{229.} 29. LATIN NYELVŰ FILOZÓFIAI IRODALOM

FEJEZETEK

A haladó protestáns szellemi mozgalmak sodrában jelentős filozófiai irodalom termett. Az elmaradott társadalmi viszonyok között eredeti filozófiai rendszerezés természetesen nem jöhetett létre, a kor európai filozófiai iskoláinak azonban kitűnő képviselői tevékenykedtek Magyarországon, s számos hazai filozófus bizonyult az egyes áramlatok színvonalas követőjének. Munkásságuk korlátja, hogy valamennyien teológusok, s ezért csak a teológiai felfogásukkal nem ellenkező filozófiai tanításokat tehették magukévá. Ez az oka például, hogy míg a református s egyes unitárius tudósok körében népszerű lett a kartezianizmus, az úrvacsorában Krisztus reális jelenlétét hirdető lutheránus professzorok számára elfogadhatatlan volt. A filozófiai irodalom nyelve a nemzetközi tudományosság latin nyelve volt. Nem csak azért, mert kevés kivétellel a filozófiai műveket vagy külföldiek írták Magyarországon, vagy pedig magyarok külföldön, hanem azért is, mert hiányzott még a magyar filozófiai terminológia. Magyar filozófiai műnyelv és irodalom megteremtésére egyedül Apácai Csere János tett kísérletet.