Halászbagoly (Ketupa ceylonensis Gmel.)

Az indiaiak ulu vagy utum néven ismerik; alig kisebb a buhunál. Tollazata felül borvörös és rozsdaszínű; fej- és tarkótollai, valamint tollpamatai sötétbarna hosszanti foltozással, háta és a szárnyfedőtollak halványbarna alapon sötétbarna csíkkal tarkázottak, melyek halványak, felhőszerűen szaggatottak; evezőtollai barnák, fakó harántszalagokkal, külső zászlójuk borvörös vagy sárgás, belső zászlójuk halvány színű, fehér foltozással; farktollai barnák, három vagy négy halvány barnás harántszalaggal, begyükön ugyanoly színű szalagozással. Az arc barna, sötétbarna pásztákkal; sörteszerű tollazata fehér és fekete; álla fehér, részben barnán vonalkázott; egyéb tollazata borvöröses barna színű, minden egyes toll keskeny, sötétbarna szárcsíkokkal és számos harántszalaggal rajzolt.

A szingalézek gyakran fogságban tartják, így alkalmilag hozzánk is kerül belőlük, azonban nálunk ritkaságszámba megy. Miként Bartels megfigyelte, a fiatalon felnevelt jávai halászbagoly könnyen megszokja a fogságot, hol megfelelő haleleséggel tartva meglehetősen sokáig és rokonaival a legnagyobb egyetértésben él.