Jaroslava Pašiaková (1931-)

Jaroslava Pašiaková a pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékén tanít. A huszadik századi magyar irodalmat ismertető írásai mellett Kassák Lajosról és a magyar avantgardizmusról írt szlovák nyelvű monográfiát (Lajos Kassák. Vývojové problémy a tendencie maďarskej avantgardy, 1973). Pašiaková is publikál cseh, illetve szlovák nyelvű tanulmányokat a magyar irodalom köréből.

Mellettük Egri Viktor (Tiszta források, 1972; Csendes esték vallomása, 1973; A rivalda fényében, 1975), Duba Gyula (Valóság és életérzés, 1972), Bábi Tibor (Író, költő, művész dolga, 1979), Szeberényi Zoltán (A vox humana poétája, 1972), Tolvaj Bertalan (Az irodalom vonzásában, 1977), Mészáros László (Nyitott tétel, 1977), Tőzsér Árpád (Az irodalom valósága, 1970) és Fónod Zoltán fejt ki élénk irodalomkritikai, illetve -történeti munkásságot. Szlovák nyelven Garaj Lajos ad közre tanulmányokat, főként utószavakat, amelyek a szlovákra fordított magyar irodalmi műveket elemzik, és szerzőikről rajzolnak érzékletes képet.

A fiatalabb kritikusok közül Koncsol Lászlót és Zalabai Zsigmondot kell megemlítenünk. Koncsol László (1936–) a hatvanas években indult írónemzedék kritikusa, egy időben az Irodalmi Szemle szerkesztője. Irodalomtörténeti munkássága során Vörösmarty Mihállyal és Petőfi Sándorral, mint kritikus Duba Gyula, Gál Sándor és fiatal szlovákiai magyar költők műveivel foglalkozott. Elsősorban a költészet iránt érdeklődik, érzékeny verselemzésekkel hívta fel magára a figyelmet. Tanulmányaiból és bírálataiból Kísérletek és elemzések (1978) címmel tett közzé válogatást. Szlovák írók műveit tolmácsolta magyarul. Zalabai Zsigmond (1948–) a pozsonyi Madách Könyvkiadó szerkesztője. A korszerű poétikai elemző módszerek ismeretében ad képet a fiatal szlovákiai magyar költők munkásságáról. Tanulmányait és kritikáit A vers túloldalán (1974), valamint Mérlegpróba (1978) című köteteiben jelentette meg.

A műfordítók a cseh és szlovák költészet és széppróza alkotásainak magyarra fordításával értek el jelentős eredményeket. Így a lírában Rácz Olivér, Farkas Jenő, Gály Olga, Dénes György, Bábi Tibor; az epikai művek fordításában Tóth Tibor, Mayer Judit, Hubik István, Zádor András, Czagány Iván, Koncsol László és Bártfai László.