Könyvkiadás, kiadói viszonyok

Az írói művek kiadása magánkézen (illetőleg bankok és más érdekeltségek kezén) levő nagy könyvkiadók útján történt. A könyvkiadás tehát az egész korszakon keresztül elsősorban üzleti vállalkozás volt, a kiadáspolitikát üzleti szempontok határozták meg; a kiadók tehát érdekeltek voltak nagy közönségsikerű, olcsón kapható művek árusításában. Az írói honoráriumok általában {29.} igen alacsonyak voltak; nagy példányszámban megjelenő művek, sorozatok esetében biztosították, hogy az író megélhessen a jövedelméből. Az időszak egyik állandó – ankétokon, megbeszéléseken, újságcikkekben is megtárgyalt – kérdése az írók anyagi nyomora volt; sikeres íróink életrajzának is visszatérő motívuma a kiadókkal való küzdelem.

Néhány nagy kiadó azonban – az üzleti szempontok mellett, néha azok ellenére – egy-egy irodalmi vezető, igazgató ügyessége, irodalomszeretete folytán jelentősen hozzá tudott járulni az igazi, színvonalas irodalom terjesztéséhez is. Ilyenek voltak a legnagyobb tőkés kiadók közül az Athenaeum, a Révai, a Franklin, a Dante. Az 1930-as évek végén alakul az állami vagy félállami jobboldali jellegű Turul, s a magánkézen levő Magyar Élet a hagyományosabb konzervatív irodalommal szemben a "népi" mozgalom műveinek (főleg a jobbszárny tagjainak) céltudatos elterjesztésére. Akadt néhány kisebb könyvkiadó s nyomda, mely az irodalom s a könyv iránti szeretetből vállalkozott haladó művek kiadására vagy a magyar könyvkultúra gazdagítására (a budapesti Győző Andor, a gyomai Kner-nyomda, a békéscsabai Tevan).

Ugyanakkor kommunista vagy haladó, baloldali irodalom kiadásának, valamint fiatal írók első művei kiadásának számos módja fejlődött ki. Kisebb nyomdák vállalták az ilyen művek kiadását, rendszerint úgy, hogy a szerzőnek előre kellett fizetnie a nyomdaköltséget, vagy előfizetőkkel kellett előre biztosítania a szükséges összeget. Számtalan kis kiadó s kisebb nyomda működött így; köztük azok a nyomdák, amelyek – közvetlen pártirányításra, vagy a baloldali haladó irodalom iránti rokonszenvből – legális, féllegális vagy illegális kiadványok előállítására vállalkoztak. (Ilyen baloldali vállalkozás működött egy ideig Phőnix Könyvkiadó, Európa, Kosmos Könyvtár, Unitas stb. címen.) A haladó irodalom terjesztésének nem jelentéktelen eszközei voltak a külföldről behozott vagy becsempészett magyar nyelvű könyvek; így a Bölöni György által irányított Le Monde párizsi kiadó s az Eugen Prager Verlag pozsonyi könyvei, valamint a moszkvai kiadványok.