Révai Józsefnek, a Rákosi-féle „négyesfogat” kulturális ideológusának rózsadombi háza előtt éjjel-nappal az államvédelmi hatóság katonái strázsáltak. Két gyerekének állítólagos kedvenc éjszakai időtöltése az volt, hogy lepisilték a teraszról a strázsák fejét, akik ezt mozdulatlanul tűrték. A másik történetnek egyik idős barátom szemtanúja volt, tőle hallottam. Amikor a – király korában trónjáról egy elvált asszony szerelméért lemondó – walesi herceg Budapesten járt, este tíz körül nagy tömeg gyűlt össze az Astoria Szálló elé, s hangosan követelték, hogy a herceg mutassa meg magát nékik. Pár perc múlva kinyílt a lakosztály ablaka, a herceg tökrészegen felállt az ablakpárkányra pezsgősüveggel a kezében, s kedélyesen a tömeg közé pisált, mire az éljenezni kezdte és megtapsolta.

A mostani angol királyi család pedig már azért is morgolódik, ha Diana walesi hercegnét bikiniben fényképezik le. Változnak az idők, s nem mindég abba az irányba, amelybe várható lenne.