31. APÁCAI CSERE JÁNOS | TARTALOM | A Magyar encyclopaedia |
1625-ben született a Brassó város joghatóságának alávetett Hétfalu egyik községében, Apácán, szerény anyagi viszonyok között élő kisnemesi vagy szabad székely családból. Középfokú iskoláit Kolozsvárt a reformátusok tanintézetében, akadémiai tanulmányait Gyulafehérvárt a fejedelmi főiskolán végezte a kiváló tudós, Bisterfeld Henrik tanítványaként. 1648 júniusában a Geleji Katona István által neki ítélt ösztöndíjjal holland egyetemekre utazott, s rövidebb tanulmányokat folytatva Franekerában és Leydenben, Utrechtben telepedett meg. Itt 1650 márciusában két ízben is vitát állott a "szent filológiáról", mestere, a híres ortodox teológus Gisbert Voetius (ejtsd: Fúciusz, 1598 1676) elnöklete alatt. Teológiai doktori fokozatát Harderwijk újonnan alapított egyetemén szerezte meg: első felavatottja volt a friss univerzitásnak. Noha ez idő tájt már betegeskedett, 1651 szeptemberében házasságot kötött Aletta van der Maettal (ejtsd: Mát), egy módos utrechti család leányával. A nem mindennapi frigy indoka nyilván Apácainak Utrechtben is elismert kivételes tehetsége és növekvő tudományos tekintélye volt. Ez utóbbi magyarázza az egyetemi tanári meghívásáról szárnyra kelt híresztelést is. Az egyedül illetékes városi tanács jegyzőkönyvei azonban mit sem tudnak róla.
Apácai hollandiai tartózkodása (16481653) világpolitikailag roppant mozgalmas időszakba esett, ekkor csaptak legmagasabbra az angol forradalom hullámai. I. Károly király pere, majd kivégzése, Oliver Cromwell lord-protektorrá történt megválasztása és diktatúrája, a plebejus leveller-mozgalom kíméletlen letörése tartotta izgalomban az európai közvéleményt. Az utrechti magyar akadémikusok állandó kapcsolatban állottak az angol puritánus egyházzal, sokan közülük brit földön is megfordultak, közvetlen értesüléseket hoztak. Ismerték a kontinenst elárasztó angliai röpiratirodalmat, minden bizonnyal Miltonnak az angol köztársaság védelmére készült híres latin iratait is.
Apácai tudományos gondolkozásának kialakulásában döntő szerepet játszott Descartes eszméinek megismerése. Hollandiai megérkezésének időpontjában a kartezianizmus tilalmazott tanítás volt az egyetemeken, de éppen a legjobb professzorok és az ifjúság előtt nem volt tiszteltebb név a Descartesénál. Filozófiájának elismerése kapcsolatba került a napközpontú világrendszer kérdésével: a Descartes-tanítványok mind Copernicus és Galilei hívei voltak. Apácai is mély meggyőződéssel állt a modern tudományos világkép vallói közé, holott a konzervatív egyházi körök a vallás és a biblia tekintélyének sérelmét látták benne.
Az 1652. év vége felé a fiatal tudós hazahívó levelet és útiköltséget kapott az erdélyi református egyház püspökétől, Csulai Györgytől. A meghívásnak családi körülményei miatt nem tudott azonnal eleget tenni, hollandiai tartózkodásának további idejét a Magyar encyclopaedia gyors ütemű sajtó alá rendezésére használta, de erőltetett munkával sem készült el vele Hollandiában, az utolsó három részt már Gyulafehérvárról küldte ki Utrechtbe. A család 1653. augusztus 29-én ért haza Gyulafehérvárra, Apácai itt az akadémia gimnáziumi tagozatán a poétikai osztályban kapott tanári állást. Hamarosan előterjesztette reformterveit, s miattuk éles ellentétbe került tanártársaival, akiket szellemi fölénye és következetes jelleme is ellene hangolt. Puritánus meggyőződésének {241.} nyíltan kifejezést adott, noha az újítást szigorú állami törvények tilalmazták. 1653 novemberében tartotta tanári székfoglalóját A bölcsesség tanulásáról címen. Kiváló tanító munkája hamarosan nagy tekintélyhez juttatta a diákság körében. 1654-ben közzétette két kisebb művét, a Magyar logikácskát és a Fortius flamand humanista műveiből összeállított Tanács című pedagógiai iratát. A Magyar encyclopaedia 1655-ben jelent meg Utrechtben, noha címlapján az 1653-as évszám szerepel.
Bisterfeldnek 1655 februárjában történt halála után a vezető professzori állást a francia származású Isac Basire (16071676), a kivégzett I. Károly angol király volt udvari papja foglalta el. Gyűlölte a puritánokat és a demokratikus egyházkormányzat híveit, nyilván ő hangolta II. Rákóczi György fejedelmet Apácai ellen. 1655. szeptember 24-én, egy kikényszerített vita során a puritánus elveket Basire-ral szemben bátran védelmező Apácait a fejedelem, indulatos fenyegetések kíséretében, állásából elbocsátotta. Kényszerű állástalansága idejét védekező iratainak megszerkesztésére fordította, ezek azonban nem maradtak ránk. Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony nyíltan pártjára állott, Sárospatakra akarta vitetni Comenius utódjaként. Apácai pártfogóinak, főleg Bethlen János tanácsúrnak, sikerült elérniük, hogy a fejedelem 1656 tavaszán a kolozsvári iskola vezetőjévé nevezte ki. Ezt az iskolát rendkívüli energiával hamarosan magas színvonalra emelte, jórészt maga tanítva a felsőbb tudományokat. Tanári székfoglalóját 1656. november 20-án tartotta Az iskolák felette szükséges voltáról. Erdély összeomlásának idején (1658) Kolozsvár megmenekült a pusztulástól, sőt Apácai gyarapítani is tudta iskoláját. Utolsó éveinek több kisebb munkája közül figyelmet érdemel a Barcsai Ákos fejedelemnek benyújtott Akadémiai tervezete, az első teljes magyar egyetem programja, valamint a De mente humana (Az emberi értelemről) című filozófiai értekezése. Tanító munkájának eredményeit a mindmáig kéziratban maradt Philosophia naturalis (Természetfilozófia) tükrözi. Tanítványa, Bethlen Miklós megkapó tömörséggel fogalmazta meg korai halálának okát: "A szörnyű tanulás és az Isten háza és közönséges jó miatt való buzgó szorgalmatoskodás betegíté száraz betegségbe, melyben is semmit sem kedvezvén az erős lélek az erőtlen testnek, ki kellett menni belőle, úgy tetszik ultima die 1659". Csakugyan az óév utolsó óráiban halt meg.
Hősi élet volt az Apácaié; tántoríthatatlan, következetes harc az elmaradottság megszüntetéséért, a második jobbágyságra épülő rendi társadalom helyébe korszerű civilizált ország felépítéséért. Ugyanazzal a belső tűzzel, csüggedést nem ismerő akarattal küzdött céljaiért, miként azt nagy kortársa, Zrínyi tette. Az írás számára is a harc eszköze, művei egy nagy haladó program fegyverei.
31. APÁCAI CSERE JÁNOS | TARTALOM | A Magyar encyclopaedia |