Erdei sarlósfecske (Macropteryx Swains)

[Régi neve: Dendrochelidon]

Az ebbe a nemzetségbe sorozott és egész Indiában, Ceylont is beleértve, a Szunda-szigeteken, a Molukkákon és a pápuai-szigeteken elterjedt 7 fajra jellemző a nyúlánk test, felette parányi csőr, az igen hosszú szárny, melynek két első evezője körülbelül egyenlő hosszú; hosszú, feltünően villás farka és a fejükön látható és gyakran fölmereszthető bóbita. Hartert szerint tollazatuk rendkívül lágy, oldalaikon selymes tollpamatokkal. Csupasz csűdjük rövidebb a középső ujjnál.

A klechó (Macropteryx longipennis Raffl.)

Az erdei sarlósfecskék nemzetségének ezt a tagját hangja alapján klechónak nevezik. Feje búbján felálló, széles tollakból álló bóbitája, továbbá fejteteje, dolmánya, vállai és szárnyfedőtollai sötétzöldesfeketék, gyenge ércfénnyel, a szárnyfedőtollak vége acélkék fénnyel, kantárja és a szem alatti rész fekete, farcsíkja és felső farkfedői világosszürkék, evezői és elsőrendű szárnyfedői feketék, feketéskék fénnyel. Fültáját kisterjedelmű sötét rozsdavörös folt díszíti; álla, torka, begye, nyaka és testének oldalai fehéresszürkék, az alsó szárnyfedők feketészöldek; erősen villás kormánytollai tőben zöldek, végükön kékesfekete fénnyel. Szemke sötétbarna, csőre fekete, lábai szaruszürkék.

A Nagy Szunda-szigeteken, Borneón, Bangkán, Tenaszerim déli részében és a Malakka-félszigeten honos.