{1412.} Irodalom

Darvas József: Megjegyzések a Lélekbúvárhoz. Forum 1948. 994–997. – Boldizsár Iván: Illyés Gyula: Ozorai példa. IÚ 1952. 12. sz. – Julow Viktor: Illyés Gyula: A Fáklyaláng. Építünk 1952. 4. sz. 78–80. – Sőtér István: Illyés Gyula: Fáklyaláng. IÚ 1952. 26. sz. 2., S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 358– 361. – Gellért Endre: Író, rendező, közönség. Illyés Gyula: Fáklyaláng. Csill 1953. 862–867. – Gyárfás Miklós: Tűvé tevők. IÚ 1953. 12. sz. – Zolnay Vilmos: Az élő Kossuth. Illyés Gyula: Fáklyaláng. Csill 1953. 103–108. és Z. V.: Beszélgetések könyvekről. 1953. 131–141. – Barta András: Illyés Gyula: Fáklyaláng. It 1954. 241–247. – Fekete Gábor: Illyés Gyula: Ozorai példa. It 1955. 74–81. – Klaniczay Tibor: Dózsa, vagy a magyar nép tragédiája. IÚ 1956. 14. sz. – Nagy Péter: Illyés Gyula Dózsa-drámájáról. IÚ 1956. 9. sz. és N. P.: Két évad. 1966. 73–78. – Sőtér István: Dózsa. IÚ 1956. 6. sz. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 361–367. – Béládi Miklós: Az új Kegyenc. Illyés Gyula drámáiról. Kr 1963. 3. sz. 8–13. – B. Nagy László: Szembenézni – szabadon. Illyés Gyula: Kegyenc. Alf 1963. 8. sz. 54–56. és B. N. L.: A teremtés kezdetén. 1966. 169–194. – Tóth Dezső: Másokért egyedül. Kort 1963. 1416–1421. – Illés Jenő: A közösségi-nemzeti tudat ébresztői. I. J.: Mai dráma – mai dramaturgia. 1964. 72–97. – Kéry László: Jókedvvel harcolni. ÉI 1963. 3. sz. és K. L.: Shakespeare, Brecht és a többiek. 1966. 279–281. – Létay Vera: A költészet és igazság fáklyalángja. ÉI 1968. 3. sz. – Hermann István: Történelmünk elmulasztott és rosszul megragadott lehetőségei. Illyés Gyula. H. I.: Szent Iván éjjelén. 1969. 166–212. – M. Lázár Magda: A Kegyenc Debrecenben. Szabálytalan naplójegyzetek egy előadás születéséről. Színház 1969. 8. sz. 20–22. – Siklós Olga: Népi hősök. Illyés Gyula négy drámájáról. Kort 1969.631–642. – Ablonczy László: Ősbemutató Pécsett. Alf 1970. 2. sz. 92–94. – Béládi Miklós: Illyés Gyula: Tiszták. Kr 1970. 3. sz. 1–4. – Fekete Sándor: Adalék az új fogalmú hazafisághoz. Illyés Gyula: Malom a Séden. Kr 1970. 6. sz. 41–43. – Földes Anna: A költő színpada. Színház 1970. 5. sz. 16–19. – Galsai Pongrác: Malom a pokolban. ÉI 1970. 12. sz. 13. – Hermann István: Rekviem egy elveszett nép fölött. Illyés Gyula: Tiszták. Színház 1970. 5. sz. 10–14. – Pályi András: Színpad vagy szószék? Színház 1970. 8. sz. 14–17. – Siklós Olga: A "Malom" útja Veszprémig. Színház 1970. 5. sz. 20–21. – Somlai Péter: Illyés Gyula: A lélekbúvár. Színház 1970. 2. sz. 22–23. – Tamás Attila: A drámaíró Illyés. Ttáj 1970. 675–679. és T. A.: Irodalom és emberi teljesség. 1973. 197–210. – Czímer József: Dramaturgia és korszerűség. Illyés Gyula: Bölcsek a fán. Színház 1971. 7. sz. 12–17. – Galsai Pongrác: Bölcsek és eltartóik. ÉI 1971. 14. sz. – Galsai Pongrác: Dózsa, teljes fényben. ÉI 1971. 34. sz. – Hermann István: Illyés Gyula: Bölcsek a fán. Illyés Gyula vígjátéka a Pécsi Nemzeti Színházban. Színház 1971. 6. sz. 34–36. – Szilágyi János: Két hónap. Illyés Gyula: Tiszták. Kort 1971. 157–161. – Tamás Attila: Illyés Dózsa-drámájáról. Ttáj 1971. 973–975. – Tarján Tamás: Fordított előjelek. Napj 1971. 12. sz. 4. – Ablonczy László: Illyés Gyula: Bál a pusztán. Alf 1972. 7. sz. 88–89. – Almási Miklós: A Különc Veszprémben. ÉI 1972. 8. sz. – Béládi Miklós: A múltteremtő. Kort 1972.1982–1991. és B. M.: Érintkezési pontok. 1974. 339–410. – Berkes Erzsébet: A becsület fegyverei. Színház 1972. 5. sz. 1–6. – Héra Zoltán: Illyés Gyula: Testvérek. Kr 1972. 10. sz. 10–11. – Juhász Mária: Testvérek. Illyés Gyula új Dózsa-drámája. Kort 1972. 1991–1995. – Kántor Lajos: Ihlet és történelem. Ttáj 1972. 11. sz. 36–38. – Kiss Ferenc: Illyés Gyula: Tiszták. Ttáj 1972. 1. sz. 69–73. – Kronstein Gábor: Hős vagy áruló? Illyés Gyula és Németh László változatai a Görgey-témára. It 1972. 903–924. – Pándi Pál: Illyés Gyula: Bolhabál. P. P.: Kritikus ponton. 1972. 474–479. – Pándi Pál: Jegyzetek a felújított Fáklyalángról. P. P.. Kritikus ponton. 1972. 456–461. – Pándi Pál: Illyés Gyula: Malom a Séden. P. P.: Kritikus ponton. 1972. 461–468. – Pándi Pál: Illyés Gyula: Tiszták. P. P.: Kritikus ponton. 1972. 479–486. – Szigethy Gábor: Illyés Gyula: Különc. Kr 1972. 2. sz. – Sziládi János: A Dózsa-testvérek. Illyés Gyula drámája a Pécsi Nemzeti Színházban. Színház 1972. 12. sz. 17–20. – Takács Péter: A Dózsa-hagyomány Illyés Gyula művészetében. Alf 1972. 9. sz. 7–16. – Tarján Tamás: Illyés Gyula: Testvérek. Illyés, a drámaíró. Napj 1972. 11. sz. 10. – Taxner Ernő: Törvénykereső. Illyés Gyula, a drámaíró. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 9. 1971–72. 1972. 69–91. – Almási Miklós: Dózsa vagy (és) Dózsa? ÉI 1973. 18. sz. – Béládi Miklós: Szatírától a népi játékig. ItK 1973. 340–346. – Csetri Lajos: Illyés Gyula Dózsa-drámáiról. Ttáj 1973. 6. sz. 66–74. – Czinner József: A "Testvérek" vagy a gondolat dramaturgiája. ÚÍ 1973. 4. sz. 92–102. – Földes Anna: Három forradalmár. Illyés Gyula új drámái. Színház 1973. 6. sz. 1–7. – Kántor Lajos: Szöveg és játék. Utunk 1973. 41. sz. – Márkus Béla: Az ünnepelt. Kr 1973. 5. sz. 19–20. – Siklós Olga: A könyörtelen igazság {1413.} drámája. Illyés Gyula: Az ünnepelt. Életünk 1973. 2. sz. 165–170. – Tarján Tamás: Illyés Gyula: Dupla vagy semmi, azaz két életet vagy egyet se. Kr 1974. 12. sz. 18. – Tüskés Tibor: Az új Illyés-dráma ürügyén. ÉI 1974. 44. sz. – Berkes Erzsébet: Illyés Gyula: Dupla vagy semmi ... Kort 1975. 155–156. – Berkes Erzsébet: Orfeusz a felvilágban. Kr 1975. 11. sz. 21. – Földes Anna: A számon kért ars poetica – avagy a Bábjátékos igazsága. Illyés Gyula Dupla vagy semmi című drámája Pécsett. Színház 1975. 1. sz. 1–6. – Hajdu Ráfis: Újabb drámák. Kr 1975. 2. sz. 20–21. – Laczkó András: Illyés Gyula újabb drámái. Életünk 1975. 1. sz. 83–86. – Láng Gusztáv: "A motívumok mindig visszatérnek." Utunk 1975. 12. sz. – Major Ottó: Illyés-bemutató Veszprémben és Budapesten. (Bál a pusztán, Különc). M. O.: Arcok és maszkok. 1975. 330–334. – Major Ottó: Illyés Gyula drámája a Vígszínházban. M. O.: Arcok és maszkok. 1975. 262–265. – A "Fáklyaláng" előadásainak naplója. (Közli: Molnár Gál Péter) Kr 1976. 2. sz. 3–6. – Béládi Miklós: Dániel az övéi között – Gyulán. ÉI 1976. 31. sz. – Futaky Hajna: Pécsi színházi esték. (Orfeusz a felvilágban.) Je 1976. 2. sz. 145–147. – Illyés Gyula: Hogyan születik a színdarab? Bevezető egy eredendő magyar komédiához a szükséges kitérőkkel. ÚÍ 1976. 8. sz. 3–38. – Koltai Tamás: Illyés Gyula: Dániel az övéi között. Új Tükör 1976. 30. sz. 30. – Rohonyi Zoltán: Bánk változásai. (Illyés Gyula átigazításáról.) Kor 1976. 10. sz. 736–742. – Tóth László: Meghirdetett és megvalósítatlan maradandóság. (Dupla vagy semmi.) ISz 1976. 4. sz. 378–381. – A Bánk bán – Illyés Gyula átigazításában. Bécsy Tamás, Béládi Miklós, Orosz László írása. Látóh 1977. 3. sz. 162–178. – Ablonczy László: ... Mi az, mi idegünkben közeleg! Illyés Gyula drámái a "kézbevehető jövőért". Alf 1977. 12. sz. 31–34. – Keresztury Dezső: Illyés Gyula Különce körül. Színház 1977. 12. sz. 1–4. – Szekrényesy Júlia: A költő szeges öve. Csak az igazat! Egyiptomi világosság. Távozz tőlem angyal. ÉI 1977. 49. sz. – Tarján Tamás: A Különc a Nemzeti Színházban. Színház 1977. 12. sz. 4–7. – Berkes Erzsébet: Jár a malom. Csak az igazat! Színház 1978. 2. sz. 1–2. – Bulla Károly: Illyés Gyula: Fáklyaláng. FilmSzínhMu 1978. 46. sz. 7. – Z. Szabó László: Fáklyaláng. 1978. Beszélgetés Illyés Gyulával. Műhely 1978. 1. sz. 7–12. – Ablonczy László: Játék és történelem a színpadon. Beszélgetés Illyés Gyulával. Ttáj 1979. 10. sz. 8–16. – Szalay Károly: "Kegyetlen és fájdalmas igazságok műfaja." Illyés Gyula komédiái. Kort 1979. 1465–1474. – Szekrényesy Júlia: Kacagj, prédikátor. Homokzsák, avagy nevetni könnyebb. ÉI 1979. 31. sz. 13. – Illés Jenő: Illyés Gyula: Bolhabál. FilmSzíhnMu 1980. 41. sz. 10–11. – Pályi András: Pécsi színházi esték. (Homokzsák.) Je 1980. 442–444. – Róna Katalin: Illyés Gyula: Dániel az övéi közt ... Színház 1980. 1. sz. 15–16. – Tüskés Tibor: Illyés színháza. T. T: Mérték és mű. 1980. 80–111. – F. Komáromi Gabriella: Tiszták. Gondolatok egy Illyés-drámáról. Lit 1981. 3–4. sz. 413–418. – Almási Miklós: Drámai sorsfordulók. Kegyenc, Különc, Malom a Séden. Életünk 1982. 1063–1068. – Tarján Tamás: "Testvérek": a Kegyenc és a Különc. Illyés Gyula ikerdrámáiról. Életünk 1982. 1068–1073. – Ablonczy László: Dráma – színpadra. Illyés Gyula: A tű foka. Alf 1983. 7. sz. 77–81. – Hajdu Ráfis Gábor: Illyés Gyula: Újabb drámák. H. R. G.: Kritikák, esszék, tanulmányok. 1984. 189–194. – F. Komáromi Gabriella: Kegyenc. Konfliktusok egy Illyés-drámában. Lit 1984. 1. sz. 125–130. – Czímer József: Az utolsó dráma. A Kiegyezés születéséről. Életünk 1985. 3. sz. 198–210. – Benedek András: A hűség jegyében. Illyés Gyula drámái. B. A.: Színházi műhelytitkok. 1985. 113–142. – Görömbei András: A drámaíró Illyés Gyula. Alf 1985. 9. sz. 43–63.