Irodalom
Czibor János: Gellért Oszkár útja. Vság 1946. 6–9. sz. 74–77. – Kárpáti Aurél: Égtájak közt. Új Szó 1946. júl. 21. – Schöpflin Aladár: Égtájak közt. Mk 1946. 697–698. – Madarász Emil: Gellért Oszkár: Szövetség. ÚjV 1948. 33. sz. – Sőtér István: Gellért Oszkár. S. I.: Négy nemzedék. 1948. 33. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 248–249. – Sós Endre: Gellért Oszkár verses önéletrajza. MNemzet 1951. jan. 16. – Bóka László: Költő a békéért. IÚ 1952. 3. sz. 4. – Laczkó Géza: Ötven év verseiből. Kbarát 1952. 11. sz. 21–22. – Bölöni György: Hírmondó. Csill 1954. 1987–1989. és B. Gy.: Magyarság – emberség. 1959. 301–305. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. 195–199. – Varga József: Gellért Oszkár két könyve a kortársairól. ItK 1955. 487–492. – Végh Ferenc: Tiéd az egész föld. Csill 1956. 410–411. – Móricz Virág: Gellért Oszkárról. Kort 1957. 267–270. – Sós Endre: Gellért Oszkár válogatott versei. MNemzet 1957. okt. 11. – Bori Imre: Kortársaim. Levelezésem kortársaimmal. Híd 1958. 631–633. – Seres József: Daloló Hungária. ÉI 1959. 9. sz. – Sőtér István: Gellért Oszkár munkájáról. ÉI 1960. 39. sz. – Rónay György: A nyolcvanéves Gellért Oszkár ÉI 1962. 36. sz. – Horgas Béla: Utószüret. Ktáros 1963. 1585–1586. – Illés Endre: Gellért Oszkárról. ÚÍ 1963. 748–750. – Kéry László: Egy író élete 2 kötet. A Nyugat szerkesztőségében. ÉI 1963. 6. sz. – Kispéter András: Utószüret. A Könyv 1963. 5. sz. 9. – Fodor József: Még hányszor? ÉI 1964. 34. sz. – Kabdebó Lóránt: Utószüret és ami utána következik. Napj 1964. június. – Vargha Kálmán: Gellért Oszkár: Egy író élete. ItK 1964. 247–249. – Illés Endre: Költő és szerkesztő. I. E.: Gellérthegyi éjszakák. 1965. 29–34. és I. E.: Krétarajzok. 1970. 189–193. – Szombathelyi Ervin: Látogatás Gellért Oszkárnál. Nszava 1965. febr. 14. – Faragó Vilmos: Gellért Oszkár: Zuhanóban. ÉI 1966. 18. sz. – Rónay György: Zuhanóban. Vig 1966. 555–556. – Borbély Sándor: Gellért Oszkár: Zuhanóban. Kort 1967. 494–495. – Borbély Sándor: Gellért Oszkár jubileuma. Kort 1967. 1483–1487. – Erki Edit: Az Élet és Irodalom látogatóban Gellért Oszkárnál. ÉI 1967. 25. sz. és Látogatóban. Szerk. Erki Edit. 1968. 5–13. – Fodor József: Gellért Oszkár köszöntése. ÉI 1967. 36. sz. – Fodor József: Búcsú Gellért Oszkártól. ÉI 1967. 51. sz. – Kabdebó Lóránt: Vázlat Gellért Oszkárról. Alf 1967. 87–89. – Paku Imre: Az érdemes költő. Látóh 1967. 1102–1109. – Rónay György: Száz az ezerből. ÉI 1967. 46. sz. – Simon István: Száz az ezerből. Gellért Oszkár. Száz az ezerből. Nszava 1967. okt. 8. – Borbély Sándor: Száz az ezerből. Alf 1968. 7. sz. 73–75. – Gyergyai Albert: Gellért Oszkárról. Gy. A.: A Nyugat árnyékában. 1968. 154–174. – Antal Gábor: Kilencven éve született Gellért Oszkár. MNemzet 1972. szept. 10. – Fodor József: Gellért Oszkár kilencven esztendeje. ÉI 1972. 37. sz. – Szombathelyi Ervin: Emlékezés Gellért Oszkárra. MH 1972. szept. 10. – Tímár István: "A költő jót akart ..." Kilencven éve született Gellért Oszkár Nszab 1972. szept. 10. – Illyés Gyula: A Nyugat vége. I. Gy.: Iránytűvel. 2. köt. 1975. 174–180. – Borbély Sándor: Gellért Oszkár 1976. (Kortársaink.) – Garai Gábor: Gellért Oszkár emléktáblájánál. ÉI 1978. 52. sz.