Irodalom
Bóka László: Költők, költők, költők! ÚjMo 1947. 44. sz. – Darázs Endre: Takáts Gyula: Se ég, se föld. Ttáj 1947. 5. sz. 53–55. – Hamvas Béla: Se ég, se föld. Diár 1947. 131. – Kulcsár Adorján: Takáts Gyula prózája. Diár 1947. 40. – Rónay György: Se ég, se föld. Mk 1947. 655–657. – Zsikó Gyula: Se ég, se föld. So 1947. 473–475. – Vidor Miklós: Se ég, se föld. Vig 1947. 663–664. – Madácsy László: Se ég, se föld. Puszták Népe 1948. 221–222. – Makay Gusztáv: Se ég, se föld. Vál 1948. 175–178. – Sőtér István: Költő-arcképek. Takáts Gyula. Vál 1948. 769–770. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 284–285. – Rajnai László: Takáts Gyula. Vig 1949. 190–193. – Jankovich Ferenc: Az emberekhez. Csill 1955. 2331–2336. – Kispéter András: Az emberekhez. IÚ 1955. 23. sz. – Petrovácz István: Takáts Gyula: Az emberekhez. Ttáj 1955. 214–215. – Petrovácz István: Az emberekhez. ÚH 1956. 2. sz. 58. – Bokor László: Az emberekhez. ÚH 1956. sz. 56–57. – Fodor András: Víztükör. Csill 1956. 197–199. – Gáldi László: Költői nyelvünk újabb gazdagodása. MNyr 1956. 318–320. – Rákos Sándor: Vízitükör. IÚ 1956. 4. sz. – Szász Imre: Az emberekhez. ÚH 1956. 2. sz. 58–59. – Várkonyi Nándor: Takáts Gyula válogatott versei. Dt 1956. 15. sz. 79–86. – Balogh László: A pannon derű költője. ÉI 1958. 40. sz. – Bernáth László: Mézöntő. EstiH 1958. 266. sz. – Nagy Péter: Mézöntő. MNemzet 1958. 305. sz. és N. P.: Rosta. 1965. 413–415. – Rónay György: Az olvasó naplója. Takáts Gyula: Mézöntő. Vig 1958. 754–755. – Tüskés Tibor: Mézöntő. Je 1958. 98–100. – Vajda Endre: Mézöntő. Kort 1959. 956–958. – Görgey Gábor: Versek között. MNemzet 1961. 70. sz. – Hegedüs Géza: Virágok virága. Nszab 1961. 76. sz. – Kardos Pál: Virágok virága. ÚÍ 1961. 467–469. – Lengyel Balázs: Virágok virága. A Könyv 1961. 4. sz. 31–32. – Simon István: Költő a tájban. Takáts Gyula költészetéről. Kort 1961. 764–768. és S. I.: A virágfa árnyékában. 1964. 148–159. – Szeghalmi Elemér: Virágok virága. Je 1961. 205–206. – Tóth Judit: Két dunántúli költő. Takáts Gyula és Bárdosi Németh János versei. ÉI 1961. 22. sz. – Tüskés Tibor: Virágok virága. Alf 1961. 5. sz. 87–91. – Bertók László: Takáts Gyula {403.} írói útja. Kaposvár 1963. – Martyn Ferenc: Takáts Gyula színesrajz-kiállítása. Je 1963. 359. – Simon István: Takáts Gyula színes rajzai. Je 1963. 555–556. – Bata Imre: Látomások éneke. Je 1965. 655– 658. – Horváth Zsigmond: Az életöröm énekese. ÉI 1965. 31. sz. – Kerékgyártó István: Évek, madarak. ÚÍ 1965. 11. sz. 125–128. – Rónay György: Takáts Gyuláról. A Könyv 1965. 266–268. és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 227–237. – Szeghalmi Elemér: Évek, madarak. Kort 1965. 1326–1330. és Sz. E.: Freskó és pasztell. 1971. 114–120. – Tüskés Tibor: Két verseskötetről. Látóh 1965. 947–948. – Várkonyi Nándor: Évek, madarak. Életünk 1965. 146. – Borbély Sándor: Évek, madarak. Kr 1966. 11. sz. 56–59. – Síki Géza: Évek, madarak. Vig 1966. 132–133. – Tóth Béla: Évek, madarak. Alf 1966. 2. sz. 88–91. – Csányi László: A boldog költő. Arcképvázlat Takáts Gyuláról. Je 1968. 902–908. – Cs. Nagy István: A gyermekvers két művésze. Életünk 1968. 2. sz. – Pomogáts Béla: Otthon a világban. Takáts Gyula verseiről. Látóh 1968. 1079–1088. és P. B.: Sorsát kereső irodalom. 1979. 401–406. – Rónay György: Az olvasó naplója. Takáts Gyula: Villámok mértana. Vig 1968. 490. – Rónay György: Takáts Gyula költészete. Je 1968. 58–61. – Szabó Imre: Villámok mértana. Alf 1968. 10. sz. 87–88. – Tüskés Tibor: Villámok mértana. Kort 1978. 1485–1487. – Nagy Pál: Kilenc mondat Takáts Gyuláról. MMűhely 1969. 32. sz. 60–63. – Bertha Bulcsu: Interjú Takáts Gyulával. Je 1970. 963–969. és B. B.: Meztelen a király. 1972. 254–276. – Lázár Ervin: Takáts Gyula. ÉI 1970. 4. sz. és Látogatóban. Szerk.: Lengyel Péter. 1971. 197–203. – Pomogáts Béla: A való világ poézise. Takáts Gyula költészetéről. Életünk 1970. 72–75. és P. B.: Sorsát kereső irodalom. 1979. 389–394. – Kis Pintér Imre: A szülőföld vonzásában. ÉI 1971. 45. sz. – Laczkó András: A tér és táj humanizálása Takáts Gyula újabb verseiben. Látóh 1971. 920–924. – Pomogáts Béla: Antik örökség és modern világ. Megjegyzések Takáts Gyula Knósszosz romjai című verséhez. Je 1971. 136–139. – Rónay László: "Elillant évek szőlőhegyén." Arcképvázlat a hatvanéves Takáts Gyuláról. Napló 1971. 49. sz. – Szeghalmi Elemér: A kristályszínű költészet. A hatvanéves Takáts Gyula lírája. Vig 1971. 815–818. – Tüskés Tibor: Mint fán az évgyűrűk. Takáts Gyula művészete. Je 1971. 139–149. és T. T.: Pannóniai változatok. 1977. 47–69. – Ágh István: Becehegyi vendéglátó. ÉI 1973. 17. sz. – Bécsy Tamás: Sós forrás. Kr 1973. 10. sz. 24. – Fioláné Komáromi Gabriella: Dorombol a hold. Somogy 1973. 123–124. – Fodor András: Mézöntő. Takáts Gyula költeményének elemzése. Je 1973. 228–234. és F. A.: Futárposta. 1980. 111–121. – Fodor András: Takáts Gyuláról. Kort 1973. 654–661. és F. A.: A nemzedék hangján. 1973. 7–27. – Tüskés Tibor: Sós forrás. Je 1973. 756–759. és T. T.: Mérték és mű. 1980. 144–149. – Laczkó András: Takáts Gyula pályakezdése. Életünk 1974. 255–262. – Laczkó András: A világkép maisága Takáts Gyula lírájában. 1–2. r. Somogy 1974. 3. sz. 31–39.; 4. sz. 37–48. Rónay László: Költő a megújító forrásnál. Vig 1974. 195–196. – Veress Miklós: Gyík és sárkány. ÚÍ 1974. 2. sz. 119–120. – Albert Gábor. Száz nap a hegyen. Takáts Gyula versei. MNemzet 1975. 110. sz. – Albert Zsuzsa: "A valóságból a valót ..." Könyvvilág 1975. 5. sz. – Csányi László: Bece-hegyi mitológia. Je 1975. 854–857. – Csűrös Miklós: "Száz nap a hegyen." Takáts Gyula új verseiről. Somogy 1975. 4. sz. 22–28. – Laczkó András: Pályaképvázlat Takáts Gyuláról. It 1975. 650–670. – Pomogáts Béla: Panoráma a Becehegy körül. ÚÍ 1975. 10. sz. 110–111. – Rónay László: Sós források vizein. Takáts Gyula életútja. R. L.: Hűséges sáfárok. 1975. 321–341. – Tornai József: Az ürességet kitöltve. ÉI 1975. 37. sz. – Tüskés Tibor: Száz nap a hegyen. DtN 1975. 225. sz. és T. T.: Mérték és mű. 1980. 150–153. – Laczkó András: Takáts Gyula. 1976. 182 1. (Kortársaink). – Magyar Józsefné: Takáts Gyula. (Bibliográfia.) Kaposvár 1981.