"Hódolat Kafkának"

Az irodalmi életbe csak későn – a börtönbüntetésre ítélt pályatársainál is évekkel később – tért vissza. Az írói jelenlét szünetelése azonban nem jelentett szünetet az írásban, s főként nem az alkotó, a világot, az életet újraértelmező gondolkodásban.

"Ötvenhat után, nem egészen a saját elhatározásomból, hosszú szünet állt be írói pályámon ... De végső fokon kiderült, hogy ez a második szünet sem ártott, mert azáltal, hogy magamra maradtam ... szembe kellett néznem önmagammal, fel kellett mérnem azt, ami bennem van ... És lassan ahhoz a felismeréshez jutottam el, hogy ott kell újrakezdenem mindent, ahol legelső köteteimnél elindultam: a játékosságnál, a groteszknél, tehát azzal a magatartással, amely látszólag nem veszi komolyan a világot, s valójában talán csak ez veszi igazán komolyan – a világnak abban az állapotában, amiben most vagyunk" – írta Híd-beli nyilatkozatában. Szemléletmódja lassú átrétegződésének fontos és jellemző dokumentuma a Glória című kisregénye. Örkény István megfogalmazása szerint a "groteszk = líra + szatíra". E kisregényében még inkább a lírai elem az uralkodó, ezt szolgálja a mű egyes szám első személyű előadásmódja is. A szatirikus hatást az kelti, hogy a mű olvasója abban a "profán" közegben él s azt érzi normálisnak, ami az Ilonkává visszavedlett Glória nővér számára eleinte szinte komikusan idegen. A Glória a megértő emberség életeszményét sugallja. A regényből hiányzik még az az általánosabb, bölcseleti gondolkodásmód, amely nemzeti-történelmi tanulságok irányába tágítja későbbi alkotásait. De már érezhető benne az írónak az a törekvése, hogy az "idegen" létbe csöppent nővér életszemléletét egyetemesebbé {783.} tágítsa, megsejtetve a történelmi eseményekben rejlő abszurd vonásokat, amelyek Glóriát arra kényszerítették, hogy szakítson életének addigi eszményeivel, s helyettük hétköznapiakat, természeteseket alakítson ki a maga számára. Az író megértő és együttérző szeretettel kormányozza hősét ezek elfogadása és átélése felé. Ez már az általa kiteljesített groteszk toleranciájának fontos jegye. Glória-Ilonka számára a "természetes", az életszerű lesz a vezérelv, s a regény feszültségének az a fontos eleme, hogy ezt az egyéni fordulatot egy képtelen történelmi bukfenc okozta, melyet kinek-kinek saját élete adottságai szerint kellett feldolgoznia és értékelnie.

Ahogyan a háborús évek írói kényszerszünete alatt átalakult látásmódja, világnézete, úgy e második csönd-korszak alatt is lényeges változás ment végbe szemléletében. Most nemzedéke két alapélménye és a történelem két irracionális fordulata – a háború és az ötvenes évek – írói kifejezéséhez kellett adekvát szemléletet és formát kialakítania. Ezért fordult az elembertelenedett életérzés nagy mestereihez, mindenekelőtt, hódolattal, Kafkához.

1957–1960 körül irodalmunkban szinte meghatározó volt Franz Kafka szellemisége. Leginkább éppen Örkény Istvánra hatott, amint e kapcsolatot ő tudatosan hangsúlyozta is.

Az életműkiadásban Hódolat Kafkának cikluscím alatt közölt öt elbeszélés közül háromban (A visszaváltozás, Álmomban, Éden) Kafka hatása oly közvetlenül érezhető, mint a pályakezdő műveken Márai Sándoré. Ám az ötödik – A Niagara Nagykávéház – már mást mutatott, azt, hogy nemcsak kijárta, hanem egy vonatkozásban meg is haladta Kafka iskoláját: az abszurd helyzet történelmi konkretizálásával az irracionalizmust racionalizálni tudta. A novella arról szól, hogy 1951-ben a pesti nyaralást végigszorongó vidéki házaspár – és a "Niagara" többi nyaralóvendége – rémületét és bűntudatát az oldja fel, hogy a kávéház személyzete, kiszolgálás helyett, mindenkit alaposan összever. A korélmény ábrázolásához a groteszk módszerre már rátalált, de még hiányzik valami: az abszurd szituációt saját élményünkké közelítő, humanizáló líra.

Lektorálások, filmgyári "négermunkák" után, ez, az Élet és Irodalom 1963. 6. számában megjelent novella volt azt első hírnöke visszatérésének. Elég szerencsétlen módon, mert az író műhelykísérleteinek folyamatáról mitsem tudó közvélemény ezt az "eredményt" nagy megütközéssel fogadta, s ez újabb három évvel elodázta az új pályaszakasz nyilvánosság előtti nyitányát.