PAPP ÁRPÁD (1937)

Papp Árpád (1937) nagy lélegzetű, lassú hömpölygésű szabadversekben fogalmazza meg töprengéseit életéről, sorsáról, kötődéseiről, emlékeiről és szorongásairól. Költészetének egyik ihlető forrása a görög szellemiség és az újgörög költészet. Kötetében (Metszéspontok, 1976) saját versein kívül műfordításai is erről a tájékozódásról tanúskodnak.