Publicisztikai tevékenysége és ifjúsági művei

Két évvel halála előtt cikksorozatot ír Földhözragadt Jánosék 1932-ben címen a gazdasági válság súlya alatt tengődő magyar parasztok egyre nehezebb és keservesebb életéről. A korabeli szociográfiai irodalomhoz hasonlóan az ő célja is az volt, hogy rádöbbentse olvasóit az egyre súlyosbodó népnyomor ijesztő valóságára. Az új téma Móra előadásmódját is átalakította: kedélyeskedő, anekdotizáló modora már nem illett volna a megdöbbentő tényekhez, amelyeket, e sorozatban a világ elé tár. Lirizálás helyett az őszinte megdöbbenés és együttérzés lírája hatja át e kitűnő riport-elbeszélések legjobb darabjait.

Publicisztikai tevékenysége szervesen hozzátartozik szépirodalmi működéséhez, mint újságíró és politikai vezércikkíró is mestere volt hivatásának. A világháború utolsó éveiben megjelent pacifista írásai, valamint a forradalom megvalósulásáért küzdő vezércikkei 1918-ban és 1919-ben a magyar demokratikus újságírás legértékesebb lapjaihoz tartoznak (A halhatatlan forradalom, Memento, Hiszek az emberben). Az értelem erejével küzdött a fogalmak tisztázásáért, a forradalom vívmányainak megismertetéséért és elismertetéséért. Mozgósítani akarta a gyakran ingatag és opportunus polgári és értelmiségi közvéleményt a demokratikus átalakulás cselekvő támogatására. Ezekből a cikkeiből derül ki, hogy a radikalizmusnak milyen biztos, tudatos és nagyfelkészültségű publicistája. Vitázó indulatából, fogalomtisztázó érveléseiből látszik, hogy bátor és következetes demokratizmusa milyen értetlenségbe ütközött: sokszor a demokratikus átalakulás elemi fogalmait kell cikkeiben magyaráznia a politikailag iskolázatlan olvasók számára. A háborús mámorban frontra dobott nemzedékek helyett – a vele hasonlóan gondolkodó kevesekkel együtt – elvégzi a morális számadást, rámutatva arra, hogy csak a háború elvesztésével juthatott előre a magyar társadalom. "És nekünk, akiknek volt bátorságunk a háborús dicsőség leghejehujásabb napjaiban is azt vallani, hogy a legrothadtabb béke is istenibb és emberibb dolog a legdicsőségesebb háborúnál, ma is van bátorságunk kimondani azt, hogy bár ennek a vétkes és fájdalmas generációnak, amelyhez tartozunk, lehajtott fővel és keserűségtől fuldokló szívvel kell körülállnia a történeti magyarság sírbatételét, be kell látnunk azt, hogy jobb volt ezt a háborút elveszteni, ha egy, bár megfogyatkozott, de szabad és modern magyar nemzet gyanánt kerülhetünk ki belőle, mint megnyerni úgy, hogy még eddigi álszabadságunkat is elveszítve, a porosz császárság halálos ölelésében, a feudalizmus fenntartói legyünk itthon, és az emberi és nemzeti szabadság megátkozott pandúrjai a világ szemében" – mondja egyik beszédében.

1918 végén a háborús összeomlás és az egyre elviselhetetlenebb nélkülözések napjaiban egy igazságosabb, tisztább és emberségesebb jövő távlatait {645.} ígéri a megtagadni való múlt helyett. "Minél magasabbra kapaszkodik az emberiség, annál határtalanabb lehetőségei nyílnak meg számára a boldogulásnak és ha egyelőre a szocializmus a legmagasabb pont, amely felé most az út vezet, egészen bizonyos, hogy azon túl is jönni fognak még új ormok új perspektívákkal" – írja 1918 karácsonyán megjelent Hiszek az emberben című tiszta szenvedélyű, az emberi haladás hitét valló cikkében.

A forradalmi fejlődés távlatai mellett tudatosítani akarja a történelmi előzményeket is, a forradalom hónapjaiban írt politikai cikkeiből látszik, hogy gyakran hirdetett negyvennyolcassága milyen élő tradíciót jelentett számára: megerősödő radikalizmusában a negyvennyolcasok politikai örökségét kívánja továbbfolytatni: a háború elvesztése után bekövetkezett helyzetben olyan lehetőségeket lát, amelyek helyes kihasználásával megvalósítható és modern, új formában kiteljesíthető mindaz, ami 1849-ben elbukott.

Még kezdő újságíró korában Pósa Lajos biztatására kezdett meséket és ifjúsági elbeszéléseket írni. 1906-ban jelenik meg első ifjúsági regénye, az Öreg diófa alatt. A negyvennyolcas veressipkás honvédek a szereplői ennek a regénynek, amelyből Móra később legnépszerűbb ifjúsági művét dolgozza át, az 1922-ben megjelent Dióbél királyfit. Két év múlva, 1908-ban második ifjúsági könyve jelenik meg, a Rab ember fiai. A török időkben játszódik ez a regény, a gyengekezű Apafi fejedelem Erdélyében és az Ecsedi-láp vidékén. A Rab ember fiait olvasva, néhol úgy tűnik, mintha Jókai tragikusan szép története, a Kétszarvú ember ihlette volna meg e regény írásakor Mórát. Talán valami hasonlót akart alkotni Jókai novellájához, amely annyi magyar olvasó szívét dobogtatta meg ifjúkorában. Aztán tovább folytatódik az ifjúsági regények sora: 1912-ben megjelenik a Mindenki Jánoskája, a világháború második esztendejében a Filkó meg én, majd egyik legkedvesebb gyermekregénye, a Csilicsala Csalavári Csalavér. Nagy sikert arat később a Kincskereső kisködmön is, amelyet bátran nevezhetnénk az író gyermekek számára írt művészi önéletrajzának: ha nem is pontosan az ő gyermekkoráról van benne szó, saját gyermekkora érzelemvilágát támasztja fel ebben a kitűnő könyvében.

Abban az időben, amikor Móra első gyermekregényei megjelentek, az egész ifjúsági irodalomban valami új kezdődik. Több írónk kísérletezik ekkortájt egymástól függetlenül ifjúsági irodalmunk félfrissítésével. A Mórával éppen egyidős Móricz Zsigmond ezekben az években írja ifjúsági elbeszéléseit, köztük olyan remekeket, mint a Fillentő, a Rojtos Bandi, vagy a Csokonai gyermekkorát idéző Misike. Molnár Ferenc immár klasszikussá vált ifjúsági regénye, a Pál utcai fiúk szintén egy évvel Móra első regénye után, 1907-ben jelenik meg először a pesti könyvesboltok kirakataiban. Nem közös írói program szülte ezeket a műveket, más a témájuk, más a színterük, hangulatuk, légkörük, de valami mégis összeköti őket. Nyoma sincs már bennük a gyerekek és ifjak számára készülő korabeli irodalom kötelező gyerekeskedésének, idétlen mókázásának, a mese végén elcsattanó, többnyire fantáziátlanul kicsinyes tanulságnak. Ezek az ifjúsági művek már a felnőtt természetes hangján szólnak a gyermekolvasókhoz. Nem véletlen az sem, hogy ifjúsági írásait Móra gyakran felveszi elbeszélésköteteibe is, ahogy Móricz legjobb ifjúsági történetei szintén megtalálhatók, mégpedig minden változtatás nélkül, novellás köteteiben is. Ifjúsági irodalom és felnőtt irodalom sokkal közelebb került egymáshoz ezeknek a nagyszerű ifjúsági műveknek a megjelenésével.