Az első magyarországi hírlap

A 18. század eleje az időszaki sajtó első virágzásának kora egész Európában. Az osztrákok részéről 1703 augusztusa óta egy Bécsben szerkesztett félhivatalos lap, a Wiennerisches Diarium (Bécsi Napló) tájékoztatta az eseményekről a külföldi közvéleményt és a Habsburg birodalom országait. A propaganda és publicisztika e legsajátosabb formáját a szabadságharc sem nélkülözhette, s így az első hírlap megindulása Magyarországon a Rákóczi-korhoz fűződik. Ötletét Eszterházy Antal vetette föl, megvalósítása Rákóczi és Ráday érdeme. A fejedelmi kancellária a külföld számára szóló amolyan félhivatalos lapnak szánta a Mercurius Hungaricus (Magyar Merkur ("Magyar Hírvivő")) címen meginduló újságot, azoknak a tájékoztató jellegű leveleknek a pótlására, melyekben a szabadságharc vezetői esetenként felvilágosítást nyújtottak külföldi személyiségeknek a magyarországi helyzetről, ellensúlyozni igyekezvén a császári hírverést.

{362.} A Mercurius első ismert száma (1705. május 30., Eger) a fejedelmi udvarhoz beérkező jelentések alapján tájékoztatja a külföldet a szabadságharc legutóbbi eseményeiről. Az öt nyomtatott lapra terjedő tudósítás élén Rákóczi udvari kancellárjának beszámolója van, majd – korábbi dátumokkal – Bercsényi Miklós főgenerális, Bottyán János és Károlyi Sándor generálisok, végül Forgách Simon erdélyi vezénylő-generális jelentései következnek. A Mercuriust jórészt harctéri jelentésekből állították össze. Rákóczi mindjárt Eszterházy javaslatának tétele után rendeletet küldött tábornokainak a lap hírekkel való ellátása érdekében. Ráday ezekből a tudósításokból szerkesztette meg az újságot.

Második számától (1705. augusztus 23., Nyitra) kezdve az újság Mercurius Veridicus ex Hungaria (Magyarországi Igazmondó Merkur) címmel jelent meg, s 1710-ig valamennyi számát Ráday állította össze. 1710-ben még három száma jelent meg, ezeket azonban már nem a fejedelem, hanem Bercsényi kancelláriáján szerkesztették, s írójuk minden valószínűség szerint a főgenerális titkára, Ebeczky Sámuel volt. A Mercurius egyes számai a kuruc újságírás fejlődését mutatják: míg kezdetben a pátens forma hatása érződik, a későbbiek a nyugati típusú újságok mintájára készülnek, s a személyes hang háttérbe szorításával az eseményekre helyezik a hangsúlyt. Az első magyar hírlap rendszertelen megjelenése és kevés száma ellenére is a magyar hírlapírás érdemes és fontos kezdeménye volt.