Vadászhalcion (Dacelo Leach)

A nemzetséghez tartozó kevés fajt különös nagyságuk, lomhaságuk, csőrük alakja – amelynek orma a csőr hegye felé emelkedik – különbözteti meg a jégmadaraktól. Az Ausztráliára és Új-Guineára szorítkozó nemzetség legismertebb tagja.

Az óriás halcion (Dacelo gigas Bodd.)

Óriás halcion (Dacelo gigas Bodd.).

Az óriás halcion vagy „röhögő jancsi” minden Ausztráliába lépő európainak azonnal szembeötlik. Feje, nyaka és egész alsó teste fehér, piszkos rozsdafakón elmosódva, homloka és fejeleje keskeny sötétbarna szalaggal, comboldalai igen bizonytalan és elmosódott keresztsávokkal, kantárja, a fültájékon lévő széles sáv, a fejtetőn lévő széles középfolt, fejének hátsó része, köpenye, vállai és szárnyfedői barnák; az utóbbiak hegye, legalább is a közepén lévőknél, halvány beryllkékkel szegve; farcsíkja és a farcsík fölötti részlet piszkosfehér alapon elmosódott sötét keresztvonalakkal, a vörösbarna felső farkfedők és farktollak széles fekete keresztszalagokkal, a vöröses kormánytollak széles fehér végszegéllyel díszítettek.

A sárgatarkójú óriáshalcion (Dacelo cervina Gould)

Kisebb, mint az előbbi; Észak- és Északnyugat-Ausztrália lakója. Az ivarok farkuk színében lényegesen különböznek: a hím farka kék színű, vége fehér, a tojóé fahéjbarna, keskeny feketekékkel szalagozott.

Az óriás halcion már az Ausztráliát felkereső első utazóknak és kutatóknak is feltűnt öblös kacagásával, amelyet jelentékeny távolságra hallani.