Pusztai szajkó (Podoces Fiseh.)

A pusztai vagy futószajkók nemzetségébe öt faj különös varjúféle madár tartozik, melyek Ázsia belsejében az Aral-tó és Tibet közt elterülő sivatagokban élnek.

A pusztai szajkó (Podoces panderi Fisch.)

Pusztai szajkó (Podoces panderi Fisch.).

A nemzetség ősi jellegzetes alakja. Felül egészen szép, világos hamuszürke, torka és nyakának elülső része valamivel világosabb, alsó részei fehéresszürkék, világos borvörös futtatással, alsó farkfedői majdnem tiszta fehérek; fehér karimájú szeméig érő, széles fekete kantárja van; nyakának alsó részén háromszögalakú, lefelé szélesedő foltja szintén fekete; evezőtollai fehérek, az első kettő kívül és a hegyén, a többi csak a hegyük felé eső harmadon fekete s mindegyik szára ugyanilyen színű; felszínük acélkéken fénylő, a másodrendű evezők és az elsőrendű szárnyfedők tövükön feketék, egyébként fehérek; a harmadrendű szárnyfedők, hátrafelé mind jobban és jobban keskenyedő végszélük kivételével, feketék, miáltal két fehér és fekete szalag keletkezik. A kormánytollak feketék, zöldes fémfénnyel. Szeme barna, csőre, valamint lába ólomszürke. Ennek a madárnak a hazája Transkaspia és Turkesztán.

Egy kisebb faj a Podoces humilis Hume, amelyről Scully ír, Kewis vidékén, Kelet-Turkesztánban él, mintegy 2500 méter magasságban. Csak ritkán repül, de rendkívül gyorsan fut. A kirgizek bemondása szerint ez a madár állandó; rovarokkal és férgekkel él, de sohasem magvakkal és gabonaszemmel.