Harsányi Zsolt
A kor divatos műfajának, a regényesített életrajz művelésének köszönhette népszerűségét. 1887-ben született. Pályája újságírással, színházi lap szerkesztésével kezdődött; írt operettlibrettókat, kuplékat, sanzonokat. Fordított is számos operettet, vígjátékot és színpadra vitte Mikszáth Kálmán regényeit. 1943-ban halt meg. A Noszty fiú esetéből készült színpadi átdolgozása száműzte a regény minden társadalmi mondanivalóját, a dzsentri bírálatot bohózatszerű idillé enyhítette. A harmincas években tért át az életregény írására, és egymás után jelentek meg Petőfiről, Madáchról, Munkácsyról, Liszt Ferencről szóló könyvei. Az Üstökös című Petőfi-regény még tartott bizonyos mértéket, de a többi életrajz mindjobban a külsőséges fordulatok, a magánéleti intimitások szórakoztató és erotikus részleteit hajszolta. Meg sem próbálta, hogy a nagy alkotók, nagy hősök igazi mivoltával szembenézzen: külső adatokat halmozott, életkörülményeket írt meg. Adatait a legkezdetlegesebb írói fogásokkal állította össze regényszerű keretbe. Sikerült azonban azt a látszatot keltenie, hogy olvasóit nagy dolgok ismeretébe avatja be. Regényei több ponton az irodalmi mezbe öltözött ponyvával érintkeznek.