Végel László (1941–)
A kör sajátos egyénisége Végel László. Kritikák, vitacikkek, majd esszék és tanulmányok jelezték útját, sikert azonban Egy makró emlékiratai című kisregényével aratott, amely a Symposion körül csoportosult ifjú jugoszláviai magyar irodalom egyik legjellemzőbb eredménye. Az amerikai, elsősorban a Salinger neve jelezte prózairodalom iskoláját kijárt író a mai városi fiatalság életének oly jellemző "becsapottsági állapotában" találta meg szemléletének azt a pontját, ahonnan az életet betekintve, egy moralista ítéletét kimondja. Prózanyelve, kiabáló közhelyszerűségével, állandósult szófordulataival jellegzetes argót képvisel, mondatai, mint Weöres Sándor állítja, "döglött mondatok", s így a mű teljes összhangja születik meg, a nihilizmus egy lehetséges formájáé, amely értelmes célok és feladatok után kiált. Fiatal hőseinek kutató útjai foglalkoztatják A szenvedélyek tanfolyama (1969) című regényében is.