Bábapapagály (Melopsittacus Gould) | TARTALOM | 2. család: Lóripapagály-félék (Trichoglossidae) |
A nemzetségbe tartozó két fajt rövid, vastag, kerekített, aránylag rövid- és tompahegyű csőr jellemzi, melyen nincsen fogkimetszés. Lábuk erős, csűdjük, ujjaik feltűnő hosszúk, karmaik viszont gyengék, alig hajlottak. Szárnyuk hosszú, hegyes; leghosszabb a 2. és 3. evezőtoll; farkuk hosszú, lépcsőzött, egyenletesen hegyes végű tollakkal. Tollazatuk lágy; színük általában zöld; alsó testoldalukon és farkukon sajátságos keresztsávozás, felső testükön pedig foltozás van. A két nem között színbeli eltérés nincsen.
A földi papagály (Pezoporus terrestris Shaw.)
Régi neve: Pesoporus formosus. Az ausztráliai telepesek mocsári vagy parlagi papagálynak is nevezik. Körülbelül rigónagyságú s meglehetős tarka, dacára annak, hogy csak kevés szín van rajta. Alapszíne szép olajoszöld; feje teteje tollainak közepén fekete szárfolt, a fekete dolmány-, váll- és alsó háttollakon pedig két-három keskeny sárga keresztsáv és széles zöld szegély van. Az utóbbi a felső farkfedőkön elkeskenyedik s azért azok feketébbnek látszanak. Pofa-, áll-, torok- és begytollai a fekete szár kivételével egyszínű olajzöldek; melle, hasa, oldala és az alsó farkfedők olajsárga tollain három széles fekete keresztsáv és keskeny zöld szegély van. Keskeny homloksávja cinóberpiros. Sötét olajbarna első- és másodrendű evezőtollainak külső zászlója zöld s a belső zászló közepén hátrafelé nagyobbodó halaványsárga foltok vannak, melyek a negyedik evezőtolltól kezdve széles, összefüggő, sárga keresztsávot alkotnak. A felső szárnyfedők egyszínű zöldek, nemkülönben az apró alsók is; a nagyobbak színe, valamint az evezők alsó fele szürkésfekete; a négy középső sötétzöld farktollon keskeny sárga keresztsávok vannak, a többi toll olajsárga, a belső zászlón fekete, a külsőn pedig szélesebb zöld keresztsávokkal. Szeme barna, csőre feketésbarna, lába szarubarna.
Bábapapagály (Melopsittacus Gould) | TARTALOM | 2. család: Lóripapagály-félék (Trichoglossidae) |