pándi Pál: Petőfi–Ady–József Attila. Nszab 1967. ápr. 16.

Bodnár György: A komplex vizsgálat problémái a modern magyar irodalom kutatásában. Kr 1968. 1. sz. 3–10. Szabolcsi Miklós: Hogyan tovább a magyar irodalomtudományban? Műhely 1968. szept és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973. 147–175.

Kenyeres Zoltán: "A magyar irodalom történetének" periodizációs elveiről. It 1969. 1. sz. 40–60. és Hozzászólások uo. 2. sz. 347–376. – Szabolcsi Miklós: Tárgy és jelleg: a nemzeti és nemzetközi kérdéséhez társadalomtudományunkban. MTud 1969. 7–8. sz. és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973.

Kenyeres Zoltán: Lukács György és a magyar irodalom. Kr 1970. 12. sz. és 1971. 3. sz. – Köpeczi Béla: 25 év irodalomtudományának eredményeiről és problémáiról. It 1970. 2. sz. 233–245. – Köpeczi Béla: A világirodalmi kutatások 25 éve Magyarországon. Hel 1970. 172–182. – Sőtér István: Az irodalomtudomány dilemmája. Kr 1970. 8. sz. 5–17. és S. I: Ember és műve. 1971. – Sőtér István: Az irodalomtudomány 25 éve. MTud 1970. 220–226. – Wéber Antal: Irodalomtudományunk 25 esztendeje. It 1970. 3. sz. 498–511. – Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése Király Istvánnal. Vig 1971. 4. sz. 244–254. (Az irodalomtörténetírás irányzatairól.)

{369.} Németh G. Béla: A magyar kritika története a pozitivizmus korában, ItK 1971. 1–2. sz. 148–183.

Illés László: A marxista irodalomtudomány orientáló fogalmairól. TársSz 1972. 1. sz. 71–73. – Pándi Pál: Révai József Petőfi-képéhez. Petőfi tüze. Szerk. Tamás Anna és Wéber Antal.

Béládi Miklós: Magyar irodalmi avantgard, 1–2. r. Je 1973. 932–936. 1027–1032. – Csányi László: Irodalomtörténetírásunk helytörténeti feladatai. Ktáros 1973. 743–746. – Klaniczay Tibor: Kísérletek a magyar irodalom periodizációjára. K. T.: A múlt nagy korszakai 1973. – Béládi Miklós: Avantgard és érték. Lit 1974. 4. sz. 86–90.

Bodnár György: A XX. századi magyar irodalomtörténet rendszerezési problémái. Lit 1974. 1. sz. 15–19. – Doromby Károly: A Vigilia negyven éve. Az első évtized. Vig 1974. 171 178. Garai Gábor: A mai magyar irodalom néhány kérdése. Nyelvünk és Kultúránk 1974. 76–85. – Sőtér István: A "haladó hagyománytól" a marxista szintézisig. MH 1974. dec. 21. – Szentmihályi Szabó Péter: József Attila öröksége az új költőnemzedékben. ÚÍ 1974. 4. sz. 98–101. Tizenöt év magyar irodalma. 1957–1972. Szerk. Béládi Miklós és Bodnár György. Lit 1974. 3. sz. 53–108. Wéber Antal: Irodalomtudomány és irodalmi műveltség. MH 1974. dec. 21. – Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet. Fo 1975. 1–12. sz.

Agárdi Péter: Metszet a felszabadulás utáni magyar irodalomtörténetírás történetéből. ItK 1975. 170–184. – Agárdi Péter: Fejezetek a felszabadulás utáni magyar irodalomtörténetírás történetéből. Lit 1975. 2. sz. – Bodnár György: Alakító alkotás. Az irodalom és a tudatformálás. ÚÍ 1975. 7. sz. 89–94, – Botka Ferenc: A magyar irodalomtudományi szakbibliográfia kérdései. MKsz 1975. 38–44. – Kulcsár Szabó Ernő: Megközelített korszerűség. A magyar regény három évtizede. Vság 1975. 5. sz. 62. 75. – Kulin Ferenc: Mérlegpróba. ÚÍ 1975. 12. sz. 96–102. – Nagy Péter: A dráma funkcióváltása a 20. században. MTA I. OK 1974. 1–4. sz. 191–198. – Németh G. Béla: Interpretáció és elemzés. Lit 1975. 1. sz. 48–53. – Nyírő Lajos: Irodalomtörténet és irodalomelmélet. Lit. 1975. 1.sz. 61–65. – Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet. Fo 1975. 1–12. sz. – Pomogáts Béla: Irodalomtörténet és kritika. Lit 1975. 1.sz. 54–58. – Szabolcsi Miklós: Az "irodalomtörténettől" az "irodalomtudományig". Lit 1975. 1. sz. 10–15. – Vajda György Mihály: A világirodalom és az irodalmak összehasonlító vizsgálata. MTA I. OK 1975. 1–4. sz. 199–206. – Veres András: Szociológia és irodalomtudomány. Lit 1975. 1. sz. 59–65.